Az I. Női Klinikáról röviden:
– A születésszám 2000-ben megközelítette a háromezret
– A császármetszések aránya 30 százalék. A műtét során „szövetkímélő technikát alkalmaznak, ami magában foglalja az esztétikai szempontokat is.” A tervezett császármetszések 95 százaléka helyi érzéstelenítésben történik, a műtétnél az apa is jelen lehet
– Négy egyágyas, két háromágyas szülőszobával rendelkeznek, közvetlenül kapcsolódó zuhanyozóval és WC-vel
– Szülés közben többféle fájdalomcsillapítási lehetőség rendelkezésre áll, például az EDA is
– Szülésznőválasztásra is lehetőség van
– Vajúdás közben lehet zenét hallgatni és sétálgatni
– A gyermekágyas osztályon két egyágyas, két kétágyas és hat négyágyas kórterem található. Látogatni egész nap lehet, de a látogató a kórterembe nem mehet be
– Az első szoptatásra már a szülőszobán sor kerülhet. Az újdonsült család a szülőszobai megfigyelés idejét is együtt töltheti, ha az újszülöttel nincs probléma. A baba ilyenkor melegíthető vízágyban fekszik.
– 24 órás rooming-in van, a császármetszéssel szült anyák is együtt lehetnek újszülöttjeikkel attól kezdve, hogy ezt kérik
Dr. Papp Zoltán professzor, a klinika igazgatója egyúttal a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke is. Véleménye szerint annak köszönheti népszerűségét a klinika, hogy az itt dolgozók a szülést természetes folyamatnak fogják fel, s megtiszteltetés számukra, hogy segédkezhetnek benne. A klinikán az országos átlaghoz képest kivételesen jók a körülmények. Papp professzor szerint ez elsősorban a klinika Semmelweis alapítványának érdeme, hiszen a betegek támogatását, az itt végzett tanulmányok és továbbképző tanfolyamok előadói díjait is korszerűsítésre, műszerek beszerzésére fordították. A klinika részt vesz az úgynevezett progresszív betegellátásban, ami annyit jelent, hogy más kórházakból is ide szállítják a kismamákat megindult koraszüléssel, vagy egyéb, klinikai hátteret igénylő szövődménnyel. Ez a tény, valamint az ikerterhességek magas aránya magyarázza, hogy a császármetszések száma országos viszonylatban is igen magas. Papp professzor szerint e téren további emelkedés várható, így országosan körülbelül minden ötödik édesanya császárral fogja világra hozni gyermekét.
Speciális terhesgondozás
Ha a rutin ultrahangvizsgálatok során fejlődési rendellenesség gyanúja merül fel, további vizsgálatokra ide, illetve más egyetemi klinikákra irányítják a kismamákat. Dr. Beke Artúr tanársegéd a klinika genetikai szakrendelőjében elmondta, hogy évente ötezer házaspárral foglalkoznak. Többnyire megnyugtató választ tudnak adni kérdéseikre, hisz a magzat egészségesnek bizonyul. Amikor nem így van, további vizsgálatokat végeznek. Ekkor kiderül, hogy a rendellenesség operálható-e vagy sem. Néha nem egyértelmű a helyzet, de mindenkinek megadják a döntéshez szükséges részletes információkat. Ha a szülők szeretnék a magzatot megtartani, felajánlják nekik a klinikai szülés lehetőségét. Ebben az esetben az újszülött ápolása az intenzív részlegen helyben megoldható, illetve, ha azonnali műtét szükséges, ezt előre meg tudják szervezni a Kardiológiai Intézettel. illetve a Bókay utcai Gyermekklinikával együttműködve.
A klinika másik specialitása és követendő kezdeményezése a sikertelen terhesség utáni gondozás és a pszichológiai szakrendelés. Mivel sokan szövődményes terhességgel fordulnak a klinikához, gyakoriak a vetélések, fejlődési rendellenesség miatti terheségmegszakítások. Azzal is számolni kell, hogy a koraszülöttek, különösen az egy kilogrammnál kisebb súllyal születők, nagyon esendőek. E válságos élethelyzetek feldolgozásában is segít Dr. Gávai Márta tanársegéd, Regős Krisztina szociális munkás, klinikai gondozó és szükség esetén C. Molnár Emma docens, pszichológus. Tájékoztató füzetet is készítettek erről a témakörről. A gondozás célja a lelki támogatás mellett az, hogy a kismama a későbbi terhességet a szomorú előzmények következtében ne szorongással élje meg.
Mi történik a szülőszobában?
