nlc.hu
Baba
Nem a láz az ellenség!

Nem a láz az ellenség!

Még a sokadik lázzal járó betegség is nagy riadalmat kelt a családban. Kezdõdik a kapkodás: hõmérõzés, borogatás, gyógyszer, s a fõ cél rendszerint a láz megszüntetése. Pedig szervezetünk betegség elleni harcában a megemelkedett hõmérsékletnek is fontos szerep jut.

Amikor aggódva figyeljük az egyre forróbb testű gyereket, még tapasztalt, harcedzett szülőként sem könnyű eldönteni, mikor és hogyan kezdjünk lázcsillapításba, s melyek azok az esetek, amikor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Dr. Mészner Zsófia infektológus főorvossal, a fővárosi Szent László Kórház munkatársával arról beszélgettünk, hogyan bánhatunk „okosan” a lázzal, milyen tünetekre és körülményekre kell leginkább ügyelnünk.
– Talán az a legfontosabb, hogy nem a láz a fő ellenség, amit mindenáron le kell győzni. A szervezetet nem a láz viseli meg, hanem a hirtelen bekövetkező belső hőmérséklet-emelkedés. Ilyenkor elfárad a szervezet, hiszen dolgozik a szabályozó mechanizmus.

A láz enyhe és közepesen súlyos fertőzéseknél segíti az emberi szervezetet a betegség elleni küzdelemben, hiszen magasabb hőmérsékleten lassul, vagy meg is szűnik egyes kórokozók szaporodása, nem beszélve arról, hogy aktivizálódnak a betegséget kiváltó kórokozókkal szemben működő egyéb védőfolyamatok.

– A hat éven aluliaknál fontos, hogy a legkisebb változást is figyeljük, kezeljük, de erre semmi szükség, ha idősebbekről, felnőttekről van szó. Amikor a lázcsillapításról döntünk, mindig figyelembe kell vennünk a gyerek egyéni adottságait. Míg az egyiknek „szüksége” van arra, hogy hőmérsékletének emelésével növelje anyagcseréjét, addig a másiknál éppen azt kell megakadályoznunk, hogy a túlzott lázreakciótól legyengüljön a szervezete. Éppen ezért a lázcsillapítók rutinszerű alkalmazása épp olyan helytelen, mint teljes elutasításuk – magyarázza a doktornő.
Mit tegyenek a szülők, ha a gyerek lázas lesz?
– Ha magas a láz, és kicsi a gyerek, mindenképpen forduljanak orvoshoz. Semmiképp ne próbálják saját elképzeléseik alapján kúrálni a gyereket. A háziorvos legtöbbször fertőzést állapít meg. Gyerekkorban a heveny fertőzések döntő többsége egy-két héten belül magától is meggyógyul. Ha erre gondolnak a szülők, talán aggodalmuk közepette is megnyugodnak. Korábban a láz magasságából sokan arra következtettek, hogy súlyos betegségről van szó. Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni: az összes megbetegedéshez képest elenyésző arányban áll immun- vagy vérképzőszervi, rosszindulatú betegség a láz hátterében.
Tegyük fel, éjjel van, nem akarjuk felverni az orvost, de a gyerek lázas. Mit tegyünk? Hogyan csillapítsuk?
– A lázas kisgyermek bőrét mindig nézzük át gondosan, és győződjünk meg arról, nincsenek-e rajta apró, nyomásra el nem halványuló bevérzések, mert ha ilyeneket is látni, éjjel is azonnal kórházba kell vinni. Ezek a bőrvérzések ugyanis a súlyos fertőzés első jelei lehetnek!
Többféle lázcsillapítási módszer létezik. A hipotalamusz hőközpontjának izgalmát csillapítják a különböző gyógyszerek, amelyek közül gyerekeknek a paracetamol-tartalmúakat javasolják szerte a világon. Mellékhatásaik miatt az aminofenazon-tartalmú lázcsillapítókat tartom gyermekek számára a legkevésbé hasznosnak. Valamennyi lázcsillapítóra igaz, hogy használatukkal nem lehet megelőzni a lázat, csak csillapítani. Igen fontos, hogy az orvos által javasolt, vagy a dobozon olvasható használati utasítást betartsuk, mert a nemkívánatos mellékhatások túladagolás esetén igen súlyos formában jelentkezhetnek. Vegyük figyelembe, hogy az azonos csoportba tartozó lázcsillapítókat különböző név alatt hozzák forgalomba. Egyes esetekben gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény is tartalmazhat lázcsillapítót. A különböző nevű, de azonos hatóanyag-tartalmú lázcsillapítók adásakor túladagolást okozhatunk, ezért olvassuk el a csomagoláson és a betegtájékoztatóban feltüntetett tájékoztatókat!
Nagyanyáink a vizes borogatást tartották egyedül üdvözítőnek.




