 |
Nagy melegben a szalmonella nevű baktérium könnyebben szaporodik, és kiváló táptalajt talál a nem megfelelően elkészített fagylaltban vagy gyümölcslevesben. Bizonyára sokan emlékeznek még arra, amikor néhány évvel ezelőtt a szalmonellával fertőzött eperleves több ezer embert betegített meg. Frissebb példaként említhetjük az idén májusban Pécsett előfordult tömeges ételmérgezést. Ekkor a tojásos szendvicsben a melegben rohamosan elszaporodott baktériumok okozták a jellegzetes tüneteket. A szalmonellajárványoknak több mint a felét a szárnyasok és a velük kapcsolatban levő élelmiszerek (elsősorban a tojás) okozzák. A fertőzés szempontjából nagy jelentősége van a nyers vagy félig főtt tojásos ételeknek – ilyen a Cézár saláta, a tojásba mártott kenyér, a lágy tojás, a habbá vert tojásfehérjével kevert nyers gyümölcs. Megfelelő rendszabályok betartásával elkerülhetjük a szalmonellafertőzést. Feldolgozás előtt mindig mosogatószeres vízzel mossuk le a tojásokat! Ügyeljünk a készételek gondos hűtésére és tárolására. A szobahőmérsékleten tárolt ételekben igen gyorsan emelkedik a baktériumok száma.
A lakásban tartott ékszerteknős gyakran üríti a székletével a szalmonellát, ha kézbe vettük, különösen fontos a gondos kézmosás.
A szalmonella tünetei
Hogyan tudjuk megkülönböztetni a szalmonella okozta hasmenést az ennél gyakrabban előforduló, kisebb problémával járó vírusos bélhuruttól (amit jellegzetesen a strandok, tavak fertőzött vizében “szedünk össze”)? Ez nem könnyű feladat, hiszen mindkettő járhat hasmenéssel, hányással, komolyabb hasfájással. A szalmonella okozta ételmérgezésre jellemzőbb a hirtelen felszökő magas láz és a görcsösebb hasfájás. Természetesen abban az esetben, amikor tudjuk, hogy fertőző étel elfogyasztása okozta a betegséget, egyszerűbb a diagnózis. Jól emlékszem, amikor kezdő orvos koromban az eperleves okozta szalmonellafertőzés kellős közepén fogadtuk a mentőket, és csak annyit kérdeztünk: eperleves? Már kötöttük is be az infúziót… A szalmonellózissal gyógyszeres kezelés nélkül is megküzd a szervezetünk. Egy-két hét alatt következik be a gyógyulás, antibiotikumra nincs szükség, mert kiirthatja a saját bélflórát – ami azzal a veszéllyel járhat, hogy a beteg tartós szalmonella-ürítővé válik, vagyis hetekkel a fertőzés lezajlása után is kimutatható székletéből ez a kórokozó. Hat hónaposnál fiatalabb, tápszeres csecsemőknél azonban elkerülhetetlen az antibiotikum adása.
