Karácsonyi menü 25 éve és 2021-ben: mennyibe került anno és most?

G.P. | 2021. November 30.
Régen minden más volt? Az biztos, hogy sem az ünnepi menü ára, sem a fizetések nem egyeznek meg a 25 évvel ezelőttivel. De vajon mennyibe került 1996-ban a karácsonyi menü, és arányaiban többet kell-e költenünk ma, mint 25 éve?

Amikor a régi idők karácsonyairól beszélünk, van, aki a nagyszüleinél töltött ünnepekre gondol, más a 80-as évekre, de most már a 90-es évek is a retró kategóriába tartozik. Akármelyik évtizedről is beszélünk, a karácsonyi menü a legtöbbünknél változatlan: halászlé, töltött káposzta, sült hal burgonyával és bejgli. A KSH adatai alapján megnéztük, hogy mennyire kellett szélesre nyitni a pénztárcánkat 25 éve, és mennyire kell idén.

Karácsony 25 éve és 2021-ben

1996 nem tűnik olyan nagyon messzinek, pedig azóta már eltelt 25 év, és rengeteg minden változott – többek között az árak és a fizetések is. A karácsonyi menü már 25 éve sem volt olcsó, de tény, egy ünnepi ételsorra sem mondhatjuk azt, hogy igazán pénztárcakímélő lenne.

Habár már tavaly is áremelkedést tapasztalhattunk a 2019-es évhez képest, idén még drágábban szerezhetjük be a klasszikus karácsonyi menü hozzávalóit. Ráadásul néhány hete újabb csúcsokat kezdtek el döntögetni az élelmiszerárak, tehát az már most sem kérdéses, hogy ha a hagyományos karácsonyi ételeket készítjük el, szélesebbre kell nyitni a pénztárcánkat, mint tavaly. De kíváncsiságból megnéztük, hogy mennyiből jött ki a karácsonyi menü a 90-es évek derekán, és mellé tettük a mostani árakat.

Halászlé

Nagyon sok nemzetnek megvan a maga hallevese, nálunk a sűrű halászlé a klasszikus karácsonyi menü egyik fő fogása, ami hagyományos esetben pontyból készül. A ponty évtizedek óta őrzi a dobogós helyét a klasszikus karácsonyi ételek között, a belőle készült halászlé pedig kenyérrel, kaláccsal az igazi, és még harmadnap is ugyanolyan jó, mint frissen.

A sűrű halászléhez minimum 2 kg hal kell (Fotó: Getty Images)

A KSH adatai alapján a tisztított, filézett ponty kilójáért 1996-ban 357 Ft-ot kértek. Most, 2021-ben nagyon sok múlik azon, hogy hol szerezzük be a halat, de körülbelül 2600 forintos árral számolhatunk kilogrammonként. 

A halászléhez szükséges fűszerpaprika egészen elképesztő dráguláson ment keresztül: 1996-ban még 64 Ft, most 5000 Ft körül van egy kiló. A KSH adatai alapján 2013-ról 2014-re történt egy gigantikus ugrás: az akkori 380 Ft-ról 3870 Ft-ra drágult 1 év alatt.

Töltött káposzta

Habár a töltött káposzta az az étel, amit egy évben többször is elkészítünk, de karácsonykor is ott gőzölög sokunk asztalán. Tejföllel a tetején verhetetlen. De mennyibe is került anno és most? A fejes káposzta kilogrammonkénti ára 1996-ban 51 Ft volt, most 280 forintot kérnek érte. A sertéshús anno 568 forintra rúgott kilónként, most 1500 Ft körül adják.

A töltött káposztához tejföl is dukál, abból is a 20 százalékos, amiből egy kis pohárral 1996-ban 43 Ft volt, idén 180 Ft körül van.

A töltött káposzta talán a legolcsóbb (Fotó: Getty Images)

Sült hal burgonyával

A halászlé és a töltött káposzta mellett a sült hal a leghagyományosabb karácsonyi étel. Ez a fogás is szilárdan tartja a pozícióját az ünnepi ételek sorában – még akkor is, ha újra és újra szembesülünk azzal, hogy sült halat enni macerás a szálkák miatt.

Természetesen itt is sok múlik azon, hogy milyen hal mellett tesszük le a voksunkat. Az amurfilé a legolcsóbb (1800 Ft/kg), ezt követi a ponty, majd a harcsafilé (2600-3200Ft/kg), hogy a lazacról már említést se tegyünk (gyorsfagyasztott filé 5500 Ft/kg).

A ponty nem a legolcsóbb hal karácsonyra (Fotó: Getty Images)

Persze, nem kell vagyonokat költenünk a karácsonyi menüre: a gyorsfagyasztott tengeri halak erős versenytársai lehetnek a friss halaknak, hiszen jóformán mindenhol be lehet szerezni a mirelit csomagokat, és lényegesen olcsóbbak. Persze, az árakat nagyban meghatározza, hogy milyen halat veszünk: ha a legolcsóbbat nézzük, 1500 forintért már lehet kapni egy kilót.

A hal mellé rendszerint nem bonyolítjuk túl a köretet, és burgonyát szervírozunk, ami vagy krumplisaláta vagy krumplipüré, esetleg sült krumpli formájában kerül az asztalra. Tény, hogy a burgonya mindig is a legolcsóbb ételek közé tartozott, 1996-ban 35 Ft volt a kilója (előtte évben azonban 60 Ft), idén pedig 260 forintos átlagárral számolhatunk.

Diós és mákos bejgli

A mákos és a diós bejgli olyan ünnepi sütemények, amik számára még akkor is van hely a hasunkban, ha egyébként előtte már teleettük magunkat. Nem számít, hogy mákos a fogunk, az sem, hogy diétázunk és ezer millió kalóriát tartalmaz: egy omlós, alaposan töltött szeletnek (vagy kettőnek) nem lehet ellenállni. Amíg azonban régen nem volt olyan drága mulatság, ma már a VIP-sütemények közé kerültek a régi nagy legendák. De miért mondjuk ezt? Azért, mert a dió ára 2021-ben az egekbe szökött.

A dió ára már 2020-ban is magasan volt, ami idén csak tovább nyújtózott felfelé, ezért idén karácsonykor a diós bejgli az egyik legdrágább karácsonyi sütemény, ha az arányokat nézzük. A tisztított dió kilója idén vidéken 4500-5000 Ft kilogrammonként – ha szerencséd van, és éppen ki tudsz fogni egy olyan eladót, aki ennyiért adja. Budapesten már az 5000 forintos árnak is „örülnek”.

A diós bejgli nem tartozik az olcsó karácsonyi sütik közé (Fotó: Getty Images)

Emiatt sokan diópótlóval készítik a bejglit, aminek az íze hasonlít a dióra, de tény, hogy soha nem látott diót, helyette napraforgóbél, búzacsíra, cukor és különböző aroma elegyével igyekszik pótolni a dióízt, több-kevesebb sikerrel. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a dió soha nem számított olcsónak, 1996-ban 822 forintot kértek el kilójáért.

A mákos bejgli valamivel kedvezőbb árra jön ki: a mák kilója körülbelül 2000 Ft körül van egy nagyobb szupermarketben. 1996-ban még 326 Ft volt. A bejglihez nyilván kell cukor és a liszt is, így ezeknek az árát is összehasonlítottuk: 1996-ban 104 Ft volt a cukor, ami most 260 Ft körül van, amíg a liszt ára 58 forintól 200 forintra emelkedett 25 év alatt.

Átlagkereset 1996-ban és 2021-ben

A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy mennyi volt az átlagkereset a 90-as években, és mennyi most, meg persze a rezsi és a különböző kiadások sem egyeznek meg. A benzin például 1996-ban 120 forint volt, most 480 Ft az árak befagyasztása után, a vízdíj 74 Ft/m3 volt, most 297 Ft/m3, a budapesti vonaljegy 45 Ft volt, most 350 Ft.

De hogy a legfontosabbat említsük: az átlagkereset bruttó 46 ezer forint körül mozgott 1996-ban, ma bruttó 436 ezer Forint. Még tovább árnyalja a képet, ha megnézzük a minimálbér alakulását: 1996-ban bruttó 14500 Ft volt, most 200 ezer Ft-ra emelték fel.

Ha az átlagfizetésekhez viszonyítunk, akkor a felsorolt élelmiszerek árát összeadva arányaiban körülbelül ugyanannyit kellett költeni a karácsonyi menüre 25 éve, mint most – legalábbis a statisztika alapján. Azt azonban tudjuk, hogy a valóság sokkal árnyaltabb, és összetettebb…

Hangolódj az ünnepekre velünk!

Exit mobile version