Mennyit bukhat a csecsemõ?

A néhány napos csecsemő gyomra meglehetősen kicsi: alig több mint félcsészényi, harminc milliliternyi tej fér el benne. A felnőttek gyomra ezzel szemben átlagosan másfél liter folyadék befogadására képes. Az anyatej rendkívül gyorsan emésztődik, ezért kicsi babáknál az a természetes és egyben előnyös, ha gyakran fogyaszt kisebb mennyiségeket. Így ritkán telik meg annyira az apró gyomor, hogy bukáskor sugárban spricceljen kifelé az anyatej. Éppen ezért törekedjünk arra, hogy az etetések száma az első hónapokban ne legyen kevesebb hatnál, az egyszerre elfogyasztott táplálék pedig ne legyen több kétszáz milliliternél, ha a baba bukásra hajlamos. Ennek gyakorlatilag csak a tápszeres, illetve a szoptatás mellett pótlással is etetett csecsemők esetében van jelentősége, természetes körülmények között ugyanis annyit és annyiszor szopnak, ahogy nekik a legjobb. (A szopott tejmennyiséget megfelelő gyarapodás esetén felesleges ellenőrizni és nyomon követni.) Más a helyzet abban az esetben, ha ragaszkodunk az etetések közti három-négy órás szünetekhez. Ekkor egyszerre nagyobb mennyiséget szopik a kisbaba, ami talán megfelel a bébiápolási szakkönyvekben előírt mennyiségnek, ám az apróságok élettani sajátosságainak és egyéni adottságainak már kevésbé. Azoknál a népeknél, ahol nem az óra, hanem a kisgyermek igényei szerint folyik a szoptatás – akár napi tizenöt-húsz alkalommal is -, jóval ritkábban fordul elő a gyakori, nagy mennyiségű bukás.
A kis pocak napról napra nő, három hónapos korra például megduplázódik űrtartalma. Ez persze nem jelenti azt, hogy még ekkor is csupán hatvan milliliternyi folyadékot fogyaszthat egyszerre, hisz a táplálék folyamatosan továbbítódik a gyomorból a belekbe. Akkor járunk el a leghelyesebben, ha a kisbaba természetes éhségérzetére hagyatkozunk, rábízzuk, mennyit kér enni, s nem erőltetjük az általunk elképzelt mennyiségek fogyasztását.

Javítsunk az etetés technikáján!

Az újszülöttek emésztőrendszere még éretlen, és így kissé másként működik, mint a felnőtteké. A gyomor izomzata még nem elég erős ahhoz, hogy a táplálékot kizárólag a bél irányába mozgassa, valamint a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom sem működik tökéletesen, így a tej akadálytalanul feljuthat a gyomorból. Kisebb-nagyobb mértékben szinte minden babánál előfordul, különösen a mohóknál, hogy emiatt következik be a bukás. Ha sok levegő kerül a gyomorba, ki is kell jutnia onnan. Miközben a levegő távozik, kevéske anyatej is kísérheti.
Öt hónaposan még mindig minden ötödik kisbaba bukik naponta többször is, míg hét hónaposan már csak a gyerekek hét százaléka. Egyéves korig is eltarthat, amíg a probléma teljesen megszűnik. Ekkor már egyre szilárdabb táplálékot fogyasztanak a gyerekek, ezt pedig nem olyan könnyű visszabukni. Minél több időt töltenek a kicsik függőleges testhelyzetben, ülve, állva, annál ritkábban jelentkezik a bukás.
Ha a kisbaba általános állapota, gyarapodása, hangulata a sorozatos bukások ellenére jó, nincs ok aggodalomra. Próbálkozzunk a felsorolt tippekkel, hátha javítanak a helyzeten!

Hogyan segíthetünk a kisbabának?

• Gyakran etessük a kicsit! Az újszülött kis mennyiségű, de gyakori táplálást igényel. Figyeljünk kicsinyünk jelzéseire: bizonyára jóllakott, ha elfordítja fejecskéjét, vagy eltolja magától a cumisüveget.
• Büfiztessük! Engedjük, hogy gyermekünk ne csak étkezés után, de közben is büföghessen, hogy távozhasson a felesleges levegő. Emeljük a babát függőleges testhelyzetben a vállunkhoz. Közben gyengéden paskolhatjuk, masszírozhatjuk a hátát. Így könnyedén távozik a lenyelt levegő és egy kis felesleges tejecske is. Ha túl sokat mozgatjuk, túl hevesen csapkodjuk a hátát, még többet fog bukni. Célravezető, ha étkezés után nem vízszintesen tesszük le a babát, hanem a hátát egy párnával megtámasztva, félig ülő helyzetben tartjuk egy negyedórácskát. Így a tej a gyomorban marad, a felesleges levegő pedig szabadon távozhat. Negyedóra elteltével emeljük fel a kicsit, ekkorra már megnyugszik a gyomrocskája.
• Vizsgáljuk felül a szoptatási, etetési technikát! Ha gyermekünk fekvő testhelyzetben szopik, akkor valószínűbb, hogy újra felbukja a tejet. Ha az édesanya ül, a büfiztetésre is egyszerűbben sor kerülhet, akár etetés közben is.
• Éppen ilyen fontos, hogy az üveges táplálásnál ne rázzuk fel túl erősen a tejet, az etetésnél pedig ügyeljünk arra, hogy a cumiban, amit a baba bekap, csak tej legyen, levegő egyáltalán ne! Válasszunk olyan cumisüveget, amelynek az etetőnyílása sem túl nagy, sem pedig kicsi! Akkor választottunk jól, ha a teli, lefelé fordított, fel nem rázott üvegből másodpercenként egy csepp folyik ki.
• Etessünk nyugodt körülmények között! Leginkább az érzékeny babáknak fontos, hogy szoptatás közben ne ugráljunk fel, ne foglalkozzunk a család többi tagjával.

Mikor vigyük orvoshoz?

Előfordul azonban, hogy a sokat és gyakran bukó babáknál reflux betegség (GOR, azaz gastro-oesophagus-reflux, gyomor-nyelőcső-visszaáramlás) áll a tünet hátterében. A reflux szó visszafolyást jelent, s arra utal, hogy a már lenyelt gyomortartalom visszakerül a nyelőcsőbe.
Ilyenkor a csecsemő rendszeresen elutasítja a táplálékot, üvölt, amikor meglátja az üveget vagy az anyamellet, rövid ideig szopik, és hamar elfordítja a fejét, emiatt nem jut elegendő táplálékhoz, nem gyarapodik, vagy egyenesen csökken a súlya. Figyelmeztető jel lehet az is, ha etetés közben feltűnően sokat köhög. Amint hasonló tüneteket tapasztalunk, forduljunk orvoshoz, aki gasztroenterológiai szakrendelésre fogja küldeni a kicsit, ha megalapozottnak találja a gyanút. A reflux betegség a hirtelen bölcsőhalál lehetséges okai között is szerepel, hisz a felbüfögött gyomortartalom belégzése asztmatikus köhögést, fulladást is okozhat. A baj szerencsére orvosolható: mesterségesen táplált babáknál megoldást jelenthet a sűrítő szentjánoskenyérmag-kivonatot tartalmazó tápszer. Szoptatott csecsem?knél ritkábban fordul elő ez a panasz, mivel az anyatej gyorsabban megemésztődik, rövidebb ideig van a gyomorban. Néha gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, műtétre azonban elvétve kerül sor emiatt.
Nem bizonyítható, de elméletileg elképzelhető, hogy a bukást allergia váltja ki. A tehéntej-allergia legjellemzőbb tünete azonban inkább a nagyon laza vagy véres széklet, illetve a bőr kipirosodása.
Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni egymástól az ártalmatlan bukást és az esetleg betegséget, anatómiai rendellenességet sejtető hányást. Bukásnál a tej kifolyik a szájból, hányásnál nagy lendülettel, áradásszerűen jön, többnyire csak hosszabb idővel a szopás után. Ha ez utóbbi gyakran ismétlődik, érdemes orvoshoz fordulni tanácsért. Alsó gyomorszáj-szűkület (pilorus sztenózis) lehet az oka annak, ha a bukás, sugárhányás étkezési szünetekben is gyakran jelentkezik. Négy-hat hetes korban tapasztalhatók az első jelek, fiúknál négyszer gyakrabban, mint lányoknál. Ennél a betegségnél is jellemző tünet a rossz közérzet, a súlyfejlődés elmaradása. Sebészeti műtéttel orvosolható ez a rendellenesség, mindössze két-három napos kórházi kezeléssel.


Írásunk szaktanácsadója Dr. Veres Gábor. Extra tippje bukós babáknak:
Még mindig nem terjedt el, pedig tíz éve tanítják az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, hogy a reflux ellen jobb, ha harmincfokos lejtőn hasára fektetve helyezzük el a babát. Klinikánkon is ilyen lejtőket használunk a sokat bukó kisbabák fektetéséhez. Az ötlet anatómiai magyarázata a következő: emelt végű lejtőn fejjel felfelé, hason fekvő gyermeknél levegősapkát tartalmaz a gyomor – vagyis a levegő felül, a gyomortartalom alul helyezkedik el. A párnára helyezett, háton fektetett gyermeknél ezzel szemben a levegősapka van alul és a gyomortartalom felül, így gyakoribb a bukás.