Így betlehemeztünk régen – nosztalgikus fotók falusi dédszüleink karácsonyairól

G.P. | 2021. November 30.
Régen karácsonykor házról házra jártak a betlehemezők, nyitott ajtóval fogadták őket, és az előadás után együtt falatoztak a vendéglátó családdal. Nem is olyan régen az embereket még tényleg közelebb hozták az ünnepek.

A betlehemezés vidéken még ma is élő hagyomány, igaz, ma már nem házról házra járnak, inkább a templomokban, közösségi házakban adják elő Jézus születéstörténetét. De milyen volt anno, dédanyánk idejében a betlehemezés?

A betlehemezés eredete

A betlehemezés természetesen Betlehem után kapta a nevét, ahol a kis Jézus a világra jött. A betlehemezés azonban nem színtiszta keresztény eredetű, hanem egy pogány népszokással keveredve nyerte el a ma ismert formáját. Persze, a pogányok nem Jézus születését ünnepelték a téli nap-éj egyenlőség körüli napokban, hanem a fény győzedelmeskedését a sötét fölött – amit egyébként a karácsony is jelképez –, és házról házra jártak, jelmezeikkel, hangoskodásukkal a gonosz, ártó szellemeket hivatottak elűzni.

Nemcsak felnőttek, gyerekek is beöltöztek
(Fortepan/Göcseji múzeum)

A hagyományos betlehemezés főszereplői a kisded Jézus, Szűz Mária és Szent József, az újszülöttet meglátogatni induló háromkirályok és az őket útba igazító angyal. Ezen kívül a betlehemezésben részt vesznek még a pásztorok és a jászol körül álló állatok.

A betlehemezést Magyarországon is régi hagyományként tartunk számon, igaz, nem a középkor óta él nálunk ez a szokás. Az első írásos emlékek az 1600-as évekből maradtak ránk, amikor még iskolai előadásként emlékeznek meg a szokásról. Amikortól viszont igazán beépült a népi kultúránkba, mint ünnepi hagyomány az a 19. század volt.

A játék után megvendégelték a betlehemezőket
(Fotó: Fortepan/Miklós Lajos)

Honnan ered a betlehem?

Érdekesség, hogy a betlehemezést több száz évvel megelőzte az első betlehem felállítása, amit Assisi Szent Ferenchez köthetünk. A 13. században ő készítette ugyanis az első betlehemet, ami a Szent Család, pontosabban Jézus születésének statikus megformálása bábokkal. A szerzetes Greccio városában egy barlangot rendezett be, ezzel máig élő hagyományt teremtve a keresztények körében. Tavaly például itthon a makói betlehemet találták a legszebbnek.

Betlehemezés, a paraszti hagyományok szerint

A betlehemezést énekes párbeszéd kíséri, aminek során megelevenítik Jézus születését. A szereplők jelmezt húznak, és házról házra járnak. Ahány tájegység, annyiféle betlehemezés létezik, Erdélyben például a pásztorokat alakítók álarcot is viselnek, a Dunántúlon pásztortáncot is előadnak, és bábokat is használnak, csakúgy, mint a Felső-Tisza vidékén. Sok helyen még ma is él ez a szép hagyomány, de jellemzően már nem házhoz mennek a betlehemezők, hanem a helyi közösség iskoláiban, templomaiban adják elő a játékot.

A paraszti betlehem vicces elemeket is tartalmazott
(Fotó: Fortepan/Miklós Lajos)

A paraszti betlehemezés az, ami itthon a leginkább elterjedt, és kifejezetten szórakoztató. A főszereplő a három pásztor, a nagyothalló öreggel, aki folyton félreérti azt, amit a társai mondanak neki. Magukkal viszik a templom alakú betlehemi jászolt is, amit két angyalnak öltözött szereplő hordoz. A betlehemezők humoros párbeszédekkel elmesélik Jézus születését, majd megajándékozzák a háziakat, akik az előadásért és az ajándékokért cserébe megvendégelik őket.

Tudj meg még többet a karácsony történetéről!

Exit mobile version