 |
Három hónapos kor alatti csecsemőket egyáltalán ne vigyünk napra!
Ha kellemes meleg az idő, állítsuk fel kiságyát vagy járókáját a teraszon, vagy a kertben egy terebélyes fa alá. Ha babakocsiban levegőztetjük, hajtsuk le a tetejét, mert a meleg alászorul. A lomb között átszűrődő fény, a mozgó falevelek, egy-egy színes papírmobil hosszan leköti figyelmét. Mivel az ultraibolya sugárzás egy része a felhőkön is áthatol, és nyáron egy fa árnyékában is érvényesülhet a teljes sugárzás negyven százaléka, ezért fontos, hogy a kisbabát könnyű ruházattal óvjuk.
Kezdetnek egy perc is elég
Három hónapos kortól kezdhetjük az óvatos napfürdőzést. Erre a kora délelőtti órák a legalkalmasabbak. Kellemes meleg időben fektessük a babát egy matracon a napra. Vetkőztessük le, és napoztassuk hasát és hátát egy-egy percig. Naponta egy-egy perccel emeljük a napozás időtartamát, míg elérjük a tíz percet. Így fokozatosan kialakul a bőr saját fényvédő rendszere. A napfény hatására festékanyag képződik a bőrben, ez a festékanyag véd a túl sok sugárzástól – ám ez a mechanizmus a kicsiknél még csak kialakulóban van. Fontos tehát a fokozatosság.
A teljesen meztelen napfürdő után töröljük le a babát langyos vizes kendővel. Ez kellemesen felfrissíti, és a hideg-meleg váltakozás gyengéden edzi az immunrendszerét. Fényvédő krémmel bekenve vagy lenge öltözékben tovább is a levegőn maradhat a baba, árnyékban akár egész nap is kint lehet. A napfürdő után gondoskodjunk folyadékpótlásról, szoptassuk meg, vagy ha már nem szopik, kínáljuk édesítetlen gyümölcsteával, forralt, lehűtött vízzel.
A D-vitamin adagolását a nyári hónapokban általában elhagyhatjuk. Ha hetente összességében harminc percet napon tölt a baba úgy, hogy csak pelenka van rajta, éri annyi napfény, amennyi a mi éghajlati viszonyaink közt a D-vitamin-képződéshez szükséges. Ha a kicsi fedetlen fővel, de ruhástól tartózkodik a napon, heti két óra alatt tud szervezete elegendő D-vitamint előállítani.
A gyógyító napfény
Nyáron rendszerint enyhülnek a viszketéssel járó bőrtünetek. Hagyjuk szabadon az érintett bőrfelületet, ekcémás könyök-, térdhajlatot, kipirosodott popsit. Ne öltöztessük túl a babát, mert ezzel újabb, más jellegű kiütések jelentkezhetnek a bőrén. Az úgynevezett melegkiütések a tarkón, a toka és comb redői között és a hason tűnnek fel. A szokásos patentos alsóneműk kánikulában alkalmatlan ruhadarabok, helyette bővebb szabású, vékony, szellős anyagból készült kisinget vagy napozót adjunk a babára. Ritkán napallergia is előfordul: ahol nap érte a bőrt, viszkető piros pontok, hólyagok keletkeztek. Gyakoribb, hogy a napkrém egy összetevőjére reagál érzékenyen a bőr, ezért kimondottan kisgyerek számára készített hypoallergén, illatanyagot és tartósítószert nem tartalmazó készítményt vásároljunk.
A már kúszó-mászó, totyogó kicsit nem tudjuk mindig az árnyékban tartani. Játszótéren, strandon magas faktorszámú fényvédő krémmel óvjuk a leégéstől. Mivel a kicsik bőre igen érzékeny, körülbelül tíz percet tölthetnének el a napon a leégés veszélye nélkül. A faktorszám jelzi, hogy bekenve ennek hányszorosára emelhető a napon töltött idő, ám ez soha ne haladja meg a két órát! Egyáltalán ne engedjük napra a kicsit 11 és 16 óra között.
Óvatosan a hideg vízzel!
Pancsolni mindenki szeret. Akár strandon, akár egy kis felfújható medencében tapicskol a vízben, ügyeljünk a víz hőfokára. A legnagyobb kánikulában is lehűlhet a baba, a szervezet önálló hőháztartása csak a második életévben kezd kiegyensúlyozottan működni. Bármilyen furcsa tehát, meleg időben is meleg vízbe ültessük a kicsit, mintha csak fürdene. A vízcseppecskék megannyi gyűjtőlencseként koncentrálják a nap sugarait, ezért ne feledkezzünk meg a vízálló napkrémről, vagy állítsunk napernyőt a medence fölé.
Tipp: Mindig tegyünk könnyű fehér sapkát a kicsi fejére, a kopasz kobakra ugyanis kíméletlenül tűz a nap. Strandon a széles karimájú szalmakalap vagy a fület és tarkót is védő „idegenlégiós” sapka a legkényelmesebb.
És ha mégis megpirult kicsit a bőre? Délután kenjük be napozás utáni balzsammal vagy Panthenol spray-vel. Forduljunk orvoshoz azonban, ha a kicsinek láza van, nyugtalan vagy bágyadt, illetve nagyon fáj a bőre.
Szöveg: Balányi Klári
Szaktanácsadó: dr. Cserveny Mária gyermekbőrgyógyász
