Pontosabban egy őt ábrázoló, kartonból készült bábu – de bár ne jött volna. Tudjátok, a kirakat előtt állva hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy a Lucy című film (amit néhány perccel az eset előtt néztem meg) vagy a szemem elé táruló látvány sokkolt jobban. Azt hiszem, az utóbbi.
A Cristiano Ronaldo kartonfigura finoman szólva sem sikeredett élethűre, a teste, a mindene, úgy, ahogy van, aránytalan (mi ez a fej? és az a kar? meg az a láb?).
Számomra teljesen érthetetlen, hogy ki és miért babrált ki vele ennyire, az mindenesetre biztos, hogy én most nagyon mérges lennék az ő helyében. Jó, persze, nyilván nem kevés pénzt kapott azért, hogy az egyik ruhamárka arcaként díszelegjen, azt viszont kétlem, hogy a szerződése bármely pontjában szerepelt volna a “vállalom, hogy eltorzítsák a testemet” pont.