Nehéz kérdések – jó válaszok

Lehet, hogy nekünk ez már a harmadik megmérettetés ebben a hónapban, de jó, ha tudjuk, az interjúztatónak pedig ez már a harmincharmadik: ezen a héten. Képtelenség mindegyik beszélgetésre valami újdonsággal előrukkolni, így maradnak a tipikus „állásinterjús” kérdések. Köztük azok, amelyeket nagyon nem kedvelnek a felvételizők. Kivéve azok, akik már felkészültek: mindig mosolyogva adják meg a választ.

Az egyik legáltalánosabb kérdés, amitől egy rutinos felvételiző még véletlenül sem jön zavarba. Olyan tényt, eseményt említsünk, ami valóban egy gyenge pont, de már a régmúltban történt, és természetesen azóta már megváltoztunk.

Például:

Amikor a főiskola után projektasszisztensként dolgozni kezdtem, a munka mellett elvállaltam egy önkéntes segítői feladatot. Nagyon élveztem a munkám, hamarosan az egész cég adminisztratív teendői az én kezembe vándoroltak. Egyre többet dolgoztam, és egyre kevesebb idő jutott az önkéntesi munkára. Sajnos hamarabb abbahagytam, mint terveztem, és ezt bánom. Azóta megtanultam jobban felbecsülni az erőmet és jobban beosztani a feladataimat. Fontos, hogy amit elvállalok, azt meg is csináljam.

• Mindig olyan negatív tulajdonságot említsünk, ami pozitívumként értékelhető.
Például:
Néha annyira belefeledkezem a munkába, hogy észre sem veszem a külvilágot. Este nyolckor döbbenek rá, hogy mennyire elszaladt az idő.

Maximalista vagyok. Amíg nem fejeztem be a projektet, addig nincs pihenő. Ezt várom el a munkatársaimtól is, és emiatt voltak kellemetlen perceim.

• Említsünk valamilyen körülményt, amit még nem tudtunk elsajátítani, de a felvételiztetőnek világos, hogy könnyedén meg fogjuk tanulni.

Bár a főiskolán két szemesztert angol nyelvterületen végeztem, de kicsit kijöttem a gyakorlatból, ezért valószínűleg szükségem lesz egy hónapra, hogy a tárgyalási szint követelményének megfeleljek.

A cégen belül használt számítástechnikai iktatóprogramot még nem ismerem, de úgy gondolom, hogy rövid időn belül belejövök a használatába, hiszen évek óta dolgozom másféle iktatóprogramokkal.

• Olyan rossz tulajdonságot említsünk, aminek semmi köze a munkához.

Néha úgy belefeledkezem a gyerekeimmel a játékba, hogy képes vagyok egy egész hétvégén csak legózni.

Bár a hazai szabályozás tiltja, a cégek mégis felteszik mind a gyerekvállalásra, mind a párkapcsolatra vonatkozó kérdéseket minden nőnek, aki „veszélyeztetett”. Ilyenkor szívesen mondanánk valami frappáns, elutasító választ, fenyegetőznénk az esélyegyenlőséggel, bírósággal, de ugyan mi értelme volna? Munkahelyet keresünk, nem pedig ellenségeket és feszültséget.

Egy-egy állást néha több százan is megpályáznak, és nem titok, hogy a választás nemcsak objektív, hanem szubjektív szempontok alapján is történik. Duzzogás, mérgelődés helyett inkább készüljünk előre frappáns válasszal.
Ha van gyerekünk, vállaljuk büszkén. Semmi értelme nincs, hogy letagadjuk, mert később úgyis kiderül, és a hazugság miatt eleve rossz ponttal indítunk. Mondjuk meg, hogy hány éves, évesek a gyerekek, és ne feledjük el azonnal hozzáfűzni: remekül érzik magukat az oviban, ha netalán betegek, a nagymama szalad értük.

Párkapcsolatban élek, de még nem gondolkodom a gyerekvállaláson. A párommal úgy gondoljuk, hogy előbb ismerjük meg alaposan egymást, és alapozzuk meg egzisztenciálisan az életünket.

Természetesen szeretnék gyerekeket, de nem a közeljövőben. Először a karrieremre koncentrálok, és majd ha megvalósítottam a terveimet, utána jöhet a nagy család.

