 |
Ismeretlen ismerős
A citomegalovírus (CMV) a herpeszvírusok családjába tartozik, ennek megfelelően is viselkedik: ha már egyszer megfertőződtünk, életünk végéig hordozzuk a kórokozót, de az csak a szervezet legyengülése esetén éled fel és indít újabb támadást. A vírus az egész világon megtalálható, az emberek nagy része (hazánkban 6585 százaléka) már gyerekkorban átesik a fertőzésen. Ilyenkor az influenzához hasonló tünetek alakulnak ki, néha több hétig tartó lázzal, a nyirokcsomók is megnagyobbodhatnak. Felnőttkorban akár tünetmentesen is átvészelhetjük a fertőzést. Ha ez várandósság alatt következik be, a baba egészsége veszélybe kerülhet. Ám a föntiek ismeretében megnyugodhatunk: meglehetősen ritka, hogy egy nő éppen a várandósság alatt találkozik először a citomegalovírussal.
A számok tükrében
Friss megbetegedés esetén 44 százalék az esély arra, hogy a magzat is megfertőződjön, a fertőzött magzatok nagyjából 40 százaléka károsodik. Ha az anya nem friss fertőzött, hanem a korábban kiállt betegség lángol fel a szervezetében, a magzati károsodás esélye kisebb: a babák 19 százaléka kapja meg a vírust, közülük 28 százalék fog megbetegedni, de a tünetek itt enyhébbek, mint az elsődleges fertőzésnél. Összességében elmondhatjuk, hogy száz újszülöttből egy fertőzött, és közülük minden tizediknél lépnek fel tünetek.
Százarcú betegség
A magzatot a vírus a várandósság bármelyik szakaszában megtámadhatja a magzati kor első három hónapjában fejlődési rendellenességet, később helyi gyulladásokat okoz, így a már-már kész szervek károsodnak. Májgyulladás, a szem ér- és ideghártyájának gyulladása, kisfejűség, vagy éppen vízfejűség, halláscsökkenés, újszülöttkorban máj- és lépmegnagyobbodás, vérzékenység, sárgaság és kiterjedt gyulladás veszélyezteti a baba életét. Előfordul, hogy később észlelt halláskárosodás, látási probléma vagy értelmi fogyatékosság vezethető vissza CMV-fertőzésre.
Megelőzhető?
Nem. Valójában csak az előzhető meg, hogy az anya éppen zajló fertőzés ideje alatt teherbe essen, vagy az, hogy a fertőzött magzatot kihordja. Vérből végzett ellenanyag-meghatározással (ide ceruza) kimutatható, hogy a kismama hordozza-e a vírust, vagy frissen fertőzött. Az eredmények értékelése során az orvos megállapítja, hogy lezajlott-e valaha is fertőzés, és ha igen, ez az utóbbi nyolc hétben történt, vagy azelőtt. Friss fertőzés esetén a huszadik hét előtt a terhesség megszakítását szokták javasolni. CMV elleni védőoltás még nem áll rendelkezésünkre.
Kik a leginkább veszélyeztetettek?
Mivel a CMV-fertőzés kisgyerekkorban a leggyakoribb, a bölcsődei gondozók, ápolónők, óvónők átfertőzöttsége ötszöröse az átlagos népességének! Azok maradnak ki a fertőzésből, akik életük során kevés kisgyerekkel találkoznak. Az ő esetükben kritikus, ha akkor lesznek újra várandósak, amikor az első gyerekük közösségbe kezd járni, hiszen onnan hamar hazakerülhet a vírus. A hagyományos kultúrákban, ahol a nagycsaládos életforma miatt sok gyerek és felnőtt él egy háztartásban, a lakosság szinte száz százaléka átesik a fertőzésen, mielőtt saját családot alapítana.
CMV és anyatej
Egészséges csecsemőre nem veszélyes a szoptatás, ha édesanyja CMV-vel fertőződött. A kórokozók ugyan megjelennek az anyatejben, de nem betegítik meg a kisbabát viszont aktív immunválaszt váltanak ki benne. Ezzel együtt az anya szervezetében termelődő CMV-ellenes immunanyagokat is megkapja az anyatejjel.
Beteg vagy koraszülött baba esetében sajnos már nem ugyanez a helyzet. A 32. hét előtt született, vagy 2000 gramm alatti kisbabákat nem szabad szoptatni. Mivel ez a vírus érzékeny a hidegre, őket az anya huszonnégy órán át lefagyasztott, majd fölengedett tejével kell etetni.
Szaktanácsadó: Dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász, Schöpf-Mérei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ
