Baba

A jászberényi Erzsébet Kórház szülészete

Igen szerény anyagi feltételek, ám lelkes, a természetes módszerek iránt elkötelezett munkatársak várják itt az újra is nyitott, kezdeményezõ kismamákat.

A jászberényi szülészetről röviden
– A születésszám 2001-ben 774 volt
– Három foglalkozásból álló szülésfelkészítő tanfolyam vehető igénybe, az együttszülésnek azonban ez nem feltétele
– Egy alternatív szülőszoba bordásfallal, labdával, kötéllel, széles franciaággyal, patkó alakú szülőszékkel, valamint egy hagyományos, háromágyas szülőszoba áll a kismamák rendelkezésére
– Lehetőség van szabad szülésznőválasztásra
– Vajúdás közben szabad sétálgatni, lehet epidurális fájdalomcsillapítást kérni
– A császármetszések aránya tizenöt százalék, a kismama általában választhat, hogy altatásban vagy helyi érzéstelenítésben végezzék a műtétet, melynek során az újfajta, Misgav–Ladach műtéti technikát alkalmazzák
– A gyermekágyas osztályon egyetlen négyágyas rooming-in kórterem működik, az újszülöttek nappal lehetnek édesanyjuk mellett. A hatágyas kórtermekben elhelyezett anyák kisbabái a csecsemőosztályon töltik napjaikat
– Az osztályon közös WC és fürdőszoba áll az anyák rendelkezésére


– A várandósság és a szülés természetes folyamat, nem betegség. Ha jól működik a terhesgondozás, a szövődmények túlnyomó többségét idejében kiszűrjük – ezzel nyitotta beszélgetésünket Dr. Bördős Lajos osztályvezető főorvos, s valószínűleg az ország valamennyi szülésze hasonlóan nyilatkozna, ha csupán elméleti állásfoglalásról volna szó. Valójában azonban a kórházakban számos beavatkozást végeznek még olyan esetekben is, amikor a szülés szövődménymentesnek mondható – olvasóink szüléstörténetei is erről tanúskodnak. Csakis ez a gyakran tapasztalt ellentmondás késztetett arra, hogy rákérdezzek, vajon Jászberényben nem a szülőszobai rutin része-e az oxitocin-infúzió vagy az úgynevezett „nyomatás”, amikor az orvos és a szülésznő mondja meg, mikor és hogyan toljon az anya, vajon nem erőnek erejével nyomják-e ki gyakran a magzatot a hanyatt fekvő anya hasából.
– A szülés, megszületés siettetése sokszor komplikációkat okoz. Ezért nálunk nem alkalmazzák az alkarral a várandós hasára gyakorolt nyomást, ez ugyanis igen gyakran méhszáj- és hüvelyfalrepedést okoz. Az oxitocin-infúziók természetellenesen erős fájásokat kelthetnek, s ezeket sem az anya, sem a magzat nem viseli jól. Jómagam a természetes szülésvezetés híve vagyok, s igen fontosnak tartom, hogy az orvos és a szülésznő türelmesen kivárják a folyamatot. A méhszáj eltűnése például még nem jelenti feltétlenül a kitolás kezdetét. Nem szabad olyankor nyomásra felszólítani az anyát, amikor nem is érez még tolófájásokat, hisz így szinte törvényszerű, hogy beavatkozások egész sorozatára lesz szükség a magzat világra jöveteléhez. Nálunk a gátmetszések aránya is meglehetősen alacsony, szülésznőink gyakran gátvédelemmel dolgoznak, mert meggyőződésem, hogy nem célszerű rutinszerűen gátmetszést végezni. Mindig a fej kigördülése előtti pillanatban, az anya adottságainak figyelembe vételével dönthető el, szükség van-e vágásra. Az orvos inkább a háttérből kíséri figyelemmel az eseményeket, a szülésznő észleli és „vezeti” a szülést.
A szülőszoba vendégkönyvét lapozgatva szép számmal olvashatunk szülőszékes szüléstörténeteket, s az is kiderül, valóban nem csak szólam, hogy a kismama maga választhatja meg testhelyzetét a kitolás során. Olyan édesanya beszámolóját is olvashattuk, aki második szülésénél is a függőleges testhelyzetet választotta, s olyat is, akinek a négykézlábas, labdára támaszkodó pozíció vált be leginkább a kitolásnál. A vendégkönyvet a vajúdó kismamák is olvasgathatják, s a leírtak talán másnak is bátorítást jelentenek: próbálják ki bátran a felkínált lehetőségeket, még akkor is, ha elsőre talán szokatlannak tűnnek. (Áprilisi számunk szüléstörténetei közt is olvashattak hasonló jászberényi beszámolót.) Noha az egészségügyi személyzet nyitott, épp ottjártunkkor tapasztalhattuk, hogy összességében mégis kevesen élnek ezekkel a lehetőségekkel. Talán azért, mert a közgondolkodásban a szülés sokkal inkább steril, kórházi aktus, mint természetes folyamat. Mással nemigen lehetne megmagyarázni azt, miért kívánkozik át a kismama a kitolási szak kezdetén a barátságos, kényelmes alternatív szülőszobából a másik terembe, a keskeny, hagyományos szülőágyra.