– Manapság is igen hasznos a szakszerűen kivitelezett törzsborogatás vagy hűtőfürdő. Az a fontos, hogy minél nagyobb felületet hűtsünk, ezért nem elegendő, ha csak a gyerek csuklója vagy lábszára köré tekerünk vizes ruhát. Ha a végtagok – különösen térdhajlatban – hidegek, és a hőmérő 38,5 Celsius-fokot mutat, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a láz még tovább fog emelkedni, a szervezet még nem tud elegendő hőt leadni. Amíg a láz emelkedik, semmi esetre se végezzünk hűtő lábszárborogatást! A végtagok csak akkor melegednek fel, ha a láz már elérte a tetőfokát, tovább nem emelkedik. A szervezet így



gondoskodik a felesleges hő leadásáról. Ha a végtagok már teljesen átmelegedtek, akkor 39 Celsius-fok felett indokolt a hűtő lábszárborogatás. Hűvös lemosást, langyos fürdőt csak akkor alkalmazzunk, ha nem kellemetlen a gyereknek. Sokan rosszul értelmezik a hűtőfürdőt: nem arról van szó, hogy szegény lázas kisgyereket kínzásul jégtáblák közé dugdossuk. Tréfán kívül: tilos lázas gyereket jéghideg



vízzel teli kádba ültetni, mert az halált is okozhat. A hűtőfürdőt mindig testmeleg vízzel kezdjük, a víz hőmérsékletét lassan csökkentjük, de 29-30 Celsius-foknál nem hidegebbre. A hűtőfürdő ne tartson tovább tizenöt-húsz percnél, és abba kell hagyni, ha a testhőmérséklet elérte a 38 Celsius-fokot.

A túlzásba vitt hűtés a környéki erek összehúzása révén lehetetlenné teszi a további hőleadást, és így épp a láz fenntartását eredményezi. A legtöbb lázas gyereken már az is segít, ha egyszerűen csak levetkőztetjük. Így ugyanis a természetes hűtés hatni tud a bőrfelületen.

Mit tegyünk negyven Celsius-fok felett?
– Ha ilyen magas a láz, és a gyermek végtagjai még mindig hidegek, hívjunk orvost. Ha nem érhető el azonnal, adjunk a gyereknek lázcsillapító kúpot, és előzetes telefonos egyeztetés után menjünk be a kórházba.
Sokan lázgörcstől tartanak, azért adnak már hőemelkedés esetén lázcsillapító kúpot a picinek.
– Az orvostudomány ma már biztos abban, hogy nem olyan rémisztő dolog a lázgörcs, mint amilyennek látszik. Az is tévhit, hogy valamilyen módon, például lázcsillapítókkal meg lehet előzni a lázgörcsöt. Nem lehet! Az viszont fontos, hogy megfelelő elsősegélyben részesítsük a gyereket. Ha megijedünk, nem tudunk segíteni! A teendő egyszerű: ha lázgörcs lép fel, és a gyerek egész teste forró, csavarjuk langyos vizes törölközőbe.



