Svédasztal a körszállóban

A tatabányai kórház szülészetéről röviden:
– Az éves születésszám 1200.
– Szülésre felkészítő tanfolyam, babamasszázs-oktatás, magzatkori fejlesztés, várandósok társastánca, várandós vízitorna-tanfolyam vehető igénybe.
– A szülések több mint fele apás szülés, ez nincs feltételhez kötve
– Három egyágyas hagyományos és egy alternatív szülőszoba van.
– Állítható szülőszék, szülősámli, labda, matrac, bordásfal, masszázsfotel, medence segíti a vajúdást.
– Szülésznőválasztás lehetséges.
– Szülési fájdalomcsillapítás: EDA-val vagy gyógyszerrel.
– A császármetszések aránya huszonkilenc százalék.
– A műtétet Mishgav–Ladach módszerrel végzik, lehetőség szerint spinális érzéstelenítésben.
– A gyermekágyas osztály egyik fele rooming-in, másik fele hagyományos rendszerben működik. Öt háromágyas, négy ötágyas és négy egyágyas szoba van.
– Állandó gyermekorvosi felügyeletet biztosítanak, és újszülött intenzív részleg is működik a kórházban.

A tatabányai kórház néhány éve újult meg. Az épületeket az osztályvezető főorvosok szakmai programja alapján tervezték, sőt még a kivitelezés során is figyelembe vették a gyógyító szakemberek javaslatait. A körpavilon így nemcsak szép lett, hanem működőképes is.
– A korszerű személyi és technikai háttér lehetővé teszi, hogy a kritikus eseteket is ellássuk. Komáromból, Esztergomból, szükség szerint Győrből és Sopronból is kerülnek ide anyák, akik szerencsés esetben még szülés előtt érkeznek, így nem kell szállítani a sokszor életveszélyben lévő koraszülöttet – mondja dr. Hamar Ottó osztályvezető főorvos, magazinunk szaktanácsadója. – Kevés az olyan szülészeti osztály, ahol ennyi energiát fordítanának a gyermeket várók érzelmi állapotára, igényeire.
– A szülőszobákban félhomályt varázsolunk redőny, függöny és kis asztali lámpa segítségével, és megpróbálunk csendet biztosítani. Ezzel persze még nem teremtettük meg a „gyöngéd születés” teljes feltételrendszerét, de elindultunk az úton. Figyelembe kell venni a kismamák igényeit is. Itt a szülősámli, de nem sokan élnek vele, mint ahogy a matracon, bordásfal mellett is kevés szülés zajlott le. Sokan szeretik a hagyományos gyermekágyas elhelyezést, nem akarnak együtt lenni a babával. Viszont van, aki a párjával akarja eltölteni már az első napokat: megteheti, mert beállítunk az egyágyas szobákba egy-egy vendégágyat, és már kés is a „kispapás” szoba. Ezt a lehetőséget sokan kihasználják.

Mindent ki lehet próbálni
– A szülőszobák egyágyasak. Ritkán folyik egyszerre több szülés, így szinte mindenki igénybe veheti a vajúdást segítő eszközöket és az egyre népszerűbb vajúdómedencét – folytatja Hamar Ottó. – Minden negyedik kismama kipróbálja, de szülni még senki nem szült benne. Végül a legtöbben az állítható szülőágyat választják. A bába szakértelme nagyon sokat számít: ő figyeli az anya és a magzat állapotát, ő dönti el, hogy kell-e gátmetszés. Néha az először szülőknél is el tudjuk kerülni ezt a beavatkozást. A babát ellátás után mellre tesszük, hátha hajlandó szopni. A kétórás megfigyelést együtt tölti a család, utána a baba a csecsemőosztályon, édesanyja a gyermekágyas kórteremben pihen. Császármetszés után csak egy puszira mutatjuk meg az újszülöttet, „helyette” a műtő ajtajában várakozó apa kapja meg, és kíséri el az ellátó helyiségbe. A kismama a „császáros” kórterembe kerül, csak néhány óra múlva találkozik a babával, ha jobban van. Jelenleg négy-öt napot kell az osztályon tölteni. A közeljövőben szeretnénk bevezetni, hogy ha minden rendben, a család hazamehessen a szülés után tizenkét-huszonnégy órával.

