Az emberi szervezet ivóvízből, táplálékból veheti fel a szükséges jódot. Magyarországon a lakosság nyolcvan százaléka jódhiányos területen él, jódban szegény ivóvizet és élelmiszereket fogyaszt. Más országokban az étolaj, az ivóvíz, illetve a só jódozásával próbálják emelni a jódellátottság szintjét. Svájcban 1948-ban vezették be a jódozott só használatát, Magyarországon, a Dunántúlon alig két évvel később. Ezeken a területeken jelentősen csökkent a jódhiányra visszavezethető pajzsmirigy-megnagyobbodás (golyva) gyakorisága. A folytatás nálunk az
 |
A kilencvenes években újra napirendre került a téma, ismét országos felméréseket végeztek a jódhelyzetről. Az iskolás gyermekeknél ultrahangos vizsgálattal állapították meg a pajzsmirigy méretét, és ezt az adatot a vizelettel ürített jód mérésével egészítették ki. Az elfogyasztott jód ugyanis keringési rendszerünkbe kerül, a pajzsmirigy innen vonja ki a működéséhez szükséges mennyiséget, a bevitt jód kilencven százaléka pedig a vizelet útján kiürül. Ha a jódürítés nem halad meg egy bizonyos határértéket, elégtelen a jódbevitel. Az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársai az ivóvíz természetes jódtartalmát is feltérképezték, majd az Egészségügyi Világszervezet által javasolt értékhatároknak megfelelően készült el az értékelés. Eredményét a mellékelt jódtérképen láthatják. E két vizsgálat alapján világossá vált, hogy vannak olyan területek, ahol nagyobb a golyvagyakoriság, s egyúttal a jódürítés sem megfelelő. A jódhiány következtében megnagyobbodik a pajzsmirigy. Ugyanakkor az is tény, hogy a golyva nem mindig jódhiány következménye, az esetek egy részében örökletes tényezők és úgynevezett autoimmun betegségek állnak a háttérben. Az 1994 és 1997 között végzett felmérés eredményeként a Merck Kft. és a Magyarországi Jód Alapítvány támogatásával jódpótlásban részesültek azok a tanulók, akiknél elégtelennek bizonyult a jódürítés. Ez az esetek harminckét százalékában bizonyult eredményesnek.
Kismamáknál igen fontos a jódpótlás
A várandósság alatt különösen ügyelnünk kell a megfelelő jódbevitelre. Ilyenkor hatványozottan érvényesül az elégtelen jódfogyasztás káros következménye, hiszen a készleteken a magzattal osztozik az édesanya, ráadásul a megváltozott anyagcsereviszonyok miatt eleve jódhiány alakulhat ki a szervezetben. Ez hajlamosít a koraszülésre, a magzat növekedése pedig elmaradhat a kívánatostól. Ha kezdettől fogva gondoskodunk a megfelelő jódbevitelről, az esetek zömében megakadályozhatjuk a pajzsmirigy megnagyobbodását, és biztosíthatjuk a magzat megfelelő ellátását. Ha a vizeletből mért jódürítés mértéke és a pajzsmirigy ultrahang-vizsgálata ennek ellenére jódhiányra utal, meg kell kezdeni a jódpótlást. Ennek ajánlott napi mennyisége naponta 50-100 mikrogramm, ami a szükséges mennyiségre egészíti ki a táplálék útján bevitt jódot. A kismamák számára gyártott vitaminkészítmények közül a legtöbb tartalmazza a szükséges többletet.
A jódellátottság elégtelensége miatt ritkán újszülötteknél is talál az orvos golyvát. Ez többnyire a születés után nem sokkal minden kisbabánál elvégzett hypothyreózis (veleszületett csökkent pajzsmirigyműködés) szűrése során derül ki. A vérmintából ugyanis megállapítják az újszülött pajzsmirigyhormon-szintjét. Ha ez alacsonyabb a kelleténél, értesítik a szülőket, és további vizsgálatokat végeznek. Néha jódhiány okozza az alacsony hormonszintet, a jódhiány ugyanis csökkent pajzsmirigyműködés formájában is megjelenhet – az esetek zömében azonban a jódhiánnyal nem összefüggő anyagcsere-betegségről van szó. Nemrégiben öt településen összesen száz újszülöttnél végeztek vizelet alapján jódürítési vizsgálatot. Az eredmények azokon a területeken voltak jobbak, amelyeket folyamatosan elláttak jódozott sóval.
