Korunk népbetegsége

Az allergia az immunrendszer túlérzékenységi reakciója olyan anyagra, amit el kellene viselnie. Elvileg bármi kiválthatja, amit belélegzünk, amihez hozzáérünk, vagy amit megeszünk. Azt viszont ma sem tudjuk, hogy egy addig ártalmatlan anyag egyszer csak miért okoz túlérzékenységet, miért kezd a szervezet ellenanyagot (antitestet) termelni ellene.

A legveszélyesebb allergének

1. parlagfű,
2. fekete üröm
3. poratka
4. fűfélék
5. nyári gyomok
6. macska- és kutyaszőr

Vészhelyzet

Évente tíz-tizenöt százalékkal nő az allergiás betegek száma – mondja dr. Nékám Kristóf, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológiai és Immunológiai Osztályának profeszszora, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) elnöke. – Ártalmatlannak tűnő panaszokkal kezdődik, de szakszerű kezelés hiányában a betegek állapota egyre rosszabbodik. A betegek száma megközelíti a hárommilliót. Minden negyedik gyerek allergiától szenved. A tennivalók halogatása a felnövekvő generáció egészségét veszélyezteti – állítja a professzor. – Nagyon sok embert érint a parlagfű-allergia. A hatékony stratégia azonban nem merülhet ki e veszélyes gyom elleni akciókkal.

A „betegség-kép” egyre inkább a szervezet „globális allergia szindrómája” felé tolódik el, ami a több szerven, különböző intenzitásban és időszakokban kimutatható tüneteket jelenti. Erre az ellátás jelenlegi formájában nincs felkészülve. A betegség kezelése ma már nem mellékes kérdés, és nem pusztán az asztma kialakulásának megelőzését szolgálja.

Az immunrendszer érésének folyamata jól nyomon követhető bizonyos ételallergiák esetében – magyarázza Nékám professzor. – Egyéves korában már sok gyerek ugyanazt eszi, mint a felnőttek, de erre még sem az emésztő-, sem az immunrendszere nincs fölkészülve. Ilyenkor a táplálék könnyebben szívódik fel, az emésztőrendszer azonban még nem bontja le, nem dolgozza fel megfelelően. Ez okozza a tüneteket. Hároméves korára éri el azt a fejődési szintet, amikor már képes megemészteni a felnőttek ételét, ezért a gyerek kinőheti korábbi ételallergiáját.

Fontos, hogy az immunrendszer megkapja a szükséges ingereket, találkozzon különféle anyagokkal, hogy idejében megtanulja, mit kell elviselnie (tolerancia), és mi ellen kell küzdenie. Más típusú allergiák esetén nem várható, hogy idővel „elmúlnak”. Célzott kezeléssel „mindössze” azt érhetjük el, hogy a beteg tünetmentessé váljék. Ez sem lebecsülendő eredmény, hiszen a terápia megállíthatja azt a folyamatot, amely az érintett állapotának fokozatos romlásához, például asztma kialakulásához vezetne.