Magyar részről a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Horváth Péter vezette csoportja működött közre. Olyan gént fedeztek fel, amely forradalmasíthatja az influenza elleni gyógyszerek fejlesztését – írja a delmagyar.hu.
“Az influenzavírus a sejtbe jutva olyan szemétkapszulának álcázza magát, amelyet a sejt kicsomagol, így az örökítőanyaga képes a sejtmagba jutni, és önmagát lemásolni, majd továbbfertőzni. Nekünk azt a gént sikerült megtalálni, amit ha kikapcsolunk, a vírusnak nem sikerül kicsomagolni magát és örökítőanyagot juttatni a sejtekbe, vagyis nem fertőz” – egyszerűsítette le eredményük lényegét a BIOMAG kutatócsoport vezetője. Adatokat analizáltak, mesterséges intelligenciával és speciális mikroszkópokkal kerestek megoldást, végül az eredményeket állatkísérletekkel igazolták.
A csoportot digitális képelemzéssel és gépi tanulással foglalkozó fiatal informatikusok, matematikusok és fizikusok alkotják. Laborjuk vetekszik a nyugat-európai kutatóközpontokéval. Horváth Péter megjegyezte: az influenzát azért találták érdekes témának, mert ugyan nem a legsúlyosabb, de gazdasági szempontból a legdrágább betegség, hiszen a munkaképes lakosság nagy részét képes ledönteni a lábáról. Konkrét gyógyszer ráadásul nincs ellene, a védőoltásokat módosított vírusokból állítják elő, hogy beindítsa az emberi szervezet védekezését. Az alapkutatást tehát a zürichiek és a szegediek elvégezték, most a gyógyszergyárak következnek, hogy 5–10 év alatt több milliárd dollárból kikísérletezzék az emberi orvoslásban használható gyógyszert. Ez áttörést jelenthet az olyan A típusú influenza terápiájában, mint például a tél végi járványos megbetegedés, a madárinfluenza vagy a H1N1.
A kutatócsoport 33 éves vezetője elárulta, minden vágya volt visszatérni Szegedre. Itt szerzett programozói diplomát a villamosmérnöki mellé, Franciaországban doktorált, és műholdkép-feldolgozással kezdte az életét. Onnan csöppent bele a mikroszkópos adatelemzésbe, és kiderült, nagyon hasonlít a kettő. Már hat és fél éve a zürichi műszaki egyetemen kutatott, amikor Pál Csaba és Papp Balázs, az SZBK világszínvonalú szintetikus és rendszerbiológiai egységének fiatal alapítói hazahívták. Létrehozta csapatát, amely mikroszkópos képanalízis és mesterséges intelligencia segítségével keres megoldásokat az agykutatásban olyan biológus- és orvoskutató csoportok számára, mint amilyen az ugyancsak szegedi Tamás Gábor és Vígh László akadémikusoké. Ehhez a Nemzeti Agykutatási Programból, a Nemzeti Kiválóság Programból és más, kisebb pályázatokból kapnak támogatást.
Horváth Péter a szegedivel párhuzamosan Helsinkiben is alapított egy kutatócsoportot; a rákgyógyításban kifejlesztett gyógyszereket tesztelnek új területeken. Tervük, hogy személyre szabott medicinát kísérleteznek ki.
