1. Családi veszekedés
Már éppen ráhangolódnánk az Oh Holy Night-ra, amikor azt halljuk a szomszéd szobából, hogy javában megy a vita arról, hogy most a Frigyes bácsi vagy az Arisztid bácsi ment-e el önszántából katonának 60 évvel ezelőtt… és még csak meg sem főtt a hal.
2. Ivási kényszer
A halhoz még nyugodtan ihatunk fehérbort, de igazából a vacsora után kezdődnek a megpróbáltatások. A nagyi csinált tojáslikőrt, muszáj belőle inni, a nagypapa a konyakos üveget lengeti, mondván, hogy ki tudja melyik barátja küldte neki és honnan, de biztos nagyon jó lesz, a tesónk meg közben stikában a konyhába invitál, hogy egy sör mellett megbeszéljük, hogy ki az alkoholista meg ki nem.
3. Ruhapara
Ne legyen kihívó: azért azt mégsem akarnánk, hogy szegény apu egész este a dekoltázsunkat kerülgesse. Viszont legyen elegáns, különben a nagyi szégyenszemre elküld átöltözni, vagy ami még rosszabb, összeül a családi kupaktanács, hogy megvitassák, hogy hogyan segíthetnének ki a szemlátomást szörnyűséges anyagi helyzetünkből.
4. Romhalmaz
Ha családi körben ünneplünk és azon a helyen alszunk, ahol a buli volt, akkor másnap reggel aludjunk nagyon sokáig. Ugyanis délben is még mindenhol csomagolópapír-cafatok fognak lógni és üres poharakkal és félbeharapott kekszekkel lesz kirakva az utunk a célkávéig.
5. Kajakóma
Az egyszerű hétköznapokban az evésnek az a funkciója, hogy elmulassza az éhségérzetet, karácsonykor viszont valószínűleg az, hogy amíg eszünk, addig sem tűnik fel senkinek, hogy voltaképpen nem csinálunk semmit három napig. Ezért kell a nap huszonnégy órájából kb. ötször kettőt az ebédlőasztalnál tölteni.
6. Tojáshéjakon lépkedés
Szinte minden családban vannak elmeháborodottak, vagy mondjuk inkább úgy, hogy problémás esetek. Ők soha nem tudják megítélni, hogy mit lehet mondani nagyobb társaságban és mit nem, tapintatról még hírből sem hallottak, ezért a többiek ötpercenként leizzadnak, hogy valahogy kilavírozzák az illetőt a következő kínos pillanatból.
7. Ajándékbeszerzési megpróbáltatások
Vannak közöttünk olyanok, akik szeretnek ajándékot venni és csomagolópapírt szalaggal körbetekerni, ipari mennyiségben, de a többségünket ez olyan nyomás alá helyezi, aminek következtében egy idő után az idegeink felmondják a szolgálatot és olyan ostoba döntéseket hozunk, hogy „jaj, de fog örülni Pista bácsi ennek a szép piros nyakkendőnek”, miközben nevezett Pista még a karácsonyi vacsorára is pólóban jött.
8. Utazgatás
Legtöbbünknek a családja itt-ott szétszórva él az országban, vagy mondjuk akár azon kívül is. Karácsonykor még a város egyik feléből a másikba is nehéz átjutni, mert a buszok nem kooperálnak, az autópályákról nem is beszélve, melyeket a szintén bulizni készülő munkások hagynak elveszni a hóban, hogy aztán negyvenöttel mehessünk rajta háromszáz kilométert.
9. Karácsonyi muzsika
Alapvetően semmi bajunk nincs a karácsonyi muzsikákkal, elvagyunk a poplemezekkel, misékkel, bármivel, csak az a baj, hogy mire felállítjuk a fát, már pont elegünk van belőle, mert előtte hetekig hallgattuk a ráhangoló zenét a bevásárlóközpontokban.
10. Hiányoznak a barátok
A szilveszteri buli előtt biztos, hogy néhány napra eltűnnek a barátaink. Némelyik „hazament” az ország túlfelébe, a többiek még egy kerületnyi távolságot sem tudnak áthidalni. Pedig ilyenkor lenne rájuk a legnagyobb szükségünk.
11. Utána olyan rossz
Sokunknak a szenteste felnőttkorban is ugyanúgy fénypontja az évnek, mint a szülinapunk. Sajnos utána azonban már csak pár nap, és elkezdődik a végeláthatatlan január–február, amit mindig azzal reklámoznak, hogy akkor farsangi szezon van, de mindenki tudja, hogy ez ostobaság, mert semmilyen farsang nem ér fel az adventtel.
