15 kg barackkal kezdtem a lekvárfőzést, persze a legnagyobb kánikulában. Mit mondjak, alaposan megizzadtam, de cserébe rengeteg gyönyörű baracklekvárom lett, mellékesen meg egy nagy adag barackmagom.
Nézve a nagy kupac magot, eszembe jutott, hogy gyerekkoromban mindig kiszárítottuk, majd a kövön megtörve csemegéztünk belőle. Így aztán következett a szárítás, majd a törés, ami nem egyszerű, lévén hogy igen kemény csonthéjjal van dolgunk. Lehet eszegetni a magocskát.
|
További kedvenceink A Napfény illata blogról: |