Család születik
Bördős főorvos személetmódjának és hivatásszeretetének kialakulásában, valamint abban, hogy a szülésznőknek nagy szerepet szán a vajúdás és a szülés során, minden bizonnyal jelentős szerepet játszott édesanyja, aki bábaasszony volt:
– Édesanyám büszkén hangoztatta: soha egyetlen asszony sem halt meg a keze alatt, pedig a tanyavilágban, ahol dolgozott, csak lovas szekérrel lehetett kórházba szállítani az anyát, ha szövődmény lépett fel. A szülés természetes folyamatának alapos ismerete azonban olyan apró jelek felismerése is megtanította, amit talán a kórházi körülmények közt dolgozó mai szakember észre sem venne. Sokszor elkísértem a szülésekhez, én a többi gyerekkel játszottam, míg ő türelemmel végigvárta a kisbaba világrajöttét.
Beszélgetésünk további részében a császármetszésekre terelődött a szó. Ezúttal ő kérdezte meg, egyetértünk-e azzal, hogy a műtéti szülés az asszony kérésére választható legyen. Mivel magazinunk márciusi száma és több olvasói hozzászólás épp ezzel a problémával foglalkozott, kíváncsian kértük, fejtse ki álláspontját:
– Megengedhetetlennek tartom, hogy nyomós orvosi indok nélkül császármetszést végezzenek. Nálunk alacsonyabb a műtéti szülés aránya, mint az országos átlag, mégis az a véleményem, hogy a miénkhez hasonló intézményekben nyolc-tíz százalék körüli volna az egészséges arány (az országos átlag húsz százalék felett van, klinikákon a harminc felé közelít). Sajnos nemegyszer előfordul, hogy valójában nem orvosi javallat alapján, hanem egy esetleges műhibapertől való félelem miatt kerül sor a császármetszésre. Annak ellenére így van ez, hogy az újabb szakirodalmi adatokból egyértelműen kiderül, csak a károsodások kis része hozható összefüggésbe a szülés során elkövetett műhibákkal. A magzat már a várandósság idején átélhet olyan hosszabb-rövidebb oxigénhiányos állapotot, ami a későbbiekben problémát okoz. Sajnos sok-sok évvel ezelőtt szemtanúja voltam annak, hogy egy édesanya a császármetszés következtében meghalt, s úgy éreztem, ez elkerülhető lett volna, ha természetesen szül. Ennek a tapasztalatnak nagy szerepe van abban, hogy a saját feleségemet sem engedtem megcsászározni. Mindhárom gyermekünket természetes szüléssel hozta világra, noha mindannyian medencevégűen helyezkedtek el, sőt az első úgynevezett lábtartásban, ami manapság egyértelműen műtéti javallatnak számít. Egyik gyermekem sem szenvedett semmiféle károsodást: a legidősebbnek már diplomája van, a lányom orvosi egyetemen tanul, s a legkisebb is jó tanuló. Mindhármuk születésénél ott voltam én is, s ezért, személyes élményeim okán kezdettől fogva jó megoldásnak tartom a papás szüléseket. Valóban család születik ilyenkor, s a pár a mélységes összetartozás élményét élheti át a szülés utáni pillanatokban. Jó volna, ha ilyenkor hosszan ott hagyhatnánk az éber, szopásra kész újszülöttet az édesanya mellkasán, a gyakorlatban azonban csak pár percről van szó. Félünk, hogy a kisbaba a gondos betakargatás ellenére kihűlne. A korai testkapcsolat ugyanakkor nagyon fontos: gondoljunk csak arra, hogy az emlősállat kölyke elpusztulna, ha ez a lépcsőfok kimaradna születése után.

