Egy hétvége alatt képeztek ki arra, hogyan tartsak meg egy remekül felépített, egyszerre szórakoztató, informáló, és meggyőző beszédet a hétfői sajtótájékoztatón. Vasárnap délután már úgy éreztem, szörnyű beteg vagyok, nem fog ez nekem menni holnap, válasszanak valaki mást helyettem. Ám képzett és tapasztalt trénereim átláttak a szitán, nem dőltek be a látszólagos betegség tüneteinek, folytatták a képzést, és az egyikük így szólt: “Meglásd, évek múlva úgy fogsz visszatekinteni erre a néhány napra, mint életed egyik mérföldkövére.”
Így is lett: tanítói és gyógyítói pályafutásom indult el akkor, 1989 őszén. Pedig nem is tudtak mindenre felkészíteni: amikor már pár perce beszéltem, és éppen kezdtem megnyugodni, szemben velem – a közönség háta mögött – szélesre tárultak a szárnyas ajtók, és kamerákat, meg reflektorokat kezdtek betolni, hogy televíziós adásba is kerülhessen, amit mondok. Nekem pedig az volt a dolgom, hogy rezzenéstelenül, megakadás és ijedtség nélkül folytassam életem első, több száz ember előtt megtartott beszédét.
Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni – szokták idézni, és ezt életem során számtalanszor megtapasztaltam, és nem csak a hivatásom területén. Ilyenkor mindig úgy érzem, a saját hitemet és meggyőződésemet vetem alá egy erőteljes tesztnek, azt kérdezve magamtól: Tényleg ezt akarod?
Ugyanilyen helyzetekbe kevertem magam a párkapcsolataimban is: rendszeresen fel kellett tennem a kérdést: Tényleg őt akarod? Teljes egészében szeretni tudod? Nem csak a “jó”, hanem a “rossz” tulajdonságait is? Képes vagy arra, hogy ne csak elviseld, hanem valóban teljes mértékben elfogadd és szeresd őt olyannak, amilyen?
Mindaddig, amíg a válasz “igen” volt, harmóniában éltünk. Ám amint kibillentem az elfogadás állapotából, és meg akartam változtatni a kedvesemet, elkezdődtek a hatalmi harcok. Amelyekben a csatákat sokszor megnyertem, észre sem véve, hogy lassan elveszítem azt, akit szeretek.
Gyógyító kérdésed mára:
Azokban, akiket szeretek, mi az, amit elfogadás helyett csak eltűrök, titokban arra várva, hogy egyszer mégiscsak megváltozzon?
Mai szerelemteremtő mantrád:
Önmagamban is elfogadom és szeretem mindazt, amit másokban látok.
Legyen csodálatos a mai napod is!
Szeretettel:
Sarkadi Kriszta szeretetterapeuta
