Erre a kérdésre nemcsak szexológusok, pszichológusok keresik a választ, hanem maguk az érintettek, a kisgyerekes anyák is. Kiváló lehetőség a tapasztalatok kicserélésére az internetes fórumok adta névtelenség. A nyílt eszmecserék révén összehasonlíthatjuk a velünk történteket mások sorsával, mérlegre tehetjük gondolatainkat, ha elbizonytalanodtunk. Olvassunk bele egy ilyen levelezésbe!
Barátnők az éterből
“Szülés előtt már alaposan ki voltam éhezve a szexre, mert a nyitott méhszájam miatt négy hónappal korábban leállított a dokim. Aztán megszületett szemünk fénye, hihetetlen boldogság, szerelem, meg minden együtt van. Vártam, hogy leteljen a gyermekágy, és akkor végre újra belecsöppenünk a jóba. De ahogy fogytak a hetek, úgy csökkent bennem a várakozás. Ha néha mégis elszánom magam a szeretkezésre, az eszem nem ott jár egy kiadós alvásra előbb gondolok, mint a szexre. Szegény férjem nagyon megértő, de azért nem merem a végtelenségig éheztetni. Testileg teljesen rendben vagyok, inkább valami pszichés vagy hormonális okra gyanakszom. Ha valakinek volt hasonló problémája, szívesen veszek bárminemű tanácsot! Ugyanis szeretnénk még egy-két kistesót…”
“Szerintem semmi gond, ha szeretitek egymást, és a férjed tényleg megértő. A szülés nagyon megváltoztatja az ember életét, nem is beszélve az eredményről, hiszen ha anyu esze folyton azon jár, mikor kezd sírni a baba, akkor nem épp ideális a helyzet egy kellemes együttléthez. Én normálisnak tartom, hogy kicsit felborul az ember fejében az élet, hiszen nem is olyan rég egy teljesen szokatlan dologra használta az ember lánya az altáját. A magam részéről a nagy napot követően úgy gondoltam, soha többé nem teszem szét a lábaimat, hiszen egész nap szanaszét voltak, és csak az nem vizsgált meg, aki nem járt arra.”
“Velem szakasztott ugyanígy volt, de szerencsére magától rendeződött minden. Azt mondom, ne stresszeld magad te se! Pláne ha a férjed is megértő. Hidd el, el fog jönni az idő, amikor újra kívánni fogod. Nekem annak idején a barátnőm tanácsolta, hogy nyugi, nem most kell az egeket ostromolni az ágyban, de azért arra figyeljek, hogy ne szoktassam le teljesen a férjemet a szexről. Jól tettem, hogy hallgattam rá, mert bár várnom kellett legalább fél évet, de most még jobb vele, mint valaha volt.”
A nők legfontosabb erogén zónája az agyuk. Várkonyi Zsuzsa pszichológus úgy véli, hogy a kismamák nagyon okosan adják át saját tapasztalataikat. Pontosan ráéreznek a probléma okára, és a többségük nem von le végzetes következtetést abból, hogy a szülés utáni hónapokban nem képesek ráhangolódni a testi szerelemre.
Ha egy embernek, legyen az nő vagy férfi, nem ott jár az esze, ráadásul kimerült, és állandó alváshiánnyal küzd, mindenhez több kedve van, mint a szexhez mondja a pszichológus. Ráadásul szülés után ennek az érdektelenségnek jól nyomon követhető biológiai okai is lehetnek. Nem véletlen, hogy vannak olyan kultúrák, ahol a szoptatási idő sokkal hosszabb, mint nálunk, és ehhez az időszakhoz teljes szextilalom is társul. Természetesen a mi kultúránkba nem vihetők át a természeti népek szokásai, nem is ez a cél, csupán megérthetjük belőlük, hogy ami történik, biológiai szempontból teljesen normális. De az is nagyon fontos, hogy amikor arról beszélünk, mi a normális, és mi nem, akkor tudnunk kell, hogy rengeteg változat fogadható el. A mérce kizárólag az, hogy mi működik két ember között, mi jó nekünk, és mi nem.
Az okos nő enged?
A magát egyenrangúnak valló nőt még a gondolat is felháborítja, hogy olyankor is szerelmesen bújjon a párjához, amikor ehhez semmi kedve. De ugyanez a nő lelkileg összeomlik, vagy legalábbis keserves hónapokat, éveket él meg, ha a férje máshol vigasztalódik, elhagyja a családot.