Ez a kérdés nyilván akkor aktuális, ha még státuszban vagyunk. Semmi esetre se kezdjük el szidni a főnökünket, a munkát, a munkatársakat, inkább próbáljuk meggyőzni a szemben ülőket, hogy új kihívásra vágyunk. Ha gyakran váltottunk az utóbbi időben munkahelyet, és erre kérdeznek rá, akkor válaszoljuk, hogy még nem találtuk meg azt a munkát, amire igazán vágyunk. De majd most…

Nagyon vonz az önök által meghirdetett állás, mert úgy érzem, mintha pont rám szabták volna. Szeretem a nyüzsgést, engem motivál, ha kicsit felpörgetett tempóban kell dolgozni stb.

Kényes kérdés, ezért a választ nagyon ügyesen kell megfogalmazni. Ha valamilyen súlyos hibát vétettünk előző munkahelyünkön, és azért bocsátottak el minket, nem érdemes letagadni, hiszen könnyedén fény derülhet az igazságra. (Egyre több helyen kérnek referenciát az előző foglalkoztatótól.) Természetesen ne hallgassuk el azt sem, hogy ez remek tanulópénz volt, és tanultunk a hibából. Ha munkanélküliként keresünk állást, mondjuk azt, hogy átszervezés miatt szűnt meg a munkakörünk, és mindig tegyük hozzá, hogy az elmúlt időszakban mennyi mindennel foglalkoztunk.

Az előző cégnél fél éve szűnt meg a munkaköröm, hogy pontos legyek, az egész osztályunkat leépítették. Azóta persze nem tétlenkedem: megkaptam a társasházunk összes ügyét, azokat intézem, saját weblapot készítettem, számomra kihívást jelentő alkalmi munkákat vállalok.

A leendő munkaadó azt próbálja kipuhatolni, hogy mennyire fontos számunkra a cég és a pozíció elnyerése. Semmiképpen ne valljuk be, ha tucatnyi helyre beadtuk a pályázatunkat (úgyse derülhet ki), mert úgy tűnhet, hogy nekünk édes mindegy, hogy hova kerülünk. Elég csak egyet bevallani, ezzel azt is jelezhetjük a felvételiztetőnek, hogy nem várhatunk sokáig a döntéssel.

Hosszas keresgélés után akadtam rá az önök hirdetésére. Utánanéztem a cégnek, a pozíciónak, nagyon megtetszett a lehetőség, mert úgy érzem, mintha csak rám szabták volna ezt a munkát. Az önök ajánlata mellett még egy cég keltette fel az érdeklődésemet.

Nem kell kétségbeesni, ezzel a kérdéssel csupán azt tesztelik, hogy mennyire tudjuk elviselni a kudarcot. Nagyon fontos! A választ mindig feltételes módban fogalmazzuk meg. Próbáljunk utalni arra, hogy el se tudjuk képzelni, hogy más jobb lehet nálunk.

Nagyon sajnálnám, ha más pályázót választanának ki, hiszen olyan tapasztalatok birtokában vagyok, amellyel nagyot lendíthetnék a projekten.

Garantált kérdés, ezért jó előre készüljünk fel, hogy milyen bérek reálisak ennél a cégnél, ebben a pozícióban. Nem vet jó fényt ránk, ha zavarba jövünk, bizonytalanul reagálunk. Ma már elvárás, hogy a pályázók jól tudják felbecsülni saját piaci értéküket. Ha túl magasnak találják az összeget, akkor érveljünk a szakmai múltunkkal, diplomáinkkal, nyelvtudásunkkal…
Nem muszáj azonnal egy számot mondani, érdemes kicsit húzni a dolgot.

Olyan fizetésre gondoltam, ami méltányos a munkakörömben megszokott gyakorlattal, illetve a szakmai tapasztalataimmal és képzettségemmel. Tudna adni a becsléshez valamilyen támpontot?

Hirtelen megváltoznak a szerepek, úgy tűnhet, hogy miénk a pálya. Csak óvatosan, hiszen ezek a kérdések is az interjú részei, és azt tükrözik, hogy mennyire vagyunk felkészültek. Soha ne tegyünk fel olyan kérdést, amire a válasz bármilyen szórólapon vagy az interneten is megtalálható. Arról se érdeklődjünk, amiről a beszélgetés során már szó volt.

• Megtudhatnám, hogy miként folyik a kiválasztási folyamat, lesz-e újabb forduló, és mikor várhatok választ?
• Leírná nekem pontosan a pozíciót?
• Most alakították ki ezt a pozíciót, vagy korábban is létezett?
• Ki volt az elődöm, illetve megtudhatom, hogy miért szabadult fel ez az állás?
• Milyen továbbképzési lehetőségek vannak a cégnél?
• Milyen előrelépési lehetőség van a cégnél?