Család
Szponzorált tartalom

Régi idők adventi hagyományai, elfeledett szokásai, varázslásai

A karácsonyt megelőző négyhetes időszak, azaz az advent régen meghitt, békés, mégis hagyományoktól színes időszak volt. Így készültek elődeink a karácsonyra.

Ma a csendes elvonulás, és a valódi befelé figyelés legalább annyira távolinak tűnik, mint az, hogy a mindennapjainkat stresszmentesen éljük. Régen azonban nem a leárazásokat várták az emberek, nem a hitelt adó pultoknál és a boltokban tolongtak, hanem csendesen, de érdekes, szórakoztató hagyományokkal tarkítva várták az ünnepet.

Szerelmi varázslatok, jóslások és Szent Miklós legendája

Advent idején a rendszerint reggel 6 órakor kezdődő miséket rorátéknak hívták, amihez sok hagyomány, babona kapcsolódott. Mielőtt elhagyták volna az otthonukat a misére igyekvők, bezártak minden ajtót, ablakot, de az állatok ólajtaját is, hogy a boszorkányok ne tudjanak belopódzni: azt tartották ugyanis, hogy a boszorkányok állatok képében osonnak be a házakhoz a mise alatt. A hajadon lányok a misére menet cukrot szopogattak, hogy magukhoz édesgessék a jövendőbelijüket, de ugyanezt a célt szolgálta az is, ha a hajfonatukba egy szálat fontak a harangkötélből, mielőtt a harang megszólalt.

Decemberben az első olyan nap, amihez népi hagyomány kötődik, Borbála napja, ami negyedikére esik. Ilyenkor csíráztatták a búzát, és úgy tartották, hogy ha karácsonyra kizöldül, bőséges lesz a következő évi termés. Borbála napján a hajadon leányok letörtek egy ágat a gyümölcsfáról, amit borbálaágnak neveztek, vízbe tették, és ha karácsony napjáig kihajtott, jó eséllyel közel volt a férjhezmenetelük.

Évtizedekkel ezelőtt, december 6-án nem piros ruhás Mikulás járt, hanem Szent Miklós. Legendája Mürából indult, a püspök már életében is nagy tiszteletnek örvendett, ugyanis nagyon sok rászorulón, betegen és gyereken segített. A jómódú családba született Miklós megtérése után szétosztotta vagyonát, és egész életét annak szentelte, hogy az elesetteken segítsen. Nem volt rest cselekedni akkor sem, amikor meghallotta, hogy a városában él egy apa, aki hozomány híján bordélyházba akarja küldeni három eladósorba került lányát. Miután Miklós ezt megtudta, az éj leple alatt a ház ablakába tett 3 zsákocska aranyat, hogy a lányok férjhez tudjanak menni. Szent Miklóst azonban nem piros, hanem barna, lila vagy zöld ruhában ábrázolták, a piros színt egy üdítőgyártónak köszönhetjük.

Luca napja, betlehemezés és hagymakalendárium

Miklós napja után a következő jelentős hagyományőrző nap Luca napja, amihez ugyancsak termény, időjárás és férjjósló hagyomány is kapcsolódott. A Luca-naptár szerint december 13-tól minden egyes nap a következő esztendő egy-egy hónapjának felel meg. Amilyen időjárást tapasztaltak ezeken a napokon, olyanra számíthattak az előttük álló esztendőben. A hagymakalendáriumot is ekkor készítették: besóztak 12 hagymalevelet, mindegyik egy-egy hónapot jelölt, és attól függően, hogy átnedvesedett-e a levél, az adott hónap csapadékosságát mutatta.

Karácsonykor aztán megjelentek a betlehemezők, ami rendszerint a betlehemet vivő két angyalból és a három pásztorból állt. A betlehemezésről az első írásos emlékek a 17. századból maradtak fenn, és a hagyomány a határon túl a kisebb településeken még ma is él. Kevésbé ismert azonban az ostyahordás: rendszerint a böjti időszakban a kántortanító az iskolás gyerekekkel ostyát küldött a családoknak, aminek fejében azok lisztet, babot, tojást, kolbászt, hurkát és más élelmet adtak.

Betlehemezők, 1942 (Forrás: Fortepan)

Betlehemezők, 1942 (Forrás: Fortepan)

Karácsonyi szólások, mondások és jelképek

Adventhez nemcsak szokások, hanem különböző mondások is kapcsolódtak. Annak, akit váratlan örömben, vagy kellemes meglepetésben részesítettek, azt mondták, legyen neki is karácsonya, ami Szegeden így hangzott: lögyön neki is gubás karácsony. Ez egyszerre jelentette a karácsonyra ajándékba kapott kabátot és a mákos gubát is, a lényege, hogy bőségben teljen az ünnepe.

Ha valamire sokaknak volt egyszerre szüksége, azt mondták, kapós, mint karácsonykor a famozsár. Mivel nem volt minden háznál mozsár, ezért egymástól kérték kölcsön az asszonyok, és az ünnepek táján igen kelendő volt. A református Szamosháton ismert volt a „késő karácsony után kántálni” szólás is, amit ma leginkább az „eső után köpönyeg”-ként tudunk lefordítani.

Az advent elmaradhatatlan része az adventi koszorú is, azonban itthon csak nem olyan régen, a ’90-es évek elejétől terjedt el a hagyománya. Az első koszorút egy lelkész, az első gyermekotthon alapítója, Johann Heinrich Wichern készítette 1839-ben. A ma ismert adventi koszorú őse hatalmas volt: egy fakerékre erősítette rá a lelkész a gyertyákat, nem kevesebbet, mint 28-at: 24 fehéret és 4 pirosat. Azóta a gyertyák száma 4-re csökkent, a katolikusoknál 3 lilára és 1 rózsaszínre. a jelentésük: hit, remény, szeretet és öröm.

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése