 |
Tippek
– Kezdjük a munkát a hét második felében, így hétvégén jut időnk arra, hogy felülbíráljuk, átalakítsuk, ami nem működik jól az „új rendszerben”.
– Mondjuk el a munkaadónknak, hogy csak néhány hetes-hónapos átmeneti állapotról van szó, hiszen ahogy a babánk már szilárd kosztot is kap, kevesebb időt kell fejéssel vagy szoptatással töltenünk.
– Előre beszéljük meg a főnökkel, van-e lehetőség a munkaidő alatti szoptatásra (nálunk a törvény napi egy óra szoptatási szünetet biztosít), illetve fejésre. Rendelkezésre áll-e olyan helyiség, ahol rendszeresen fejhetünk? Mondjuk el, milyen gyakran és mennyi ideig kell majd fejni. Beszéljük meg, hogyan lehet mindezt beilleszteni a munkarendbe.
Előkészületek
A változásokra otthon is fel kell készülni. Keressünk olyan megbízható személyt, aki távollétünkben ellátja a kicsit. Fontos, hogy a pótmama egyetértsen a szoptatás folytatásával, és elfogadja, hogy emiatt alkalmazkodnia kell bizonyos feltételekhez. Meg kell tanulnia, hogyan kell bánnia az anyatejjel, és jó, ha felkészül rá: nem minden szoptatott baba fogadja el elsőre a cumisüveget. Neki is mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a szoptatás zavartalanul folyhasson. A pótmamát legalább két héttel munkába állás előtt kérjük meg, hogy rendszeresen töltsön nálunk néhány órát, figyelje meg, hogyan bánunk a babával, és próbáljuk ki, elfogadja-e tőle a kicsi a táplálékot. Csak akkor vezessük be a cumisüveg használatát, ha a baba már gyakorlatot szerzett a szopásban. Az első hat hét során lehetőleg ne kapjon üvegből enni a kicsi, csak akkor, ha nincs más megoldás. A cumi használatának túlságosan korai bevezetése megzavarhatja a gyerek szopási technikáját, ami oda vezethet, hogy végül teljesen elutasítja a mellet. Ha már szülés után pár héttel kénytelen az anya hosszabb időt távol tölteni a babától, inkább pohárból, kiskanállal vagy szemcseppentőből, esetleg a szoptatási szakboltokban beszerezhető etetőeszközök valamelyikének segítségével kapjon a baba anyatejet. Ha az anya csak rövid időt (három-négy órát) tölt távol rendszeresen a kicsitől, nem is kell bevezetnünk az üveg használatát, hiszen a két szoptatás közötti időt kis mennyiségű kiegészítéssel is átvészeli a baba, ez pedig cumisüveg nélkül is megoldható. Utána annál nagyobb étvággyal szopik majd!
A fejés és etetés műhelytitkai
Szülés után minél hamarabb kezdjünk el tejet gyűjteni a fagyasztóba, így biztosíthatjuk a kicsi anyatejellátását még akkor is, ha később gondok adódnának a mindennapi fejéssel. Az otthoni fejést célszerű a reggeli órákra tenni. A baba „reggelije” után egy-két órával, pihenten, nyugodt körülmények között nagyobb mennyiségű tejet is le tud fejni az anya. (Van, aki a napi többszöri, kis mennyiségű tej lefejését kényelmesebbnek tartja.) Fejhet akkor is, amikor a másik mellből szopik a baba. A legtöbb mellszívó egy kézzel is működtethető.
Ha a pótmama üvegből fog etetni, a cumiztatást kezdettől ő végezze, lehetőleg úgy, hogy az anya ne legyen a közelben. A baba így a szopást az anyához, a cumisüveget a pótmamához köti. Ha a baba nem akarja elfogadni a cumisüveget, a pótmama kipróbálhat többféle cumit, többféle etetési testhelyzetet. Kínálja akkor, ha még nem nyűgös az éhségtől, vagy amikor félálomban van. Etetés közben próbálja finoman ringatni a kicsit. A cumisüvegre szoktatáshoz sokszor türelemre és megértésre van szükség.
A hűtött, fölengedett tej nem valami bizalomgerjesztő: a zsíros és savós rész szétválik, a tej színe sárgás-kékes is lehet, ízét, illatát pedig egyesek kellemetlennek találhatják. Az ilyen anyatej azonban nem romlott! Etetés előtt meg kell melegíteni, jól össze kell rázni. A babának épp ez a megfelelő, ne hasonlítsuk a tehéntej vagy a tápszerek látványához.
Hogyan telik a munkanap?
A tej a kereslet-kínálat elve alapján termelődik. A tej mennyisége tehát attól függ, hogy milyen rendszeres és milyen gyakori a tej kiürülése a mellből – akár szoptatással, akár kézi, akár gépi fejéssel történik mindez. A korai hozzátáplálás és a ritka szoptatás, illetve fejés a tej elapadásához vezethet.
A munkába álló vagy tanuló nőnél a rendszeres, körülbelül háromóránkénti fejés többnyire biztosítja a megfelelő tejellátást, és megelőzi a tejfolyást, a mell kényelmetlen feszülését.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, mikor kell fejnünk, számoljuk ki, mennyit kell távol lennünk a kicsitől. Ne felejtsük el beleszámítani az utazással, a pótmama szállításával eltöltött időt se. Ha négy-hat órát van távol, elég csak egyszer fejni, nyolcórás munkaidő mellett háromszor is, hiszen utazással együtt akár tíz óra távollét is összejöhet. Érdemes reggel negyedórával hamarabb fölkelni, és megszoptatni a kicsit, majd indulás előtt közvetlenül is mellre tenni. Így a baba tele pocakkal kezdi a napot, kevesebb kiegészítésre lesz szüksége. Ez neki is kényelmesebb: nem telik meg hamar a melle, és kevesebb időt kell a munkahelyén fejéssel töltenie. Ha a baba olyankor éhezne meg, amikor az anya már hamarosan hazaér, legjobb, ha a pótmama csak kis mennyiségű tejet ad a csecsemőnek, és a „rendes” étkezéssel megvárják az édesanyát. Amikor viszont hazaért, töltsön fél órát a babájával: szoptassa meg, játsszon, beszélgessen vele. Csak ezután kezdjen hozzá a vacsora készítéséhez, a házimunkához. Nem rossz megoldás, hogy a gyerek az esti, éjszakai, reggeli órákat használja ki evésre: amikor édesanyja otthon van, gyakran szopik. Ezek a babák a nappali, pótmamás időszakot szinte teljesen átalusszák. Ebben az esetben biztosak lehetünk abban, hogy tartósan fennmarad a tejtermelés, és abban is, hogy a kisbaba nem szenved hiányt az anyai közelségből. Ez a napirend viszont fárasztó: huszonnégy órás készültséget kíván. Legjobb, ha a baba a családi ágyban vagy az ágy melletti matracon alszik, hogy az éjszakai szoptatások mellett pihenni is tudjanak a szülők.
Ha nem elég a tej
Ha a megszokott fejési gyakorlattal nem tud elég tejet biztosítani:
– szoptasson gyakrabban, amikor együtt van a babával
– szervezzen a munkahelyén több szoptatási szünetet, illetve fejjen gyakrabban
– ha eddig kézi pumpával dolgozott, próbálja ki az elektromos, automata mellszívót, talán hatékonyabbnak bizonyul,
–ha a baba elmúlt hat hónapos, akkor a pótmama adjon neki több kiegészítő táplálékot (főzeléket, gyümölcsöt, kását).
A hozzátáplálásnál bevezethető ételek sorrendjéről a Kismama Magazin 2002. márciusi számában közöltünk táblázatot, a mellszívó eszközökről novemberi lapunkban olvashattak.
Hétvégi menetrend
A jól bejáratott munkanapok után jönnek a szünnapok, amikor folyamatosan együtt lehetünk a babával. Ilyenkor a legtöbb anya visszaáll az egész napos szoptatásra. Ez általában nem jelent különösebb problémát, hiszen a rendszeres fejés fenntartja a tejtermelést, hétvégén nem lesz szükség pótlásra. Van olyan anya, aki munkába állásától kezdve csak reggel és este szoptat, nem fej – a pótmama pedig tápszerrel eteti a csecsemőt. Ebben az esetben könnyen lehet, hogy hétvégén is tápszeres pótlást kell adni, mert a tejtermelődés a ritka szoptatáshoz alkalmazkodott. Ha az anya hétvégén gyakran mellre teszi kisbabáját, akkor számíthat arra, hogy az első munkanapokon könnyen megtelik a melle, így a saját kényelme és a mellgyulladás elkerülése érdekében fejnie kell.
Amikor a baba eléri a féléves kort, fokozatosan csökkenteni lehet a fejések időtartamát, számát. Egyre kevesebb lefejt tejre lesz szüksége a kicsinek, mivel már „rendes” ételeket is szívesen eszik. A munkában töltött időt nem szabdalja szét a fejés, szoptatás. A hazatérő anyát azonban még mindig szopásra, szeretgetésre kiéhezett csecsemő várja. Mindkettőjüknek jár egy kis összebújás a fárasztó nap után.