| Mikor végeztessünk székletvizsgálatot? Hasmenés esetén általában indokolt lenne a székletminta bakteriológiai vizsgálata. Ha azonban minden hasmenéses gyermek székletét beküldenénk, nem győznék a munkát a laboratóriumok. Mikor indokolt mégis? Ételmérgezésre, például szalmonellafertőzésre utaló tüneteknél kötelező nemcsak a széklet, hanem a gyanús étel vizsgálata is. Valamint akkor, ha a széklet véres vagy nyákos (ez a manapság már igen ritka vérhasfertőzésre utalna), továbbá amennyiben a híg székletürítéshez magas láz és heves, görcsös hasfájás is társul. Ha a gyermeknél igazolódott a szalmonellafertőzés, akkor a gyógyulás után ismételten meg kell vizsgáltatnunk a székletet, vajon eltűnt-e belőle a kimutatható mennyiségű szalmonella-baktérium. Ahhoz, hogy a gyerek újra közösségbe járhasson, három egymás utáni negatív székletvizsgálati eredmény szükséges. |
Strandok, tavak fertőzései
A gyakori bélhurutok nyári előfordulásának másik oka, hogy a zsúfolt strandok, tavak vizében a vírusok, baktériumok is kiválóan elszaporodnak. Ha a kisgyermek többször is nyel a vízből, már néhány óra múlva jelentkeznek a betegség tünetei. Tavaink többé-kevésbé javuló vízminősége, az uszodák vizének forgatása, rendszeres ellenőrzése sem biztosít olyan szintű tisztaságot, hogy hétvégi tömegben, kánikulában nyugodt szívvel hagyhatnánk pancsolni (és vizet nyelni) a kicsiket. Inkább hétköznap, a délelőtti órákban járjunk strandolni! A lappangási idő hasonló a szalmonella okozta fertőzéshez, tehát általában 6-72 óra. Vagyis a délelőtti fertőzés hatására délután már ott az “eredmény”: hasmenés, hányás lázzal vagy anélkül. Olykor a fertőzéshez bőrkiütés is társul, de ez nem jellegzetes tünet. Az orvost rendszerint a “kórtörténet”, vagyis a strandolás említése vezeti a helyes diagnózishoz. Sokszor campilobacter fertőzés okozza a panaszokat. Megfelelő folyadékpótlás esetén magától is gyógyul három-öt nap alatt. Ilyenkor a kisgyermek alapvetően jól van, egyetlen panasz a hasmenés.
Bélhurut vagy napszúrás?
Laura hároméves, egyenesen a strandról érkeznek, egy Budapest környéki tóban fürdött az egész család. A kislánynak 39 şC-os láza van, kétszer hányt, biztosan összeszedett valamilyen fertőzést a vízben – gondolom először. Hasmenése azonban nincs, a hasa nem nyomásérzékeny, inkább a feje fáj. A kislány feje rákvörös, a szülők beismerik, délben több órát játszott fedetlen fővel a parton. Ez bizony nem bélhurut, hanem napszúrás… Óvatos itatgatás és lázcsillapítás a gyógymód.
A fő veszély a kiszáradás
Minél kisebb gyermeket érint a hasmenés, hányás, annál veszélyesebb lehet a folyadékvesztés hatására fellépő kiszáradás. Ha szájon át nem tudjuk biztosítani a folyadékpótlást, infúzióra van szükség.
A kiszáradás jelei
– aluszékonyság, érzéketlenség
– erőtlen sírás
– a bőr rugalmatlanná, száraz tapintásúvá válik
– száj- és szemszárazság, sírásnál alig termelődik könny
– legfeljebb napi két pisis pelenka, sűrű vizelet
– láz
Kizárólag szoptatott babáknál sokkal ritkábbak az efféle betegségek, ám ha mégis előfordulnak, nyugodtan folytathatjuk a szoptatást, ez sokkal jobban szolgálja a gyerek gyógyulását, mint a teaitatás vagy a koplaltatás. Ilyenkor valószínűleg magától is gyakrabban, egyszerre csak kisebb mennyiséget szopik a csecsemő, ha nem így lenne, törekedjünk erre, kínáljuk meg óránként. Ha nagyobbacska, de még naponta egyszer-kétszer szopó kisgyermekről van szó, átmenetileg nyugodtan növelhetjük igény szerint a szoptatások számát, mert ez elősegíti a gyógyulást, az anyatejmennyiség pedig alkalmazkodni fog a megnőtt igényhez. A szopós csecsemők gyógyulási ideje bélhurutok esetén is rövidebb a szokásosnál.
