Hogyan etesd? – Táplálkozási tanácsadás kutyáknak

A állatok nem igénylik úgy a finom falatokat, ahogy mi

A farkas táplálkozását alapvetően nem a változatosság iránti igény határozta meg, legtöbb esetben azt evett, amit sikerült elejtenie és ami az elejtett állat gyomrában volt. A kutyák táplálékának megfelelő összeállítása sem attól függ, hogy mennyire változatos az étrend, főként azért sem, mert egy kutyának sokkal kevesebb ízlelőbimbója van, mint nekünk, embereknek. Természetesen az állatok között is vannak válogatósabbak, vagy bizonyos étrendet kíván meg a szervezetük és az egészségük, de leggyakrabban az fordul elő, hogy a házi kedvenc a gazdi rossz etetési taktikája miatt válik válogatóssá. A táplálék típusának állandó változtatása pedig emésztőrendszeri problémákhoz, hányáshoz, hasmenéshez, különböző betegségekhez vezethet.

 Száraz táp, nyers etetés, házikoszt?

Mára a háziállatok etetésében számos trend alakult ki, abban azonban minden szakember egyetért, hogy a megfelelő étrend kiválasztásához sok szempontot meg kell vizsgálni: ilyen az állat fajtája, kora, egészségi állapota, energiaszintje és mindennapi mozgásigénye. Ma már semmiképp nem ajánlatos pusztán a maradékokból összerakott házi koszttal etetni kiskedvenceinket, ugyanis számukra sok emberi étel nehezen emészthető, túl fűszeres vagy egyenesen tilos. Ahhoz, hogy négylábú barátunk speciális igényeit vagy a számára leginkább megfelelő etetési módot kiválasszuk, érdemes kutyatáplálási tanácsadást igénybe venni.

Mindig jó minőségű száraz táppal etessünk. Fotó: Profimedia

Ha úgy döntünk, hogy állatkereskedésben kapható tápokkal etetjük a kutyát, választhatunk száraz és nedves eledelek között. Mindkét változatnak kétségtelenül megvannak a maga előnyei. A száraz kutyaeledel sok esetben egyszerűen praktikusabb: könnyebben adagolható, nyáron nem romlik olyan gyorsan, kevésbé szagos, és nem keletkezik konzervhulladék a háztartásunkban. A nedves eledel, ahogy a neve is sugallja, lényegesen több nedvességet tartalmaz, így segíti a kutyák vízfelvételét.

A BARF (nyers etetés) vagy Preyen (egész zsákmányállatok etetése) olyan étrendek, amelyek magas szintű ismereteket és némi időbefektetést igényelnek. Ha így tervezzük etetni a kutyát, mindenképpen vegyük fel a kapcsolatot állatorvosunkkal! Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy rosszul etetjük kedvencünket és ezzel kárt okozunk neki.

Naponta hányszor etessünk?

Hányszor etessünk, mikor, mennyi szünetet hagyva két étkezés között: ahány ház, annyi szokás. Ahogy az az etetési tanácsoknál gyakran előfordul, a válasz: „attól függ”. Ha egészséges felnőtt kutyánkat teljes értékű táplálékkal etetjük, általában szabadon választhatunk a napi egyszeri vagy többszöri etetés között. A kutyaetetési idők mi és háziállatunk preferenciáitól is függhetnek. Kölyökkutyák, idősebb négylábúak vagy anyagcsere-betegségben szenvedő kedvencek napi többszöri etetést igényelnek. Ez könnyíti az emésztést, de egészséges kutyák is szívesen fogadják. Kevesebb sóvárgást idéz elő, és így segíthetünk is például a túlsúlyos kutyusoknak a fogyásban. Ha sokat vagyunk úton, rugalmasabban kezelhetjük az etetési időket is. BARF vagy Preyen diéta esetén napi egyszeri etetés javasolt: ezekhez az adagokhoz a lehető legtöményebb, agresszív gyomorsavra van szükség a nyersanyagok lebontásához és a jó emésztéshez. A főzés viszont masszívan növeli az emészthetőséget, az így készült házi kutyaeledel naponta többször is adható.

Hogyan határozzuk meg a megfelelő ételmennyiséget?

Minden teljes értékű eledel csomagolásán találunk etetési ajánlást, amelynek meghatározása általában a kutya súlya – és gyakran a mérete – alapján történik. Ezek az ajánlások mindig egy normál állapotra vonatkoznak, átlagos súlyú és átlagos aktivitású állatok számára ideálisak. Ha az eb túlsúlyos, alultáplált és/vagy aktivitási szintje eltér az átlagtól, ennek megfelelően kell felfelé vagy lefelé módosítanunk az ajánlott mennyiséget.

Snackek: milyen gyakran adhatjuk őket?

Minden kutya egyéni és megvan a maga energiaszükséglete. A legtöbben ritkán figyeljük a kutyánk súlyát, azonban időnként le kell mérnünk pajtásunkat a napi adag kiszámításához. A jutalomfalatok sokszor nagy arányban tartalmaznak szénhidrátot és zsírt, ezért óvatosan kell bánnunk velük. A kutyák szívéhez nem csak a hasukon át vezet az út, a figyelem és a simogatás egészséges alternatíva.

A jutalomfalatot sem szabad túlzásba vinni (Fotó: Profimedia)

A friss víz kötelező!

Fontos, hogy négylábú barátunknak mindig elegendő friss víz álljon rendelkezésére. Naponta töltsük fel újra a tálakat, és rendszeresen tisztítsuk meg őket. Ez nem csak nyáron fontos.

Kaki-kérdés

Még az egészséges, megfelelő táplálékot fogyasztó állatoknál is megesik, hogy székletük lazább, mint a megszokott, vagy akár hasmenés is előfordul. A legtöbb esetben ezek csak alkalomszerűen fordulnak elő és maguktól elmúlnak. Stressz vagy tápváltás is okozhat ilyen tüneteket, természetesen ekkor is oda kell figyelnünk az állat állapotára, de ha a probléma egy nap után is fennáll, mindenképpen keressük fel állatorvosunkat, főleg, ha a széklet véres vagy az állat bágyadt. Rendszeres hasmenés esetén mindenképp érdemes kivizsgáltatni az állatot, mellette könnyű diétára fogni, vagy akár 12 órára megvonni a táplálék fogyasztást. Mindenképp kérjük ki táplálkozási tanácsadó tanácsát is.

Milyen kifejezések találhatók a tápokon?

• a nyerszsír aránya határozza meg az adott táp energiatartalmát, százalékban határozzák meg, azonban a zsírok eredete, összetétele, mennyisége és minősége is fontos. Egy jó száraz eledel nyerszsír-tartalma minimum 5%, de inkább 6 és 17 százalék közé esik.
• a nyershamu meghatározásakor mintavételre kerül sor a tápból, amit több órán keresztül hevítenek majd hamuvá égetnek a labor kemencéjében. A visszamaradó, nem éghető anyag maga a nyershamu, ami általában nyomelemekből, ásványi anyagokból és egyéb szervetlen anyagokból áll. Ez alapján határozzák meg az optimális nyershamu-tartalmat.
• a nyersrost az emészthetetlen növényi rostanyagok arányát mutatja meg, amilyen például a cellulóz. Ezek kis mennyiségben hasznosak, nagy mennyiségben azonban gondot okozhatnak: gyakran csak a táp térfogatát növelik, ami emésztési zavarokhoz vezethet.