A szülőszobába lépve elsőként a felvételi szoba kényelmes, modern vizsgálószékén akad meg a tekintetünk. Minden irányban mozgatható, s alig emlékeztet a kissé riasztó küllemű, hagyományos szerkezetekre. Miután a kismama megindult szüléssel ideérkezik, elsőként azt vizsgálják, hogy a magzat él-e. Utána kézi orvosi vizsgálat következik, majd a hagyományos előkészítés, a beöntés a és a borotválás. Ha a kismama ezek elől elzárkózik, nem erőltetik. Ezt követően egyágyas szülőszobába vezetik a kismamát, ahol lezuhanyozhat, majd CTG-vel folyamatosan ellenőrzik a magzat méhen belüli állapotát. Ha nem kell kockázati tényezőkkel számolni, és magzat jó állapotban van, sétálni is lehet. Dr. Sziller István adjunktus, szülőszobavezető elmondta, hogy gátmetszést csak akkor végeznek, ha erre szükség van, első szülésnél például szinte mindig. Ha az anya epidurális fájdalomcsillapításban részesül, ritkább a gátmetszés, mert az EDA ellazítja a gát és a hüvely izmait, így kisebb a sérülés veszélye. A hüvelyi szülések 20-25 százalékában kérnek a kismamák EDA-t. Főként olyanok élnek ezzel a korszerű lehetőséggel, akik az anyaságra felkészítő tanfolyamon hallottak a módszerről. Sziller adjunktus tapasztalatai szerint az anyák 10-15 százaléka elzárkózik a gerincközeli fájdalomcsillapítástól. Ők más, bár a tapasztalatok szerint kevésbé hatékony módszerek közt válogathatnak: például minden szülőágy mellett található olyan csatlakozó, melyen át nitrogén-oxidulos gázkeveréket lélegezhetnek be. A kitolás szakban a szülő nők választhatják meg testhelyzetüket. A lepényi szakban a kismama mindig kap méhösszehúzót, hogy csökkentsék a vérzést, de a lepény megszületését többnyire kivárják.
A császárműtő közvetlenül a szülőszobák mellett található. A nővérpultnál hatalmas tábla függ, melyről pillanatok alatt megállapítható, melyik szülőszoba foglalt, hol, ki és mióta vajúdik, melyik orvos, melyik szülésznő foglalkozik vele. Így elkerülhető, hogy vajúdás alatt feleslegesen zavarják az édesanyát. A szülőszobák közös folyosóján külön mellékhelyiség áll a kísérők rendelkezésére. Bodóné Gazdag Mária főmadám elmondta, hogy a kismamát egy tetszőlegesen választott személy kísérheti el szülni. Általában nem bizonyul szerencsésnek, ha a támasznyújtó a kismama anyja. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy a vajúdót ez a helyzet „bezárja az anya-gyerek szerepkörbe”. Nem unoka születik, hanem család, ezért jobb, ha az édesapa van jelen. – teszi hozzá C. Molnár Emma docens, pszichológus, majd így folytatja: – aki terhes, előbb utóbb szülni fog. Ebből következően minden olyan ígéretre fogékony, mely könnyebbséget helyez kilátásba.A korrekt orvosi hozzáállás azonban nem ígéretekből, hanem felvilágosításból áll. Szerinte az egyágyas szülőszobák segítik a relaxációt, a kismama összes pszichés energiáját a magzat segítésére fordíthatja. Az úgynevezett vajúdáskönnyítő eszközök, a kötél, a bordásfal és a medicinlabda csak megosztanák figyelmét, zavarnák őt, ezért sem tartanak ilyesmit a szülőszobán. Nem a technikára, hanem az együttműködésre helyezik a hangsúlyt. Ezt szolgálja a zenehallgatás és a falakon függő művészi reprodukciók. A kényelmes, állítható ágyak a szülőszéket, szülősámlit is feleslegessé teszik.
A háromágyas szülőszobában tágasabb a tér, itt jönnek világra a koraszülöttek és a beteg kisbabák. Itt elférnek az élesztéshez szükséges eszközök, s az a sok szakember is, aki ilyenkor jelen van a szülésnél.
Az egykori Semmelweis klinika ódon falai közt a felújításnak köszönhetően a modern igényeket is kielégítő körülmények fogadják a kismamákat. A mellékhelyiségek az óriási forgalomhoz képest viszonylag tiszták és tágasak, a kórtermekhez viszont kifogástalanul tiszta mellékhelyiségek tartoznak. A kismamák a terhesgondozás folyamán részletes tájékoztató füzetet kapnak a klinikáról. Ebben az anyaságra felkészítő tanfolyam részletes programja is megtalálható – többek közt bölcsődalokra is tanítják a kismamákat. Dr. Hajdú Júlia neonatológus főorvos, az újszülött intenzív centrum vezetője a szoptatás fontosságát hangsúlyozta. Az első néhány korty anyatej rendkívül fontos. A szoptatást is meg kell tanulni, s a tejelválasztás csak akkor indul meg, ha mindig mellen van a kicsi, amikor kéri. Ennek érdekében van együtt éjjel-nappal az anya és az újszülött.
A főorvosnő tájékoztatása szerint az évi háromezer újszülöttből hat-hétszáz koraszülött látja meg itt a napvilágot, körülbelül százat szállítanak át ide születése után. Talán emlékeznek olvasóink, 2001. márciusi számunkban olvashattak részletesen a koraszülött intenzív részlegről. Ekkor mutattuk be a kicsi, 980 grammal a várandósság harmincadik hetében született Saroltát. Amikor most, csaknem egy évvel az interjú után érdeklődtünk utána, Hajdú főorvosnő rögtön tudta, mi újság vele: remek egészségnek örvend, és még mindig szopik!
W. Ungváry Renáta
A kórházhoz kapcsolódó szüléstörténetek:
