Népek és karácsonyok

Anglia

A szigetországban igazából csak 25-én kezdődik a karácsony. Ezen a napon délelőtt templomba mennek az emberek, s csak ezután bontják ki az ajándékokat. Az ajándékozás után kerítenek sort a hagyományos ünnepi ebédre.
Az angolszász országokban a fő fogás a pulykasült, azonban egészen a XVII. századig a gesztenyével töltött liba volt a karácsonyi menü fénypontja. Köretnek többnyire kelbimbót, krumplit szervíroznak a sült mellé.
Az ünnepi ebéd fő jellegzetessége a tipikus angol Karácsonyi puding, amelynek vajmi kevés köze van az általunk ismert édességhez. Egy aszalt gyümölcsökből, narancsból, mazsolából, fügéből és aszalt szilvából készített édességet kell elképzelnünk, amibe marhafaggyút is kevernek. A pudingot brandyvel flambírozva tálalják, a bele kerülő gyümölcsöket pedig már hetekkel karácsony előtt alkoholban áztatják.






Franciaország

A franciáknál is többnyire pulyka a fő fogás, ám az ország egyes részein még élnek a régi szokások. Armagnac-ban vörösboros marhasültet, Provance-ban különleges mártásokkal megbolondított halételeket fogyasztanak, melyet forralt borral öblítenek le. Szintén híres a Krisztus és a tizenkét apostol utolsó vacsoráját jelképező úgynevezett 13 – desszert, amelyet házanként más-más recept szerint készítenek. A piskótát 13 különböző finomsággal ízesítik: almával, aszalt szilvával, mazsolával, körtével, fügével, citrommal, datolyával, mandulával, dióval, mogyoróval, birsalmasajttal, marcipánnal és végül nugáttal.
A franciák elmaradhatatlan híres karácsonyi süteménye a ’Buche de Noel’, ami nem más, mint egy fatörzset formázó, behűtött csokitorta.






Dánia 

A karácsonyi vacsora itt meglepő módon a desszerttel kezdődik – a habos rizspuding az ünnep fő attrakciója. A tejberizsbe egy mandulát rejtenek, aki megtalálja, ajándékot kap és szerencséje lesz a jövő évben. Ez a kedves, és gyerekek számára izgalmas szokás egész Skandináviában dívik. A főétel egyébként itt is sült pulyka, vöröskáposztával, krumplival tálalva.






Finnország

A vacsorát nagy készülődés előzi meg: míg a gyerekek türelmetlenül várakoznak, a felnőttek mazsolás, mandulás forralt bort, ’glögg’-öt iszogatnak.
A karácsonyi menü tradicionális északi ételekből áll: a lazacot vagy heringet általában sajtleves követi, majd rozskenyérben sült sonka következik sült krumpli-kásával. Nem ritka a mi fülünknek kicsit szokatlanul csengő rénszarvashús sem. Az étkezést mézes, gyömbéres süteményekkel zárják.
Finnországban éjszakára sem szedik le az asztalt, hogy a karácsonyi manók is megtömhessék a hasukat, ha netalántán arra járnának.






Olaszország

Olaszországban nincs egységes menü, az ünnepi étkek vidékenként, tartományonként változnak.
Jellegzetes előétel a diós vajjal lelocsolt, parajjal töltött ravioli vagy a gorgonzola töltött gombával. Északon vadat és szárnyasokat, más tartományokban pulykát vagy nyulat vágnak, és polentával körítik a pecsenyét. Rómában hal kerül az asztalra, abból is főként angolna, boros mártásban. Nápolyi specialitás a Roccocco-keksz, ami egy mandulából készült kemény sütemény, amit a híres vörösborba (Jézus könnyei) kell mártogatni. A vacsorát az elmaradhatatlan desszertek zárják, többek között a híres ’panettone’, vagyis karácsonyi kalács, a tiramisu vagy a fenyőmagos csillag.






Oroszország

A várva várt napon – ami jelen esetben január 6-a, azaz Vízkereszt -, az egész család egybecsődül, és az ajándékozás után megkezdődik a fenséges ünnepi vacsora.
Az előétel a népszerű ’blini’ (lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. Aki csak teheti, fekete Beluga kaviárt fogyaszt, a kevésbé tehetősöknek azonban csak a “szegények kaviárjának” nevezett padlizsánkrém jut.
A főétel a férfiak által készített perzsa eredetű pilaf, azaz a birkahúsos vagy zöldséges sáfrányos rizs. A tartalmas vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy oroszkrém-torta zárja.