Indiában a tavasz megérkezését jelzi a színek fesztiválja, a Holi, ami a nyugati naptár szerint mindig más napra esik, az ünnep az indiai holdnaptárt követi, február vagy március utolsó teliholdas napján van.
A hindu ünnep az újjászületés, a gonosz elűzésének szimbóluma, a fesztivál több napig is eltart. Az ünnep során máglyán elégetik a télre, a hidegre emlékeztető dolgaikat, ezzel jelzik, hogy vége a télnek, hamarosan beköszöntenek a meleg hónapok. Az égetéskor énekelnek, táncolnak.
Az égetést követő napokon az utcák, otthonok színes kifestővé alakulnak át, az ünnep része ugyanis, hogy gyógynövényből készült festékporral, festékekkel szórják, vagy locsolják egymást az emberek; aki az ünnep idején kimerészkedik az utcára, szinte biztos, hogy nem ússza meg festékbombák nélkül. Sokan színezett vízzel töltött lufikkal, vízipisztolyokkal támadnak.
Az ünnep két legfontosabb színe a lila és a rózsaszín.
Bár a Holi ősidők óta egy vallásos hindu ünnep, a nem vallásos területeken is elterjedt, sőt Európa és Amerika is felfedezte magának a fesztivált.
A színcsata során mindenki vigyáz a másikra, éppen ezért idősek, kisgyerekek, mozgásukban korlátozottak is részt tudnak venni a színek ünnepén. A fesztivált gyakran a szeretet, a megbocsátás, a felejtés, a kapcsolatok javítása ünnepének is tartják.
A fesztivált zenészek kísérik, dobszó hallatszik a háttérben, az emberek énekelnek, táncolnak, esznek, isznak.