A jódhiány-megelőzési program részeként az Egészségügyi Világszervezet, az UNICEF és a Nemzetközi Jódbizottság (ICCIDD) közös kiadványt jelentetett meg 1996-ban, amely javaslatot tesz a különböző életkorokban ajánlott napi jódbevitelre. Javaslatuk szerint közelebb vinne a célhoz, ha a forgalomba kerülő háztartási konyhasó legalább kilencven százaléka jódozott lenne. A környező országok közül Ausztriában és Lengyelországban megszüntették a jódozatlan só forgalmazását. A szakemberek álláspontja egységes abban, hogy nálunk is szükség lenne a központilag szervezett jódpótlásra, ez azonban pillanatnyilag nincs megoldva, mivel a Magyarországon jelenleg kapható sónak csupán tizenhat százaléka jódozott. Így a fogyasztón múlik, melyik készítményt vásárolja, mi kerül a család asztalára. Az üzletekben tehát nézzünk körül alaposan: válasszuk ki azokat a márkákat, melyeknek csomagolásán feltüntette a gyártó, hogy jódozott készítményről van szó. (Vigyázat, a tengeri só önmagában nem tartalmaz elegendő jódot!) Még ezek után is érdemes tovább válogatni, kosarunkba végül a legmagasabb jódtartalmú sót tegyük. (Jelenleg 15-30 mg/kg jódtartalmú sók kaphatók). Jódozott só használatával észrevétlenül megoldható e fontos nyomelem pótlása. Ugyanakkor ügyelnünk kell az egészséges táplálkozásra is. A húsfélék, különösen a tengeri hal és a szardínia különösen sok jódot tartalmaz, ezért törekedjünk arra, hogy ezek az ételféleségek minél gyakrabban szerepeljenek a család étlapján. Az anyatej jódtartalmát is jelentősen befolyásolja az anya megfelelő jódbevitele, így a szoptatott csecsemőnek ezen az úton tudjuk biztosítani a szükséges mennyiséget.
| Milyen panaszokat okozhat a jódhiány? A jód a pajzsmirigyhormon nélkülözhetetlen alkotóeleme. Hiánya elégtelen pajzsmirigyhormon-képződéshez, úgynevezett jódhiány-betegségek kialakulásához vezet: – a pajzsmirigy fokozatosan megnagyobbodik, golyva alakulhat ki – hanyatlik a szellemi teljesítmény – lassul vagy elmarad a növekedés – halláskárosodás – fertőzések iránti fogékonyság különösen magzati és újszülött korban – az anyagcsere-folyamatok lassúbbodása miatt hízás, szív- és érrendszeri betegségek szaporodása – fáradékonyság, gyengeség – a terhesség korai és késői szakában nagyobb a vetélés veszélye – gyakoribb a születés körüli halálozás |
Szervezetünk napi jódszükséglete Magyarországi viszonyok között
0-6 hónapos korban: 35 mikrogramm
6-12 hónapos korban: 40-80 mikrogramm
1-6 éves korban: 80-120 mikrogramm
7-12 éves korban: 150 mikrogramm
felnőtteknél: 100-200 mikrogramm
Várandósság és szoptatás idején: 200-250 mikrogramm
Összehasonlításként: Magyarország területének nagy részén 50 mikrogramm/liter alatt van az ivóvíz jodidtartalma. A jódozott só kilogrammonként 15-30 milligramm jodátot tartalmaz. A gyógyszertárban kapható jódtabletták 50-100 mikrogramm jodidból készülnek, a Jodaqua elnevezésű természetes gyógyvíz 88 mikrogrammot tartalmaz milliliterenként. A terhesség alatt javasolt vitaminkészítmények és egyéb multivitamin-tabletták általában 150 mikrogramm jodidot tartalmaznak. Ezekkel a készítményekkel is biztosíthatjuk az élettani szempontból kívánatos jódbevitelt. Az adagolást beszéljük meg a háziorvossal.
Az OKI honlapján további érdekes információkat, jódtérképet találhatunk a magyarországi jódhelyzetről: www.joboki.hu/nekap
Szaktanácsadó: Dr. Muzsnai Ágota endokrinológus főorvos, Budai Gyermekkórház
