„Készülsz már az érettségire? Mi lesz veled így az érettségin?” Ezeket a mondatokat diákok ezrei hallgathatták a középiskola éveiben a tanáraiktól és a szüleiktől – a szalagavatóhoz, ballagáshoz közeledve egyre sűrűbben. Ma reggel nyolckor kezdetét vette a sokat emlegetett időszak.
Az érettségi matekja
● 1158 helyszínen zajlanak a vizsgák.
● 111 ezer diák érettségizik, közülük 71 400 a végzős középiskolás.
● 395 ezer vizsgát írnak majd meg az érettségizők, ezek közül 43 300 emelt szintű.
● 3149 vizsgabizottság működik közre az érettségi lebonyolításában.
A magyar érettségi számokban:
● 1150 helyszínen 70 412-en vizsgáznak középszinten.
● 49 helyszínen 1608 diák tesz emelt szintű vizsgát.
Forrás: Eduline
Szinkron és régészet
A tavaszi szezon a szokásoknak megfelelően a magyar nyelv és irodalom írásbelivel indult, illetve hétfőn volt a magyar mint idegen nyelv érettségi is. Az utóbbi szerkezetében olyan, mint a többi nyelvi érettségi, olyan diákok választhatják, akiknek nem magyar az anyanyelvük, vagy nem magyar állampolgárok.
A legtöbbeket a középszintű érettségi érintett: a négyórás megmérettetés egy másfél órás szövegértési és szövegalkotási feladattal kezdődött. Az előbbihez egy kétoldalas szócikkről kérdeztek, mely a játék fogalmáról, kutatásáról és típusairól szólt.
A szöveget jó választásnak tartja Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, hiszen világosan tagolt, bekezdései egy-egy témához kapcsolódnak, és összességében alkalmas arra, hogy szövegértési kérdéseket kapcsoljanak hozzá. A feladatok megfogalmazásában három kisebb hibát talált. „Ezek nem katasztrofálisak, de ügyetlenségek. Például az első feladatnál a nagy A alatt van egy kis a) és egy kis b), de nem derül ki, hogy ezek mit jelentenek, pedig meg kellene mondani, mert egy nyitófeladatnál nem szabad elbizonytalanítani a vizsgázókat. Utólag ki lehet következtetni, hogy az egyik a tárgyi játékokra, a másik a csoportjátékokra vonatkozik, de ezt nem teszik világossá. Aztán van egy olyan táblázatos feladat, amiben négy szempont szerint kell szembeállítani a játék jellemzőit a nem játék típusú – például munka vagy rítus jellegű – tevékenységek ismérveivel. A szövegben ugyan le vannak írva a játék jellemzői, de a más típusú tevékenységek ezekkel szemben álló tulajdonságai nincsenek megadva. A kontrasztok nem is feltétlenül igazak: a szövegben például az szerepel, hogy a játék térben és időben kötött – nem lehet azt állítani, hogy a munkára például ez ne lehetne igaz.” A szakember szerint volt egy-két nehéz feladat is: például a festménnyel való összehasonlítás. De ezt alapvetően nem tartja problémának, mert nem szerencsés az, ha a szövegértési feladat egyáltalán nem szór.
A szövegalkotási feladatban a diákok érvelhettek a filmek szinkronizálása, feliratozása mellett vagy ellen; ha pedig ezt kevésbé érezték testhezállónak, akkor talált régészeti leletekről írhattak hivatalos levelet. Arató László minkét lehetőséget kifogástalannak tartja.
Hogy működik a magyarérettségi?
Középszinten a 240 perces keretidő alatt két feladatsort kell megoldani:
● Az első másfél órában egy szövegértési feladatsort kapnak a diákok: ez kapcsolódhat publicisztikához vagy ismeretterjesztő műhöz is. Továbbá egy érvelést kell írniuk – állást kell foglalniuk például egy közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben – vagy szöveget kell alkotniuk. Az utóbbi lehet egy motivációs levél, panasz, kérvény, vitaindító, méltatás vagy ajánlás is. Ebben a részben összesen 50 pontot szerezhetnek: 40 pontot ér a szövegértés, 10-et az érvelés/szövegalkotás.
● A második részben két feladat közül választhatnak a diákok: ez lehet egy mű/műrészlet értelmező, problémaközpontú bemutatása, vagy két mű/műrészlet összehasonlító értelmezése megadott szempontok alapján. Az alapművek lehetnek lírák, drámák, epikák, bármilyen korszakból és stílusirányzatból származhatnak. A feladat a szerző és a teljes mű ismerete nélkül is megoldható. A maximálisan szerezhető 50 pont elosztása: tartalmi minőség (25), szövegszerkezet (5), nyelvi igényesség (10), helyesírás (8), íráskép (2).
Emelt szinten ugyancsak négy óra áll a diákok rendelkezésére:
● az időkeretet maguk oszthatják be,
● egy szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kell megoldaniuk, valamint egy műértelmező, illetve egy reflektáló szöveget kell írniuk.
Forrás: Eduline
Az ismert út a könnyebb?
A magyar érettségi második részében is több lehetőség közül választhatnak a vizsgázók: műelemzést írhattak egy Mándy Iván-novelláról, vagy összehasonlíthatták József Attila és Radnóti Miklós költeményeit. A végeredmény mindkét esetben egy 400-800 szavas szöveg kellett, hogy legyen.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke a műértelmezéshez választott szöveggel is elégedett. „Az 50-es években játszódó Mándy-novella kiválóan elemezhető, és jók a megadott szempontok is: ez az anya-fiú kapcsolat, illetve ennek a szociális-történeti összefüggései, azaz a családi viszonyokra is ható társadalmi légkör.” Elgondolkodtatóbb kérdések itt is vannak, például, amikor meg kell fogalmazni azt, hogy az elbeszélésmód milyen sajátosságai, poétikai megoldásai fejezik ki a kapcsolati jellemzőket. Egy másik dolog, ami a szakértő szerint félő lehet: nem biztos, hogy minden elemző kellően finom, árnyalt történelemlátással rendelkezik. De ezek mellett is jól megoldhatónak tartja a feladatot.
„Az ismeretlen novellával és a diákok számára nagyjából ismeretlen szerzővel szemben az összehasonlítás azzal csábít, hogy két teljesen ismert szerző van, illetve hogy mindkét vers egy-egy kertről szól. Azonban ez a feladat szerintem nehezebb, mint az elemzés: mindkettőben más a kert szerepe: az egyikben a világtól való elzárkózás tere, a másikban a kert nagyon is olyan, mint a világ. Az attitűd is más ezekhez, a motívumokat is nehezebb értelmezni. Meg lehet találni a művek közötti szerkezeti hasonlóságokat és különbségeket, de ez nem adja úgy magát, mint a novella. A szerkezet helyett én egyébként inkább a verselésre kérdeztem volna rá, mert emiatt teljesen más a két vers hangulata: a ritmus miatt az egyik vidám és fiatalos, a másik ezzel szemben inkább egy komor férfivers. Ennek ellenére nem tartom elhibázott választásnak ezt a két verset, megoldható a feladat, csak nehezebb, mint az elemzés.”
Arató László összességében azt mondja a feladatokról, hogy típusban, nehézségben nagyjából erre lehetett számítani. „Jobban örültem volna, ha az összehasonlító elemzésnél legalább az egyik vers kevésbé ismert, mert csapda, hogy a diákok azt gondolják, hogy az ismert szerzőkkel könnyebb kezdeni valamit. Emögött lehet egy olyan stratégia, hogy többen szokták a novellát választani, és azt gondolják, hogy hátha népszerűbb lesz az elemzés, ha olyan szerzők műveit adják fel, akikről egészen biztosan volt szó az iskolában.”
