A váci kórház szülészetéről röviden:
– Születésszám 2002-ben: 714.
– Császármetszések aránya: 22,4 százalék.
– Apás szülések aránya: körülbelül 30 százalék.
– Az együtt szülő pároknak ajánlatos a tanfolyam elvégzése.
– Császármetszést „bikinivágással”, hagyományos technikával végeznek.
– A műtét spinális érzéstelenítésben történik, hacsak nincs külön ok az altatásra.
– Szülés közben gyógyszeres, illetve epidurális fájdalomcsillapításra van lehetőség.
– Egy kétágyas és egy egyágyas szülőszoba várja a kismamákat. Bordásfal, labda, kötél, matrac segíti a vajúdást.
– Szülésznőválasztás van.
– Ötágyas, háromágyas és egyágyas kórtermek vannak.
– Éjjel-nappal rooming-in működik.
Az utóbbi évtizedekben a haladó szemléletű intézmények közé tartozik a váci szülészet. Nagyon korán bevezették a rooming-in rendszert és az igény szerinti szoptatást. Az apákat is régóta beengedik a szülőszobába, sőt, ha az egy év múlva esedékes felújítás után tágasabb lesz a műtő, még császármetszésnél is bent lehet az apa.
– Csodálatos élmény, amikor kivesszük a babát, és egyszerre látja meg őt az apa és az anya – mondja dr. Fekete Zoltán osztályvezető főorvos. – Nincs okunk arra, hogy ettől megfosszuk a családot. A műtéti területet paraván takarja el a szülők elől: nem kell végignézniük semmiféle véres jelenetet. A spinális érzéstelenítésnek köszönhetően az anya ébren van a műtét alatt. Jólesik neki, ha egy hozzá közel álló személy fogja a kezét, nyugtatja, és végül együtt örül vele. A felújítás után három önálló szülőszobánk lesz, szeretnénk egy medencét is beszerezni, hogy megkönnyítsük a vajúdás időszakát. Hét éve vannak itt, és be is váltak a vajúdást könnyítő eszközök: a labdát nagyon szeretik a kismamák, segít a tágulásban, hiszen érvényesülhet a gravitáció ereje. Elvileg kötelező lenne a folyamatos magzatmonitorozás, tehát a géphez kötve kellene feküdni-ülni az egész vajúdás alatt. A mozgást csak azok a kórházak engedhetnék meg maguknak, ahol van telemetriás CTG készülék. Úgy gondolom, hogy jól meg tudjuk ítélni, kinél van feltétlenül szükség folyamatos megfigyelésre, és ki az, aki nyugodtan sétálhat, mozoghat. Terveink közt mégis szerepel egy telemetriás (vezeték nélküli) készülék beszerzése. Szeretnénk megoldani a nitrogénoxidulos fájdalomcsillapítást is. Epidurális érzéstelenítést szinte bármikor tudunk adni, ha az aneszteziológus szakorvos elérhető, de ez még nem népszerű a szülő nők körében.
Szülőágy és gátmetszés
Vajúdás közben általában nagy a mozgásszabadság, szüléshez azonban a széles, kényelmes szülőágyat kell igénybe venni. Zsírosné Balogh Ilona szülőszoba-vezető rögtön meg is mutatja, hányféle helyzetbe állítható a távirányítóval.
– Az ágy mindhárom része elmozdítható, akár székké is át lehetne alakítani. Ezt általában nem igénylik. Néha előfordul, hogy valaki nem akarja a kengyelbe tenni a lábát, akkor egy kicsit megemeljük az ágy támláját, hogy jobban támaszkodhasson. Nagy hangsúlyt fektetünk az intimitás megőrzésére: ha a kismama kéri, csak azok lépnek be a szülőszobába, akiknek feltétlenül ott kell lenniük. Félhomályt tudunk biztosítani, muskotályzsályás borogatást, masszázst alkalmazunk. Az apának is megtanítjuk a megfelelő masszírozást. Ő már a puszta jelenlétével, biztatásával, érintéseivel is sokat segít – persze csak akkor, ha valóban itt szeretne lenni. Ha ez valamiért nehezére esne, inkább egy nőrokon vagy barátnő jöjjön be. A szülés egyébként sokat elmond a pár kapcsolatáról. Néha azt veszem észre, hogy „túlnyafogják” a dolgot, vagyis eszközként használják fel a kiszolgáltatott helyzetet, a fájdalmat arra, hogy még több törődést, odafigyelést kapjanak az apától.
– Gátmetszést szinte mindig végzünk – mondja az osztály vezetője. – Ez a beavatkozás menti meg a többedszer szülő nőket is attól, hogy kitáguljon a hüvelyük, megromoljon a szexuális életük, és képtelenek legyenek a vizelettartásra. Mielőtt elterjedt volna a gátmetszés, a nőgyógyászok szinte a hüvelyplasztikából (vagyis a kitágult hüvelyt helyreállító műtétből) éltek. Ma már alig van ilyen esetünk, de félő, hogy a gátmetszés nélküli szülés elterjedésével újra előtérbe kerül ez a probléma. Nem szabad kritikátlanul eldobni jól bevált eljárásokat, de újakat sem jó feltétel nélkül elfogadni. Így vagyok a Misgav–Ladach-féle, belső varrás nélküli császármetszéssel. Nem szeretem, mert azt a veszélyt látom benne, hogy több hashártya-összenövéshez, így sok későbbi szövődményhez vezet. Inkább tartson öt perccel tovább a műtét, de rakjunk rendet odabent.
