Ahogyan a legtöbb szakorvosi vizsgálat, az allergiateszt is átfogó beszélgetéssel kezdődik. Az orvosoknak ugyanis ismerniük kell a betegüket ahhoz, hogy felállíthassák a megfelelő diagnózist. Ilyenkor megkérdezik, milyen panaszokkal érkezett a páciens, és azok mióta állnak fenn. A panaszok minőségére is kíváncsiak a doktorok, és arra, hogy a tünetek köthetőek-e időszakhoz, esetleg helyhez. A családi előzményekről is érdeklődnek, kiderítik, hogy milyen betegségek fordultak elő a közvetlen rokonoknál, és az sem mindegy, milyen gyógyszereket szed valaki.
Az allergiás megbetegedéseket több módon is feltérképezhetik. A szakemberek első körben megnézik a bőr, a torok- és az orrnyálkahártyák állapotát és a légutakat is. Ezután következik csak a bőrpróba azoknál, akiket az orvos Prick-tesztre küld. Ha allergiavizsgálatról esik szó, a legtöbbeknek a bőrpróba jut eszükbe. A Prick-teszt néven is mert diagnosztikai módszer során az allergén anyagokat a bőr alá juttatják, mégpedig úgy, hogy először a bőrre cseppentik azokat, majd egy tűvel megkarcolják a bőr felületét, hogy az anyag belejusson, és adott esetben reakcióba lépjen a testtel. A karcolások nagyon aprók, nem véreznek. Az, hogy mennyire érzékeny valaki az adott allergénre, abból derül ki, hogy lett-e bőrreakció, és ha igen, mekkora. Negyed óra alatt elvileg jelentkeznek is a tünetek.
Vannak esetek, amikor a Prick-tesztet nem lehet elvégezni. Ilyenkor vérteszttel szűrik ki az allergiás tüneteket okozó anyagokat. Ha valaki allergiás, ellenanyagok mutathatók ki a véréből. Ugyanis az allergiás betegek immunrendszere külső tényezők hatására ellenanyagot termel az allergének ellen. A reakció következtében többek között hisztamin is felszabadul, ez okozza a kellemetlen tüneteket. A vizsgálatból az is kiderül, mitől alakul ki az allergiás reakció. Légzésfunkciós vizsgálattal a páciensek légzési kapacitását mérik az orvosok. Az átfogó tesztelés alapján megállapítják, hogy kinek van szüksége hörgőtágítókra.
