Húslevest főzni szertartás. Eleve egy személyiségfejlődési folyamat kell hozzá, hogy az ember hozzáfogjon, mert a jó húsleveshez kell némi konyhai rutin, kellő alapanyag ismeret, és szív. Mert
az igazi húsleves a cseppfolyós szeretet maga.
Persze ízlés dolga, ki miből szereti, marhahúsból, orjacsontból és tyúkból is lehet fantasztikusat készíteni, de ezekhez a húsokhoz bármikor hozzájuthat az ember. Vadat viszont nem eszünk mindennap ugyebár, és egy jó fácán felkutatása azért melósabb ügy, mint vásárolni egy kapirgálós tyúkot a csarnokban. De ha olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy már a konyhapulton figyel a kincsnek minősülő fácán, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy csodásan gyöngyöző fácánlevest főzünk belőle.
Ennek elkészítése pedig nem is különbözik nagyon a többi húslevesfélétől, egyetlen dologból kell sokkal több, és az
az idő.
A fácán húsa ugyanis sokkal lassabban fő meg és kevésbé zsíros az állat – ahogy ez a vadaknál lenni szokott. Cserébe persze sokkal ízletesebb is, mint holmi háziállat. Szóval aki nekikezd egy jó fácánleves elkészítésének, az szánjon rá előkészítéssel együtt úgy 4 órát az életéből.
Egy jó fácánleves gyógyír minden bajra (Fotó: Profimedia)
Most pedig nézzük magát a receptet:
Hozzávalók:
- 1 konyhakész fácán
- 5 db nagyobb sárgarépa
- 3 db petrezselyemgyökér
- 1 közepes zellergumó
- 1 fej vöröshagyma
- 5 gerezd fokhagyma
- 2 csomag petrezselyem zöldje
- 1 karalábé
- 1/4 fej kelkáposzta
- 1 tv paprika
- 1 paradicsom
- egy marék kelbimbó
- 3-4 szem közepes csiperkegomba
- 2 szem burgonya
- só, egész bors, pici őrölt szerecsendió
Elkészítés:
Az alapanyagokat szépen megtisztítjuk, a madár végtagjait levágjuk a törzséről. Egy méretes fazékba beletesszük a húst, felengedjük vízzel, megsózzuk, és a hagymákkal, valamint a fűszerekkel elkezdjük főzni. (Az egész borsot célszerű teatojásban vagy teafilterben a leveshez adni.) Így főzzük lassú tűzön nagyjából egy órán át. Ha esetleg felhabzik, a habot eltávolítjuk róla. Egy óra elteltével hozzáadjuk a megtisztított, nagy darabokban hagyott gyökérzöldségeket, csak a krumplit tesszük félre későbbre, és a levesünket tovább gyöngyöztetjük (nem forraljuk!). Másfél-két óra még biztos kell neki, hogy a hús megpuhuljon. Közben kóstoljuk meg a levest, ha szükséges, adjunk még hozzá sót.
Amikor a hús már majdnem teljesen puha, tegyük a levesbe a megpucolt, egészben hagyott burgonyákat is meg a kelbimbót, és főzzük tovább az ételt lassú tűzön addig, amíg minden meg nem puhul.
A kész leveshez aztán tetszés és igény szerint adhatunk levesbetétet – csigatésztát, cérnametéltet vagy daragaluskát is –, a lényeg az, hogy ne a levesbe főzzük azt bele, hanem egy külön lábosban készítsük el.
