1. Mikor adjuk az első kanál pürét a kisbabának?
Szoptatott babáknak hat hónapos korig elég az anyatej, de az sem baj, ha még ennél is később kezdenek szilárd ételeket enni. Tápszeres babáknál négy és hat hónapos kor között kezdhetjük el a szilárd ételek bevezetését. A Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium 2001. évi módszertani levele szerint „az új ételek bevezetése ne a szoptatás helyettesítése vagy befejezése miatt történjék, hanem annak kiegészítésére.”
2. Mi legyen az első kiegészítés az anyatej, illetve a tápszer mellett?
Az új ételek adásának sorrendjében nincs szigorú kötöttség. Adhatunk gyümölcsöt, gabonakását vagy zöldségfélét – mindegyik jó megoldás lehet, ha ízlik a babának. A gabonakásákat ne tehéntejjel, hanem lehetőség szerint anyatejjel vagy tápszerrel készítsük. Vegyük figyelembe, hogy a tápszerek többsége tehéntej alapú. Részletesen a lapunk középső oldalán elhelyezett táblázatból tájékozódhatnak a különböző nyersanyagok bevezetésének javasolt sorrendjéről.
3. Mennyit várjunk az újabb alapanyag bevezetésével?
Legalább három-öt nap teljen el az újabb nyersanyag kipróbálásáig. Mivel csecsemők esetében még nem szempont a változatosság, biztonságosabb, ha csak egy-másfél hét elteltével kap a kicsi újfajta ételt.
4. Mennyire legyen változatos a csecsemő étrendje?
Egyéves kor alatt nincs szükség hatalmas választékra. Nem baj, ha a pici egy hétig csak burgonyapürét vagy csak reszelt almát fogad el a szopi után. Idővel úgyis megunja majd, s önként, szívesen megkóstol valami mást is. Ne erőltessük semmilyen nyersanyag vagy étel elfogyasztását. Nem kötelező répafőzeléket vagy húst enni az egészséges felnőtté váláshoz! Azonban a kevésbé népszerű zöldségeket ne édességekkel, desszertekkel helyettesítsük!
5. Egyéves korig hány szoptatást, illetve tápszeres etetést kell szilárd táplálék adásával helyettesíteni?
Erre vonatkozóan nincsenek merev szabályok. Az anyatej egyéves korig meghatározó táplálék maradhat, ami azt jelenti, hogy két-három szilárd étkezésnél többre még ebben az életkorban sincs szükség. Tápszeres babák esetében arra törekedjünk, hogy hat hónapos kortól egyéves korig körülbelül félliternyi legyen a naponta elfogyasztott tápszermennyiség. Hároméves korig adhatók tehéntej helyett az úgynevezett babatejek.
6. Mennyi főzeléket kell egyszerre megennie a babának?
Nincsenek erre vonatkozó előírások. Fogadjuk el, hogy a csecsemőkre is igaz, amit minden felnőtt esetében természetesnek tartunk: nincs mindig egyformán jó étvágya, és nem lelkesedik minden ételért, amivel megkínáljuk. Eleinte csak néhány kanálnyi kóstolót adjunk, majd kedvező fogadtatás esetén másnap már valamivel nagyobb adaggal is próbálkozhatunk. Ügyeljünk arra, hogy sose kényszerítsük a kicsit az evésre, ne vessünk be minden trükköt annak érdekében, hogy még egy falatot bekapjon.
7. Hogyan készítsük el a csecsemő első ételeit?
A burgonyát, zöldségeket kezdetben pároljuk vagy főzzük meg kevés vízben, majd anyatejjel felöntve turmixoljuk össze. Nyolc-kilenc hónapos kortól már elég, ha csak villával törjük össze a puhára párolódott darabkákat. Kezdetben sem rántásra, sem habarásra nincs szükség! Sűrítőanyagnak egészségesebb a burgonya. A rántást egyéves kor után is nyugodt szívvel kihagyhatjuk a konyhatechnikák sorából, helyette egészségesebb a zsírmentes habarás, melyhez nemcsak finomlisztet, hanem rizs-, zabpehely- és kukoricalisztet is felhasználhatunk. Nyersanyagkímélő eljárás, ha héjastól, sütőben sütjük puhára a zöldséget.
8. Miért nem kaphat egyéves kora előtt tehéntejet, teljes tojást a kisbaba?
A tehéntejfehérje, a tojásfehérje a leggyakoribb táplálékallergén hazánkban. Ha van olyan családtag, aki allergiás megbetegedésben szenved, nagyobb az esély, hogy a gyermek is érzékeny lesz ezekre a nyersanyagokra – és még talán sok minden másra. Ha a családban nem fordult elő ilyen betegség, nyolc-kilenc hónapos kortól már adhatunk a kicsinek savanyított tejtermékeket, például kevés túrót, kefirt, sajtot.
9. Jó ötlet-e füstölt kolbásszal, szalámival etetni a kisgyermeket?
Nem! Kétéves korig semmiképpen se adjunk olyan húskészítményt a gyereknek, amely nyers, erősen sózott és fűszerezett húst és számos adalékanyagot tartalmaz. Ugyanilyen megfontolásból kerüljük a felvágottakat és a virslit is.
10. Honnan tudhatjuk, hogy eszik-e eleget?
Ha gyermekünk vidám, mozgása jól fejlődik, érdeklődő és vállalkozó szellemű, nincs okuk aggodalomra, még ha a havi gyarapodás kicsit el is marad az átlagostól. Nem a kövérség, hanem az egészséges fejlődés a cél!
