– Egyszerre négy kamerával dolgoztunk, és hatalmas vásznakat feszítettünk ki a környező házakra, hogy egész nap forgathassunk, és egész nap délutáni fényünk legyen – magyarázza a rendező. – De így is őrület volt, amit csináltunk.
Arra a kérdésre pedig, hogy, ha őrület, akkor minek, így válaszolt.
– Hollywoodi akciófilmeket rendezek, de van egy titkos szerelmem. A dán Dogma-mozgalom, amely minél egyszerűbben, gyorsabban, minél természetesebb körülmények között készüljenek a filmek. Most végre sorrendben vehettem fel a jeleneteket, úgy, ahogy a filmben látszanak. És éjjel nappal, egy svungban dolgozhattam. Tisztára, mint Lars Von Trier – aki persze sosem akarna egy ilyen izgalmas, ijesztgetős, fordulatos thrillert rendezni.