Advent története
Advent története egészen az ötödik századig nyúlik vissza. A karácsonyt megelőző böjti idő volt, mely Szent Márton ünnepével kezdődött, november 11-én. Történelmi források arra utalnak, hogy maga advent ünnepe Galliában keletkezett, majd a hatodik században Róma is átvette, és a böjti időből öt liturgikus hét lett. VII. Gergely pápa végül négyre redukálta az adventi vasárnapok számát. Advent négy hete a Messiás születése előtti várakozást idézi, felkészülés karácsonyra és Krisztus második eljövetelére. Csönd, elmélkedés, imádság, bűnbánat jellemzi ezt az időszakot a vallásos emberek életében.
Advent négy angyala
Négy héttel karácsony előtt egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. Azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját, és szeretet száll a szívükbe.
A második vasárnapon piros palástba öltözött angyal érkezik, kezében egy nagy serleggel. Szeretetet keres az emberek szívében, hogy felvihesse a mennybe. Ebből készítik odafent a csillagoknak. Harmadikként egy fehér angyal jön le a földre, jobb kezében egy fénysugárral. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, és megszállja őket a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.
A karácsony előtti utolsó vasárnap egy lila lepelbe öltözött angyal járja be a Földet. Kezében lantot penget, és hozzá énekel. A daltól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.
Az adventi koszorú
Az első adventi koszorúról 1860-ból maradtak fenn írásos emlékek. A berlini árvaházban Johann Heinrich Wichern evangélikus lelkipásztor az ünnep előtt gyertyákkal díszített kör alakú, abroncsos csilláron jelezte a még karácsonyig hátralévő időt. Az árvaházi annyira türelmetlenül várták a karácsonyt, hogy ezzel akarta kicsit könnyíteni az utolsó nap izgalmát. A román kori templomokban is voltak már körcsillárok, de a múló idő jelzése meggyújtott gyertyákkal csak később jelent meg. Fenyőkoszorút kezdtek használni erre a célra világszerte. Az adventi koszorút Németország északi részén kezdték készíteni, majd Ausztriában is népszerűvé vált, a katolikus lakosság körében is.
Hazánkban a második világháborút követő időben vált szokássá templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút a csillárra függeszteni, vagy asztalra tenni. A négy gyertyát egyenként, vasárnaponként gyújtják meg. A rajta lévő gyertyák a karácsony előtti vasárnapok liturgikus színeiben jelennek meg a hagyománytisztelőknél. A négy színt a legenda a négy angyalhoz köti.
Az adventi naptár
Az adventi naptár legendája 1900 körül kezdődött, és egy német édesanyához kötődik. Türelmetlen kisfia, Gerhard már hetekkel az ünnep előtt nyaggatta, ezért meglepő játékot talált ki számára. Egy kartonlapot huszonnégy részre osztott, mindegyikre rátűzött egy darab csokoládét, és a gyerek minden este megehetett egyet. A kisfiú felnőve sem felejtette el anyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Huszonnégy ablakocska mögé rejtett csokoládét, cukorkát, melyek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá. Az első adventi naptárnak azonnal hatalmas sikere lett. Gerhard Lang 1974-ben elhunyt, de naptárjai a mai napig megédesítik a gyermekek estéit.