Egy pillanatra se hagyjuk magára, és ügyeljünk, hogy a légutak szabadon maradjanak: ha hány, inkább az oldalára fordítsuk, nehogy a légutakba jusson a hányadék. De ha a gyerek – hangsúlyozom: az első alkalommal! – hirtelen epilepsziás rohamnak tűnő tünetekkel eszméletét veszti, akár görcsöl, akár nem, azonnal hívjunk hozzá orvost, vagy vigyük kórházba a lehető leggyorsabban. A lázgörcs leggyakrabban hat-kilenc hónapos kortól öt-hat éves korig szokott előfordulni. Nem mindig a láz tetőfokán jelentkezik, hanem akkor is, amikor a láz emelkedik, vagy éppen ellenkezőleg, amikor csökkenni kezd.
Honnan vehetjük észre leghamarabb, hogy a gyerek testhőmérséklete megváltozott?
– Természetesen először tapintással: a homlokán, halántékán, hasán a szokásosnál forróbbnak érezzük. Aztán jöhet a lázmérés, amiről már beszéltünk. Ha úgy érezzük, okunk van az aggodalomra, forduljunk orvoshoz. A láz emelkedését egyébként általában rossz közérzet kíséri, néhány gyerek hány is. A lázas állapot megnövekedett hőtermelését az egész testizomzatban felgyorsult anyagcsere-folyamatok és a bőr vérkeringésének csökkenése okozza. Ezért sápadt a gyerek, ezért hideg a bőre kezdetben. Néha rázza a hideg, azaz reszket az egész izomzata. Gyakori a fej- és hasfájás, ezért ne erőltessük az evést, inkább langyos teát készítsünk.

Mitől függ a testhőmérséklet? Az emberi test hőmérséklete nagyjából állandónak mondható, a kis különbségek mégis fontosak lehetnek. A gyerekek testhőmérséklete kicsit magasabb, mint a felnőtteké, a lányok pedig eleve „melegebbek”, mint a fiúk. A test hőmérséklete a nap különböző szakaszaiban is eltérő: reggel hat körül a legalacsonyabb, délután négy és hat között a legmagasabb. Ráadásul egyáltalán nem mindegy, hogy belső (popsiban, szájban) vagy külső (hónaljban mért) hőmérsékletet mérünk: a belső akár fél fokkal (öt tizeddel) is magasabb lehet, mint amit bőr felszínén mértünk. Az orvost mindig tájékoztassuk arról, hogy hol mértük a gyerek hőjét!

Lázmérés
Rosszul értelmezett kíméletből, tapasztalatlanságból, ügyetlenségből sokan fordulnak egyszerű eszközökhöz, például a homlokra illeszthető hőmérő csíkhoz. A pontatlan mérésen kívül azzal is számolni kell, hogy a hőmérő a homlokon a verejtékezés következtében végbemenő hőleadás miatt alacsonyabb lázat fog mutatni. Kétévesnél fiatalabbak hőmérőzését – bármilyen kellemetlennek látszik – végbélben, nagyobbaknak pedig hónaljban érdemes végezni, főként hagyományos hőmérő használatával.
(ide könyvecske)
A popsis lázmérésről legutóbb a Kismama Magazin 2002. szeptemberi szám 37. oldalán olvashattak.

Láz vagy hőemelkedés?
37 Celsius-fok fölött beszélünk hőemelkedésről, 39 Celsius-fok felett magas lázról, 40 felett pedig már életveszélyes helyzetről. Három hónaposnál fiatalabb csecsemők nem feltétlenül lesznek lázasak még súlyos fertőzések kialakulásakor sem. A láz, akárcsak az időseknél, el is maradhat, vagy csak hőemelkedés jelentkezik. Magas láz esetén csecsemőknél nagyobb az esélye a szepszis (a szervezet egészét érintő, életveszélyes fertőzés) kialakulásának, mint bármely más életkorban. Ezért a lázas kisbaba megfigyelése, kivizsgálása és ellátása kórházi feladat. Ugyanilyen fontos, hogy pótoljuk a folyadékveszteséget.

A Szent László Kórház Láz Ambulanciája: (06-1)455-8256, címe: 1097 Budapest, Gyáli út 5-7.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top