2009. November 24.

Karácsonyi emlék – sztároktól

Mindenki mást tart a karácsonyról, mindenkinek más miatt örömteli az ünnep. Három ismert hazai énekesnőt kértünk arra, hogy elevenítse fel legszebb karácsonyi emlékét!

wt

Szabó Eszter:

– Az első aranylemezemet éppen karácsonykor kaptam meg, de mégis emlékezetesebb volt egy másik: amikor a nagyobbik fiunk megszületett, szintén karácsony volt, és csak nehezen engedtek el kórházból, de végül addig könyörögtem, amíg sikerült. Még semmi hagyományunk nincs, erre ez a néhány év még nem volt elég. Most inkább kísérletezünk, és keressük a saját tradícióinkat. Az egyetlen biztos pont, hogy karácsony körül valamelyikünknek mindig megjelenik egy lemeze, ami persze nem szándékos, de eddig mégis mindig így alakult. Most a Colorpop a legújabb, és reméljük, hogy sokaknak örömet okoz majd karácsonykor.

Fotó: Sanoma archív/Nagy Zoltán

Malek Andrea:

– A legmélyebben az a karácsony él bennem, amikor már felnőttként újra visszatértem a szülői házba, és a szüleimmel, a keresztanyámmal, a testvéremmel, a gyerekeimmel együtt csak álltunk a fa előtt, és potyogott a könnyünk. A másik szép emlékem már az egyik gyermekemnek köszönhető. Az akkor négyéves kicsi fiam, felfogva, hogy valahogy itt mindenki mindenkinek ad ajándékot, húsz percre eltűnt az emeleten, ami tetszett neki, becsomagolta írólapba, berakta a kisbőröndjébe, lehozta, és közöttünk ő is kiosztotta…

Fotó: Sanoma archív/RTL Klub – Sajtóklub

Auth Csilla:

– Megmondom őszintén, ha mégoly szomorú is: nem vagyok karácsony-„fan”, de egy gyerekkori élményemet hadd meséljem el. Bár ebből erősen kiviláglik, hogy nem ebben a században születtem, de mindegy. Szóval, színes tévét kértem karácsonyra. (Bizony, volt még olyan család akkoriban, ahol az újszülött 4D-s DVD-felvételét nem tudták még otthon lejátszani. Jelzem, még 4D-s felvétel sem volt. Még 3D-s sem. 2D-s talán volt már. De 1D-s biztosan…)

Szenteste készülődés, a szüleim mindig rettenetesen odavannak ilyenkor, Csilla tör elsőként a feldíszített fához, körbenéz. A Jézuska gazdagabb, mint valaha: a szoba telis-tele ajándékokkal, szebbnél szebb csomagokkal, a szüleim arca ragyog, várják a felhőtlen öröm megnyilvánulását, de csak ennyit kapnak: „Hááát, színes tévét nem hozott…”