Szeretettel és fokozatosan

A legtöbb csecsemő fél- és egyéves kora közt kezd el behatóbban érdeklődni a különböző ennivalók iránt, és két-három éves korára magától abbahagyja a szopást. Ezt nevezzük elválasztódásnak.

Előfordulhat, hogy bele kell avatkoznunk ebbe a természetes folyamatba, és kénytelenek vagyunk a tervezettnél vagy kívánatosnál hamarabb elválasztani a babát.


Valóban el kell választani?

Ha csak a nap egy részét kell külön töltenünk a kicsitől, a babának nem kell lemondania az anyatejről, hiszen a reggeli, délutáni, éjszakai szoptatásokat megtarthatjuk.





Egyes munkahelyeken lehetőség van arra, hogy a szoptató anya fejjen, így akár teljesen elláthatja kisbabáját anyatejjel annak ellenére, hogy dolgozik. Elképzelhető olyan szerencsés eset, amikor a babát valaki beviszi az édesanya munkahelyére a szoptatás idejére, de az is, hogy a mama hazamehet szoptatni, ha nem dogozik messze az otthonától.

Ugyanezt tanulás vagy hosszabb-rövidebb kórházi tartózkodás esetén is megtehetjük.

Nem mindenki ilyen szerencsés. Bizonyos munkakörökben lehetetlen megszervezni a szoptatási vagy fejési szünetet, s előfordulhat, hogy a körülmények sem alkalmasak erre.


Áttérés a cumisüvegre





A csecsemő elemi igénye a szopás. Szinte bármit bekap, ami az arcához ér, és rögtön szopni kezd. Csak akkor számíthatunk kiegyensúlyozott érzelmi fejlődésre, ha kielégítjük a baba szopási igényét – legjobb esetben igény szerinti szoptatással.

Ha a kicsit féléves kora előtt választjuk el, biztosítanunk kell számára, hogy továbbra is szopizhasson: a lefejt anyatejet vagy tápszert kapja ezentúl cumisüvegből. Ebben az időszakban még nem érett a kiegészítő ételekre és italokra, ezeket csak féléves kora után kezdjük bevezetni.

Ha jó előre tudjuk, mikor kell végleg abbahagynunk a szoptatást, zökkenőmentesen állhatunk át a cumisüveges táplálásra. Nagyon fontos, hogy elég időt hagyjunk a felkészülésre, ugyanis a legtöbb szopós baba határozottan tiltakozik a cumisüveg és a tápszer ellen.


Elválasztás a második félévben

A teljes elválasztás tervezett időpontja előtt egy hónappal térjünk át az igény szerinti szoptatásról a kötöttebb napirendre. Az a cél, hogy a szopás egyre inkább etetésként szolgáljon, ne a vigasztalás, nyugtatás eszköze legyen. Nem könnyű ez: a természetes folyamatnak épp az ellenkezője zajlik.





Ha a baba maga irányítja az elválasztódást, egy- és kétéves kor között a szoptatás táplálás helyett egyre inkább a lelki támasznyújtás szerepét kezdi betölteni. Ha a babát el kell választanunk, a szopás elhagyásával együtt meg kell tanítanunk arra is, hogy a vigasztalás, a bensőséges együttlét más formáját is elfogadja tőlünk vagy attól, akire majd rábízzuk. Ezután már „csak” az a feladat, hogy a gyermek étkezéseiből kiiktassuk az anyatejet.

Amikor a kicsi már szívesen eszik mást is az anyatejen kívül, nincs szükség a cumisüveg bevezetésére, mert a baba csészéből is ügyesen iszik. Ha a kiegészítő ételt csak szopás után adjuk, a csecsemő annyit fogyaszt belőle, amennyire az anyatej után éhes maradt. Ha fordítva járunk el, előbb jóllakik, szopni már csak keveset fog. Mivel csökken a kereslet, kevesebb tej fog termelődni. Végül a baba fogja elhagyni a szopásokat.