Ennek köszönhetően az örökzöldek a végtelenség, az örök élet jelképévé váltak. A magyalt, a repkényt és a fagyöngyöt is az egészséges élet szimbólumának tartották, mivel ezek télen hozták terméseiket. E növények esztétikai funkciója és díszítő jellege túlélte a hajdan beléjük vetett hiedelmeket. Később már a korai keresztények is használták őket, bár nem minden rossz érzés nélkül. Az egyházatyák attól tartottak, hogy ha a karácsonyi szertartásban megtartják a magyalt, ez a pogány rítusok emlékét idézi fel a nép körében.
 |
Ezért századokon át tiltották a zöld ágakkal való díszítést. A századok folyamán az örökzöldeket szalagcsokrokkal és különféle kiegészítőkkel díszítették. A viktoriánus időkben nagy divat volt a piros és zöld skótkockás szövet szalagjaival való díszítés, amely pompásan illett a magyal természet adta színeihez. Ezekben az időkben vált szokássá az is, hogy cukorkákat és kerek bonbonokat, a gyerekek számára készült apró játékokat, és más, pusztán díszítő jellegű tárgyakat tűzdeltek az örökzöld koszorúkra. Ez a szokás napjainkban is megmaradt.
Egykoron a magyal- és repkényleveleket csodálatos, ezüstös fényű csillogásukért szerették, mellyel a téli napokat szinte elvarázsolták.
Talán éppen ezért olyan népszerűek a manapság igen széles körben használt arany- és ezüstszínű festékek és spray-k. Az egyes típusú örökzöldek, a búza és lenmagkoszorúk az ünnepi hagyományok különféle elemeiből a legjobbakat egyesítik. A magokból készült csokrokat rendszerint teljesen bearanyozzák, a magyalt behintik aranyfényű porral, míg a fenyőágakat hagyják természetes, eredeti állapotában. A diógömbökön hasonlóképpen lehet kombinálni a mindent vagy semmit” hatást az aranyozott és nem aranyozott elemeknek köszönhetően. Szalagból készült masnik és csíkok egyedi csillogást és színt kölcsönöznek az örökzöld és más anyagból készült dekoratív koszorúknak.
A karácsonyi készülődés egyik korai része, amikor a kertben, szabadban termett egészséges terméseket, bogyókat leszedjük, megőrizzük a díszítéshez. A csipkebogyó, a tűztövisbogyó égő vörös, illetve a berkenye narancsos színe egyaránt dísze lehet a koszorúnknak.
Változatosságot vihet a díszítésbe az arannyal lefújt dió, mandula, vagy makk, de használhatunk szelíd, vagy vadgesztenyetermést is.
Nem megszokott, de igen mutatós a kis csokorba kötött egész fahéj rudacskák, vagy a földimogyoró, amelyeket társíthatunk búzakalásszal, vagy egyéb szárított virággal.