Jól megy a szoptatás
Szülés után a mama hasára teszik a kicsit, otthagyják, amíg lüktet a köldökzsinór. Az apa vághatja el a zsinórt, ezután fürdetés, öltöztetés következik. Amíg a szülés utáni ellátás tart, addig a pólyás a kísérő karjaiban fekszik, vagy ha az anyuka kéri, föltámasztják az ágy támláját, és ő kapja meg a kicsit.
– A babák ösztönösen tudják, hogyan kell szopni – mondja Ilona. – Ahogy vége van az orvosi ellátásnak, máris mellre kerülhetnek. A kétórás megfigyelés elteltével sem választjuk el őket: a gyermekágyas kórteremben együtt lehetnek, hacsak a szülők nem akarják másképp.
– A korai szoptatás nagyon fontos a tejképződés szempontjából – veszi át a szót Fekete doktor. – Ma már nincs olyan, hogy nem tudunk hazaengedni valakit, mert nem szopik jól a gyereke. Sok ikrünk van, de már-már természetes, hogy ők is kizárólag szopnak. Egyre nagyobb a nők önbizalma ezen a téren.
– Ennek érdekében nagyon fontos, hogy minél több időt töltsenek egymás társaságában – mondja dr. Kampós Katalin gyermekgyógyász. – Nem értek egyet azzal, hogy az egészséges újszülöttet inkubátorba kellene helyezni. A külvilághoz való alkalmazkodáshoz a legmegfelelőbb hely az anya teste, karja. Ha bármi baj van, egy perc alatt ott terem az orvos, nincs szükség műszerekre. A „gyanús” gyerekek mellett természetesen ott vagyunk, akiről meg kiderült, hogy beteg, vagy túlzottan sárga, az átkerül a gyerekosztályra – de ezt mindig nagyon megfontoljuk. Ezen az osztályon csak az egészséges újszülöttek ellátását tudjuk biztosítani. Azokat, akiknek lélegeztetésre van szükségük, a Černy Mentőszolgálat szállítja Budapestre. Ez hatalmas változás. Emlékszem, amikor régen a hideg mentővel döcögtünk a klinikára, kezdetleges lélegeztetővel… A reggeli viziten nem kell minden babának részt vennie – csak a frissen született, a nehezen alkalmazkodó és a hazamenés előtt álló újszülötteket vizsgáljuk meg.
– Az igény szerinti szoptatás nagyon bevált – mondja Dombóvári Erzsébet vezető csecsemős nővér. – Már a szülésfelkészítőn is beszélünk erről, a gyermekágyas ellátás is erre épül, és – nagy szerencsénkre – a területi védőnők és gyermekorvosok is ezt támogatják. A megyei gyermekgyógyászok és védőnők havonta vesznek részt továbbképzésen. Egységes a szemlélet, ami sokat segít a szülőknek. Innen soha nem távoznak tápszerrecepttel az újszülöttek. Ha feltétlenül szükséges, üres teával pótoljuk a folyadékveszteséget. Az anyatejgyűjtés megszűnt, így még jobban a szoptatásra vagyunk utalva. Nem mérjük a szopott mennyiséget, csak nagy ritkán. Egy csomó természetes jel utal arra, hogy a baba jóllakott-e vagy nem. Inkább arra fordítunk időt, hogy a mama megtanuljon fejni, amire bármikor szükség lehet.
A fogamzástól a csecsemőkorig
A kórházban működik meddőségi szakrendelés is. Itt a párok az összes alapvető kivizsgáláson (nőgyógyászati ellenőrzés, ultrahang, hormonszint-vizsgálat, andrológiai vizsgálatok) áteshetnek, és ha helyben kezelhető a baj – tehát gyógyszeres terápiára vagy kisebb műtétre van szükség –, akkor megkapják a megfelelő ellátást. Ha komolyabb beavatkozást igényel a probléma, a Semmelweis Egyetem I. Női Klinikájára küldik őket tovább, ahol lehetőség van mesterséges megtermékenyítésre vagy lombikprogramban való részvételre, sőt a beültetendő magzat teljes körű genetikai vizsgálatára is. Sok olyan gyerek van, aki a fogantatását is a váci szakembereknek köszönheti, nem csak a megszületését. A tervek szerint hamarosan csecsemőgondozási tanfolyam is indul, és egy olyan foglalkozás, ami az anyaság kezdeteivel, többek között a babamasszázzsal ismerteti meg a kismamákat, akik már „élesben”, a saját gyerekükön gyakorolhatnak.
Sződy Judit