Ha árt a kapcsolatnak, hogy hónapokig mellőzik a szexuális életet, márpedig a mi kultúránkban ez alighanem árt, akkor a szex teljes mellőzését nem tekinthetjük működő megoldásnak figyelmeztet a szakértő. Jellemzően egy fiatal férfinak eleve nagyobb a szexuális igénye, mint egy fiatal nőnek. A huszonéves férfiak többségének a heti három-négy, de akár a napi gyakoriságú szexuális együttléthez is kedve van. Kifejezett feszültséget érez, ha ezt nem kapja meg. Ráadásul a férfi személye elutasításaként éli meg a szex elhárítását. Vagyis a sérelem túlmegy azon, hogy pusztán fizikai feszültség keletkezik.
Érzékeny egyensúly
Létezik egyáltalán jó megoldás ebben a helyzetben? vetődik fel a kérdés, hiszen a nőtől sem várható el, hogy rendszeresen olyasmibe menjen bele, amihez nincs kedve. És az sem okos választás, ha viharos orgazmust színlelve akar minél előbb túlesni a kényszerű együttléten.
A megjátszott orgazmus (méltatlanságán túl) azért is veszélyes magyarázza Várkonyi Zsuzsa , mert egész életen át tartó hazugságba hajszolhatja a nőt. Az őszinteség ebben az élethelyzetben is rendkívül fontos. Az a férfi, aki őszintén szereti a feleségét, ebben az időszakban be fogja érni kevesebbel. De az okos nő sem feltétlenül hagyja magára a férjét a feszültségeivel. A mai fiatal nők pontosan tudják, hogy léteznek az együttlétnek olyan formái, ahol az egyik fél aktívabb, a másik passzívabb. Számtalan olyan szexuális játék és technika létezik, amelynek során az egyik fél igényeire jobban figyelnek. A legtöbb férfinak semmiféle ellenérzése nincs, ha a párja kezével, szájával juttatja örömhöz. Meglehet, hogy eközben a nő mégis ráhangolódik, és bekapcsolódik a szexuális játékba, ám ennek feltétele, hogy belül el tudja magát engedni.
Nehéz elképzelni, hogy akinek a gondolatai máshol járnak, azon törje magát, hogy társát örömhöz juttassa, de Várkonyi Zsuzsa ezt másképp látja.
Van ilyen is, persze. Ebben az esetben más megoldást kell keresni. De a legtöbb párnál a szerelem ugyanúgy él, mint annak előtte. Sőt a gyerek születése, a közös öröm, az együtt szülés egymás iránt is gyengédséggel tölti fel a párt. Csupán arról van szó, hogy a nő ebben a felfokozott érzelmi állapotban a testnek azt a fajta érintését, ami szex közben éri, nem igényli, túlingerlésként éli meg. Sok kismama mondja, hogy túlérzékeny az egész bőrfelülete, a kisbaba ölelése, simogatása, szoptatása elhalmozza ingerekkel, és nem képes többet befogadni. Olyan ez, mint a harmadik szelet torta. Pihenésre van szüksége, hogy újra befogadóvá tudjon válni testileg és lelkileg.
Érzelmi intelligencia
Ha ezzel tisztában vagyunk, és azzal is, hogy párunk egyáltalán nincs a túlingereltség állapotában, akkor miért zavarna minket, hogy ő viszont igényli ezt az ingert, amely megszokott volt közöttünk. Mintha azt mondanánk: engem most ne vigyél be az erdőbe, de én szívesen elkísérgetlek az erdőszélre.
Mindez persze csak egymást őszintén szerető és tisztelő emberek között lehetséges, akik képesek nyíltan beszélgetni érzésekről, szexről, kapcsolatról. Bár az érzelmi intelligencia nem tanulható, és a prédikáció sem segít ott, ahol az alapok nem szilárdak, azért abban bízhatunk, hogy sok fiatal párnak csupán az ismeretei hiányoznak ahhoz, hogy tudják: ami velük történik, teljesen normális. Ha ezt megértik, akkor a férfinak nem lesz lelkifurdalása pajzán gondolatai, fékezhetetlen vágyai miatt, és a nőnek sem kell azt gondolnia, hogy frigid. Dehogy frigid! És nem is gondol semmi rosszat a szexről, csupán azt mondja, az én testem még túlságosan el van foglalva a gyerekünkkel. És a férfi is tudhatja, hogy ami jó volt, arra hamarosan mindketten újra vágyni fognak.
Szaktanácsadónk: F. Várkonyi Zsuzsa, klinikai szakpszichológus, Gordon-tréner, pszichoanalitikus
Legfontosabb könyvei: Már százszor megmondtam, Tanulom magam, Férfiidők lányregénye
Olvasnivalók:
Eric Berne: Szex a szerelemben
(Osiris Könyvtár, 1980 Ft)
Jonathan Kramer Diana Dunaway: Miért kevés a szex a férfiaknak? Miért kevés a szerelem a nőknek?
