A jogszabályok – mint a munka törvénykönyve, vagy a köztisztviselőkről illetve a közalkalmazottakról szóló törvények – kimondják, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen helyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Ám munkabére egyik esetben sem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Még akkor sem, ha rövidebb munkaidejű munkakörbe került áthelyezésre.
• Mikor kell a kismamát felmenteni a munkavégzés alól?
– Ha a munkáltató nem tud a kismama egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor őt fel kell menteni a munkavégzés alól, s erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.
• Kötelezhető-e a nő arra, hogy terhességi vizsgálatnak vesse alá magát?
– Itt említjük meg, hogy mindezek ellenére a munkáltató nem kötelezheti munkavállalóját terhesség megállapítására irányuló orvosi vizsgálatra, vagy az áldott állapotot bizonyító igazolás bemutatására kivéve, ha erre munkaköri alkalmasság vizsgálata miatt, jogszabály előírása alapján kerül sor. Ez utóbbi – számtalan eset mellett – előfordulhat például pilótáknál vagy légiforgalmi irányítóknál.
• Mikor és hogyan nem lehet a munkaviszonyt megszüntetni a kismama esetében?
A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással a terhesség, a szülést követő három hónap, és a szülési szabadság időtartama alatt. Ez azt jelenti, hogy ezen időszak alatt a kismama védelem alatt áll, nem lehet közölni vele a rendes felmondást. Ennél fogva nevezzük ezt felmondási védelemnek vagy felmondási tilalomnak. Ilyen esetben, ha a visszatéréskor mégis felmondanának a kismamának, a felmondási idő csak 15 – ha a védelem időtartama a 15 napot meghaladja – illetve 30 nap – amennyiben a védelem időtartama a 30 napot meghaladja – múlva kezdődhet el.
| Megjegyezzük, hogy ez a védelem csak a rendes felmondás esetére áll fenn, így azonnali hatállyal – vagyis rendkívüli felmondással – közös megegyezéssel, vagy próbaidő alatt bárkinek minden további nélkül megszűnhet a munkaviszonya. |
• Nem kötelezhető a kismama:
A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig rendkívüli munkavégzésre – például túlóra – nem vehető igénybe még akkor sem, ha ő abba beleegyezik. Ezen kívül nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig. Ez utóbbi vonatkozik a gyermekét egyedül nevelő férfira is.
Legfontosabb jogosultsága a kismamának a szülési szabadság. Ennek időtartama 24 hét, amit úgy kell részére kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Itt említjük meg, hogy gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni.
• Fizetés nélküli szabadság:
A munkavállalót (az anyát vagy az apát) fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából; a gyermek 10. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek otthoni gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, vagy a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében
• Mi az a szoptatási munkaidő kedvezmény?
Végül pedig a gyermekét szoptató kismamának ún. szoptatási munkaidő-kedvezmény jár, ami a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. Ez a munkaidő-kedvezmény azt jelenti, hogy ez az idő munkában töltött időnek minősül és erre az időre a kismamát távolléti díj illeti meg. És természetesen ez a kedvezmény a gyermekét mesterségesen – tápszerrel – tápláló és az örökbefogadó anyát is ugyanúgy megilleti.
|
Szakmai partnerünk:
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
|