Fészekrakó program
A Szent Borbála szülészetét akár tudományos műhelynek is tekinthetnénk, annyi különleges kezdeményezés indul innen, és válik a gyakorlati élet fontos részévé.
– Bevezettük a szülés utáni depresszió szűrését – mondja Balaton Ágnes megyei vezető védőnő. – Ez a probléma ugyanis rengeteg nőt érint, mégis sokan bűnösnek érzik magukat, hogy nem tudnak teljes lelkesedéssel a gyerek felé fordulni. Ezt tetézi, hogy a rokonok sokszor csak rontanak a helyzeten, amikor azt hajtogatják: „szedd már össze magad”. Képzett védőnőink egy jól bevált kérdőívvel és saját szempontjaink szerinti megfigyeléssel mérik fel, hogy az anya nem szorul-e pszichológus segítségére. Szeretnénk kifejezetten ezzel a területtel foglalkozó szakrendelést is indítani.
Az osztály másik különleges szolgáltatása a „Fészekrakó” program, ami a magzat méhen belüli fejlesztését teszi lehetővé.
– A gyereket szülés előtt kilenc hónappal is lehet nevelni, szeretgetni, tanítani – mondja dr. Hamar Ottó. – Egy venezuelai módszer alapján dolgoztuk ki saját programunkat. Az alap az anya–magzat kommunikáció, különböző, egyszerűnek tűnő gyakorlatokkal fűszerezve. Meglepő, hogy milyen nehéz rávenni a nőket, hogy énekeljenek – mégpedig népdalokat – a babának. Ezek az ősi, de hozzánk mégis közel álló ritmusok, hangok nagyon fontosak a magzatnak. Mozogjanak, ringassák a kicsit, táncoljanak. Ne tartsák ingerszegény környezetben, ez nemcsak a kisgyerekek fejlődését hátráltatja, hanem a magzatét is. Hasonló okból szervezzük meg a térítésmentesen igénybe vehető vízitornát a kórház saját fürdőjében. A vízben való mozgás a legkíméletesebb, de egyben leghatékonyabb testedzések egyike. Van gyereket váró párok számára szervezett társastánc-tanfolyamunk: a párkapcsolat erősítése nagyon fontos, és a közös mozgás a magzatra is jótékonyan hat. A kismamajógán a lazítást tanítja meg a szülésznő, babamasszázs-oktatónk pedig olyan lehetőséget ad a mama kezébe (szó szerint), amivel szorosabbá válhat kapcsolata a kisbabával.

Pirinyók biztonságban
Az újszülöttek jó része remekül boldogul a szülés utáni nehéz pillanatokban. De ha baj van, nem tűr késedelmet a segítség. Jó lenne elérni, hogy a veszélyeztetett baba ott szülessen, ahol van PIC, vagyis a problémás apróságok kezelésére szakosodott intenzív részleg. Csakhogy sok asszonynak választott orvosa van, akihez ragaszkodik, és nem szívesen pártolna másik kórházhoz. Ez érthető, hiszen hónapok alatt kialakított bizalmi kapcsolatot kellene feladni. A megfelelő megoldás tehát, ha a kismamával együtt a szülész is a különlegesen felkészült kórházba megy, és ott születik meg a baba. Ez a lehetőség adott a tatabányai kórházban – élnek is vele időnként.
Az intenzív osztályon szinte az összes baba édesanyja az inkubátor mellett van. Nővérek segítenek a szoptatásban. Ottjártunkkor két apróság is anyamellen volt, csak a pici hármas ikrek szuszogtak fekhelyükön. Ha valamelyikük felébredt, édesanyjuk menten mellette termett, benyúlt az inkubátorba, simogatta az apró buksit, lábacskát.
Az osztály dolgozói fontosnak tartják, hogy az anya az újszülött mellett legyen. Ha nem lakik a közelben, felveszik a szülészetre, így csak egyemeletnyi távolságra vannak egymástól. A szülészeten csak a kórtermek fele rooming-in rendszerű, mert csupán ennyire van igény, pedig a munkatársak az együttes elhelyezés hívei. A szoptatásnál nincsenek szigorú szabályok: van olyan kismama, akit megnyugtat a mérés – ő mérheti a babát, de nem várja el senki, hogy a kicsi mindig ugyanannyit egyen. Más épp a méréstől lesz bizonytalan, neki nem kell a mérleget használni. Teáztatni sem kötelező: a baba állapotától függ, hogy megkínálják-e, vagy nem. Az igény szerinti szoptatás gyakorlata bevált: már csak a csecsemők alig egy százaléka megy haza tápszer recepttel.