Csináljuk mi is másként!
Ezzel az elhatározással érkezett haza az 1999-es nagyatádi szülésznő-konferenciáról Tánczos Ferencné vezető szülésznő. Nem is nagyon kellett erősködnie, kolléganői és az orvosok is jó ötletnek tartották, hogy szülésfelkészítő tanfolyamot indítsanak és alternatív szülőszobát alakítsanak ki. A szülőszék használatában igen kedvező tapasztalatokat szereztek: többnyire úgy gördül ki a magzat feje, hogy legfeljebb csekély sérülést okoz. Az ülve szülésről persze előbb tapasztalatokat kellett szerezniük, hiszen újdonság volt mindannyiuk számára, nem ezt tanulták képzésük során. A tájékozódásban sokat segített Dr. Hagymásy László (jelenleg a székesfehérvári szülészet osztályvezető főorvosa) videokazettája, melyen a patkó alakú szülőszéken vezetett szülés lefolyása kísérhető figyelemmel.
A jászberényi szülészet másik különlegessége, hogy a vajúdó gyógyszerszekrényében homeopátiás szereket is tartanak. Dr. Ördög János szülész-nőgyógyásznak szakorvosi képesítése mellett természetgyógyászati végzettsége is van. Igen jó tapasztalatokat szerzett a homeopátiás golyócskák vajúdáskönnyítő hatásáról:
– Már hetekkel a szülés előtt adhatók bizonyos szerek, de a vajúdás során akár felére rövidíthetik a táguláshoz szükséges időt, a méhösszehúzódásokat pedig hatékonyabbá, rendszeresebbé teszik – fájdalomcsillapításra azonban nem alkalmasak. Erre egyébként is ritkán van szükség akkor, ha a szülés természetes menetét nem zavarjuk meg durva beavatkozásokkal. A szülés után közvetlenül adott homeopátiás szer csökkenti a vérzést, könnyíti a lepényleválást, más készítmények pedig a szoptatás idején adhatók például a gyulladásos hajlam csökkentésére. Mindenki él a homeopátiás szerek kipróbálásának lehetőségével, akinek felajánljuk.
A gyermekágyas osztályon azért még nem éppen eszményiek a körülmények. A szépen, otthonosan berendezett rooming-in szobában nem tolonganak az édesanyák, inkább beadják újszülöttjüket a csecsemőosztályra. Amikor ott jártunk, egyetlen édesanya volt a babás szobában kisfiával, a csecsemőrészlegen pedig kilenc baba kereste felváltva, honnan is lehetne egy kis tejecskét szopni.
– Nagyon jónak tartom az együttes elhelyezést, ezért minden édesanyának ezt ajánlom, mégis kevesen élnek vele. Sajnos nagyon elterjedt tévhit, hogy az újszülött mellett nem lehet pihenni. Azok viszont, akik elvégzik szülésre felkészítő tanfolyamunkat, többnyire maguk mellé kérik a kisbabájukat. Ennyire fontos a tájékoztatás és tájékozódás! – fűzi hozzá a látottakhoz Tánczos Ferencné vezető szülésznő.
– Mi történik akkor, ha telt ház van a babás szobában, és a frissen szült édesanya mégis együtt szeretne lenni gyermekével? – kérdezem Bördős főorvost.
– Erre még nem sűrűn volt példa, s azt azért fontosnak tartom megjegyezni, hogy semmire sem szabad kényszeríteni az anyákat. Azt sem kéri mindenki, hogy a hasára fektessük újszülöttjét. Ha azonban ilyen helyzet adódna, természetesen engedélyezném, hogy egyetlen kétágyas kórtermünkben vagy akár valamelyik hatágyasban is együtt lehessen kisbabájával.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése