Senkinek nem kívánjuk, hogy át kelljen élnie, hogy nem elég, hogy súlyos sérült hozzátartozójáért aggódik, még azért is könyörögnie kelljen, hogy fogadják őket valamelyik kórházban. Mégis, időről időre előfordul, hogy a mentők tanácstalanul köröznek a fővárosi ügyeleti helyek között: ez történt most hétvégén is.
Ezúttal az első hírek arról szóltak, hogy a Honvédkórház (MH Egészségügyi Központ) lemondta a szombati és vasárnapi traumatológiai ügyeletek egy részét, a többszörös, életveszélyes sérülést szenvedett betegeket így máshová kellett szállítani. Szinte hihetetlen, hogy pont azoknak nincs kikövezett útjuk, akiknél minden perc számít.
Milyen kórházakat vehetnek célba ilyen esetben a mentők? A Honvédon kívül három kiemelt baleseti centrum fogadhat súlyos sérülteket:
- a Szent János Kórház,
- a Péterfy Sándor Kórház-Rendelőintézet Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet
- és a Dél-Pesti Centrumkórház Merényi Gusztáv Kórház telephelye.
Igen ám, de a felsoroltak közül még két intézmény bejelentette, hogy nincs kapacitásuk: a Merényi intenzív ágyai szombat estére megteltek, ugyanaznap a Szent Jánosban pedig csaknem tíz sérült várakozott sürgős műtétre.
Ki kerül bajba, ha nincs ügyelet?
A három intézmény a hétvégén a politraumás, III. progresszivitási szintű esetek ellátását nem tudta vállalni: ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik többszörös sérülést szenvedtek el, melyek közül legalább egy életveszélyes. A Népszava szerint egy átlagos hétvégén harminc ilyen beteget szállítanak a mentők a baleseti centrumokba, amelyekben összesen ötvenkét ágy van az ellátásukra. Arról egyelőre nincs információ, hogy az előző szombaton és vasárnap hányan szenvedtek súlyos sérülést, de a szakemberek szerint az ellátás biztonságát mindenképp veszélyezteti, ha ennyi ügyeletlemondás van.
Hiánybetegségek?
Az állami kórházak problémáit a saját bőrünkön tapasztaljuk, vagy szerencsésebb esetben a médiában találkozunk velük. Tudjuk, hogy a kórházi dolgozók leterheltek és alulfizetettek, ennek ellenére – gyakran rémes körülmények között – segítenek, hiszen ez a hivatásuk. De mikor van az, amikor már ők is azt mondják, hogy inkább jelentsük be a teltházat, kapacitáshiányt, mert nem tudjuk felelősen ellátni azokat az elesetteket, akiknek a perc törtrésze alatt változott meg az élete egy szerencsétlenségben? Az akut sérültek fogadásával, ellátásával kapcsolatos döntést a traumaközpontokban az ÁNTSZ szabályozása segíti: ahhoz, hogy a centrumok az előírásoknak megfelelően működhessenek, három teljes munkaidejű traumatológus szakorvosnak folyamatosan az osztályon kell lennie.
A Honvédkórház közleménye alapján náluk nincs orvoshiány, a hétvégi problémát a baleseti sebészek megbetegedése okozta. Kunetz Zsombor szerint viszont hiába az ország legnagyobb, kiemelt felszereltségű és felkészültségű kórháza a Honvéd, mégis súlyos humán- és anyagierőforrás-problémákkal küzd. Elmondása szerint január óta megcsappant a sürgősségi orvosaik száma: két szakorvos kilépett, ketten felmondási idejüket töltik, egy nyugdíjba ment, hárman pedig betegek. A probléma forrásai között kiemeli azt is, hogy egy új törvény értelmében az itteni dolgozók közalkalmazotti helyett honvédségi státuszba kerülnek, és ez csökkenti a munkahely vonzerejét – a maradókon viszont tovább nő a terhelés.
Emlékezetes, hogy a sürgősségi centrum egykori vezetője, Zacher Gábor szerint működésképtelenné válhat a kórház, az őt követő Burány Béla pedig elismerte, hogy kevés a dolgozó, és az eszközeik régiek. Az ATV híradója kiemelte, hogy más traumacentrummal előfordult már, hogy lemondta az ügyeletet, a Honvédra ez eddig nem volt jellemző. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke, Dénes Tamás idejétmúltnak és kaotikusnak tartja a fővárosi betegellátást, a szuperkórházakra pedig még éveket kell várni.
Kiemelten kevés orvos
A három új centrumkórház visszatérő téma volt a hétvégi ügyeletbezárásokról szóló hírek kommentjeiben is: volt, aki bizakodó, míg mások szerint az új épületek nem fogják megoldani a rendszer problémáit, ráadásul aggályos, hogy lesz-e elég egészségügyi dolgozó bennük.
Az orvoshiány a traumatológia területén különösen érzékeny kérdés: a 2019. évi szakorvosképzés keretszámairól megjelent tájékoztató szerint az „Oxyológia és sürgősségi orvostan” országos szinten hiányszakmának számít. Nincs elég ortopédia-traumatológiára szakosodott orvos Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Veszprém megyékben, de ugyanez a helyzet a fővárosban is. A probléma nem újkeletű: már a Házipatika 2017-es cikkében is visszatérő hiányszakmaként szerepel a sürgősségi ellátás és traumatológia területe.
A Honvédkórház tavalyi botrányai (például az önként vállalt túlórák lemondása) után testvérlapunk, a 24.hu arról írt, hogy az intézmény esete egyáltalán nem egyedi, Novák Hunor akkor azt mondta, orosz rulett, hogy a sürgősségi osztályokra – többek között – bőrgyógyászokat, szemészeket, patológusokat osztanak be a létszámhiány miatt. De az is előfordul, hogy sürgősségi szakember egyáltalán nincs az osztályon, és a műszakokat rezidensek látják el.
Kérdés, mi a rosszabb: ha egy kórházi osztály a szakemberhiány ellenére üzemel tovább, vagy ha lemondják az ügyeletet? Nagy baj, ha egy orvos beteg, pláne, ha az egészségügyi rendszer is gyengélkedik: egyáltalán nem szerencsés, ha egy rendszer csak akkor működik, ha mindenki mindig a helyén van. Ráadásul hiányzás nem csak betegség miatt fordulhat elő: mi lesz így a nyári szabadságolások idején?
