– Én nyertem!
– Az nyer, aki alaposabban mossa meg – mondtam egy hirtelen ötlettől vezérelve, mert én még csak a szappanozásnál tartottam.
– Ja! – mondta Misi, mintha csak elfelejtette volna ezt a meg sem beszélt szabályt, és reklamálás helyett azonnal visszanyitotta a csapot.
– Én nagyon alaposan mosom! – mondta. – Én alaposabban mostam meg!
Misi nagyon szabálytisztelő ember. Ez nem mindig feltűnő, mert néha felülkerekedik benne a kisördög, és olyankor úgy tűnik, mintha eleresztené a füle mellett a szabályokat. De ez nem így van, ami abból látszik főleg, hogy Jancsival imádja betartatni őket.
– Jancsi, nem szabad az asztalnál rosszalkodni! – ripakodott rá az öccsére a múltkor is, amikor megvendégelt minket az ágyon plüsshalból és plüsszöldségből készült hallevesre. Vicces volt ezt Misi szájából hallani, akinél nagyobb asztalnál rosszalkodót még aligha hordott hátán a föld.
– Koccintsunk! – javasoltam, és felemeltem az egyik kis játék poharat, amikkel Misi megterített.
– Várj, még nincs benne… hozok szörpöt! – mondta Misi.
Aztán még jobb ötlete támadt.
– Neked tudod, mit hozok? – mondta figyelmesen. – Hozok sört. Hozok pálinkát! A sör lesz majd a desszert.
– A Jancsi nem ihat pálinkát – mondta később, miközben töltött magának és nekem a képzeletbeli italokból. – Én is kapok sört, mert én már nagy vagyok – tette hozzá.
Erre a nagy mulatozásra már benézett a szobába a nagymama is.
– Nagymama, te kapsz sört – mondta Misi. – Aki utoljára érkezik meg, az kap sört!
Mondom, Misi nagyon szereti a szabályokat. Annyira szereti a szabályokat, hogy ha csak lehet, felállít egyet.
– Nem fázol? – kérdeztem tőle egy hűvösebb délutánon, mielőtt még kitört volna a nyár.
– Én nem fázom. Csak felnőttek szoktak fázni – mondta Misi.
Ugyanakkor, ha éppen rajzfilmet néz, és a feleségemmel mi is bele akarnánk kukucskálni, Misi ránk szól:
– Ti nem nézhetitek, mert ez gyerekeknek való!
Misi annyira kedveli a szabályokat, hogy saját magának is szokott felállítani, hogy legyen mit betartania. Például a múltkor volt az asztalon egy nyitott doboz medvesajt. Misi méregette egy darabig, aztán így szólt:
– Nekem ötöt kell ebből ennem.
Azzal együtt, hogy Misi szabálytisztelő, azt nem lehet mondani, hogy vakon követné a szabályokat. Híve az ésszerű szabálymódosításoknak. Egyszer például csocsóztunk, és miután többszöri figyelmeztetés ellenére is rángatta az asztalt, sárga lapot adtam a játékosainak. Misi ezt szó nélkül tudomásul vette, de egy kicsivel később így szólt:
– De most visszaadják a bírónak a sárga lapot, mert most nem rosszalkodnak!
Misi újabban odáig megy a szabályalkotásban, hogy teljes játékokat talál ki. A múltkor a nagypapát tanította egy általa kitalált kártyajátékra:
– Én letehetek hármat, mert nekem felsőm van – magyarázta Misi, és letett három lapot.
– Nekem is van felsőm – mondta a nagypapa. – Akkor én is letehetek hármat?
– Nem – mondta határozottan Misi. – Csak az ellenség tehet le hármat.
Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted! |