A bélhurutok kezelésével kapcsolatosan két dolgot különösen hangsúlyoznék. Egyrészt tilos olyan gyógyszert adni a kicsinek, ami bénítja a bélmozgást (ezek az úgynevezett székletfogók). Ekkor tényleg megszűnik a hasmenés, azonban a kórokozókkal teli széklet ott pang a belekben, és innen a szervezetbe jutva súlyos állapotot eredményezhet. Másrészt nincs szükség olyan szigorú diétára, mint amit régebben javasoltak: koplalás után is csak pirítóst, teát és sós vízben főtt krumplit, répapürét kaphatott a beteg néhány napig. Inkább azt mondanám, hogy amikor a gyereknek már megjön valamennyire az étvágya, nyugodtan adhatunk neki olyan ételeket, amiket megkíván, például joghurtot, kefirt, gabonapépeket, levest, esetleg sovány húsokat, krumplipürét, párolt zöldséget sajttal és kompótokat. A teljes gyógyulásig kerülendő a tehéntej és a zsíros, fűszeres ételek, ilyesmit azonban a makkegészséges gyermeknek sem kell adnunk. Elhúzódó hasmenésnél vagy antibiotikum-kúra esetén súlyosan károsodhat a saját bélflóra, így ezeket a hasznos bélbaktériumokat vissza kell “telepíteni” élőflórás joghurt, kaukázusi kefir vagy gyógyszertári készítmények, például Lactobact, Protexin segítségével. Ezek adagolását beszéljük meg a gyermekorvossal. Szoptatott gyermekeknél a bélflóra rendszerint magától helyrejön. Tápszeres csecsemőknél átmenetileg áttérhetünk a NAN2 bifidusz elnevezésű készítményre, mert ez segíti a bélflóra újbóli kialakulását.
Elhúzódó hasmenés
A kétéves Kristófot azért hozták vizsgálatra a szülei, mert már harmadik hete tartott a hasmenése. Székletvizsgálatot végeztettünk, eredménye negatív volt, tehát kizárhattuk az elhúzódó fertőzést. Kiderült, hogy három héttel ezelőtt hányással, lázzal, hasmenéssel járó bélhurutja volt a kisfiúnak. A betegség során károsodhatott a bélnyálkahártya, ezért nem tud rendesen felszívódni a táplálék, ez okozza a tartós hasmenést. Ilyenkor helyre kell állítani a természetes bélflórát, s egy-két hét elteltével rendeződik a széklet.
Mit igyon?
Hányás és hasmenés esetén nagyon gyakori itatásra van szükség, egyszerre azonban csak egészen kevés folyadékot adjunk, például néhány teáskanálnyit. Tíz perc elteltével már kaphatja is a következő adagot. Ha abbamaradt a hányás, és már csak hasmenése van a gyereknek, emelhetjük az egyszerre elfogyasztott folyadék mennyiségét. Hasmenés és hányás esetén is jó hatású a gyógyszertárakban receptre kapható speciális rehidráló, azaz folyadékháztartást rendező por, amely ion- és cukorösszetételénél fogva biztosítja a megfelelő folyadék- és ásványianyag-pótlást. Végszükség esetén házilag is elkészíthetünk ehhez hasonló italt: fél liter felforralt, majd lehűtött vízben oldjunk fel negyed teáskanál sót és egy csapott evőkanál cukrot. A folyadékokat lehűtve adjuk, mert a hideg oldat jobban nyugtatja a gyulladt bélrendszert. Ha ezt a folyadékot nem fogadja el a gyerek, próbálkozhatunk enyhén cukros teával, hígított gyümölcslével is. Gyümölcsléből azonban ne adjunk napi egy-másfél decinél többet, mert a túlzásba vitt gyümölcsléfogyasztás is okozhat hasmenést a fruktóz, azaz gyümölcscukor hashajtó hatása miatt. A gyümölcslé okozta hasmenéssel sajnos egész évben találkozunk, de a nyári hónapokban különösen gyakori, hogy a kicsik evés helyett is az édes innivalót választják. Szomjoltásra továbbra is a tiszta víz a legalkalmasabb!
A hasmenés gyógyulását segíti a recept nélkül is kapható Smecta por, amit folyadékban kell feloldani. A szer filmszerűen bevonja a nyálkahártya felszínét. Magas láz esetén a lázcsillapításról sem szabad elfeledkezni. Hányás és bélhurut esetén különösen nagy jelentősége van a természetes lázcsillapítási módszereknek, például a hűtőfürdőnek, vizes törzsborításnak, hiszen könnyen előfordulhat, hogy sem a szirup, sem a kúp nem alkalmazható elég hatásosan a kellemetlen tünetek miatt.
