A fő ok a dohányzás
A tüdőrák kialakulásának legfőbb oka a dohányzás. Az ilyen típusú daganatos megbetegedések nagyjából 90 százaléka a dohányosokat érinti, és minél több cigarettát szív valaki naponta, annál biztosabb, hogy előbb-utóbb tüdőrákot diagnosztizálnak majd nála. Ráadásul nemcsak a hétköznapi cigaretta, de a tubák, a pipa és a sodort, házi készítésű cigaretták is veszélyesek a tüdőrák szempontjából, bár igaz, hogy ezek valamivel kevésbé ártalmasak az előre gyártott, dobozolt cigarettához képest. A hagyományos cigarettát szívóknak 25-ször, a többi dohánytermékkel élőknek pedig “csupán” ötször akkora az esélye a tüdőrákra, mint egy nem dohányzó embernek.
Ami még ennél is problémásabb, és sokan nincsenek is tisztában vele, hogy a cigarettázó ember nemcsak a saját egészségét kockáztatja elképesztő mértékben, de a környezetére is igen ártalmas: a másodlagos dohányzás, a szálló cigarettafüst belélegzése ugyancsak végzetes kimenetelű tüdőrákhoz vezethet. Amerikai felmérések szerint annak, aki dohányos emberrel él egy fedél alatt, de maga nem cigarettázik, 24 százalékkal magasabb az esélye a tüdőrák kialakulására.
Azbeszt és más veszélyes anyagok
A dohányzás után a különféle mesterséges anyagok jelentik a legnagyobb veszélyt. Az építőiparban használatos, mára ugyan betiltott azbeszt a már megépült házakban még hosszú évekig jelen lesz mint súlyos kockázati tényező. Ezt az anyagot előszeretettel használták hő- és hangszigetelésre. Az ilyen anyagokkal dolgozó dohányos munkásoknál 90-szer (!) nagyobb a tüdőrák kialakulásának veszélye.
Az iparban és a háztartások vegyszereiben is gyakran használt anyagok közül az azbeszten kívül a króm, a nikkel és az arzén a legveszélyesebb rákkeltők, de ide sorolhatók még a szilikózist és ebből adódó tüdőrákot okozó szilikátok, amit az üveggyártás során használnak nagy mennyiségben.
A fizikai rákkeltő tényezők közé tartozik továbbá az autók, ipari létesítmények által kibocsátott légszennyező anyagok is. A por, a korom és általában a szennyezett levegő a passzív dohányzáshoz hasonló mértékű veszélyt jelent, és a tüdőrákos megbetegedésből adódó halálesetek egy százalékáért felelős a fejlett iparú társadalmakban.
A gének is fontosak
A daganatos betegségek kialakulásában a környezeti tényezők mellett az örökletes hajlam, a gének szerepe is jelentős. Ha az elsőfokú rokonok között valaki tüdőrákban szenvedett, akkor 50 százalékkal nagyobb az esély rá, hogy a családtagoknál is kialakul ez a betegség. Sajnos ez a kockázat attól függetlenül fennáll, hogy valaki dohányzik vagy sem, illetve mennyire egészséges, a tüdőt kímélő életvitelt folytat.
Ugyancsak a tüdőrák esélyét növeli, ha valaki korábban már átesett súlyos tüdőbetegségen, például TBC-n.
Modern terápiák
Ugyanakkor nemcsak az igen rémisztő rákbetegség, hanem más tüdőbetegségek kialakulásában is súlyos szerepet játszanak a fenti tényezők. Az COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) veszélye és mértéke nem annyira közismert, mint a tüdőráké, pedig az Egyesült Államokban ez számít a negyedik leggyakoribb haláloknak, és hazánkban is igen magas az ebben szenvedő betegek száma: Európában nálunk halnak meg ebben a betegségben a legtöbben.
Sajnos sok olyan ártalmas környezeti tényezőt lehetetlen elkerülni, amelyek a tüdőrák vagy a COPD kialakulását elősegítik, de ezzel együtt a betegség ellen a küzdelmet jó eséllyel veheti fel a páciens, ha időben észreveszi a problémát és elkezdi a szükséges kezeléseket. A legmodernebb fejlesztésű innovatív gyógyszerekkel a COPD tünetei jó hatékonysággal enyhíthetők, és megakadályozható, hogy a beteg állapota rosszabbra forduljon. Ezek az okosgyógyszerek a daganatos betegségek és a COPD kezelésében is hatékonyságuk és kíméletességük miatt válnak egyre népszerűbbé, és a betegeknek új esélyeket kínálnak egy kielégítő életminőség fenntartásához.
