Családtámogatás

Az Országgyűlés 2005. november 7-én döntött a családtámogatási rendszer átalakításáról. Lényeges változás az új, egységes családipótlék-rendszer létrejötte, mely a családi pótlék, a települési önkormányzatok által folyósított rendszeres gyermekvédelmi támogatás, valamint a családi adókedvezmény címén rendelkezésre álló források összevonásával történt.

Családi pótlék

2006. január 1-jétől az a személy is jogosult lesz családi pótlékra, aki a saját háztartásában nevelt gyereket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, továbbá az a személy is, akihez a gyámhivatal a gyereket ideiglenes hatállyal elhelyezte.

2006. január 1-jétől a 16. életévét betöltött kiskorú szülő is kaphat gyereke után családi pótlékot.

2006. január 1-jétől emelkedik a családi pótlék összege.
A szülőnek választania lehet, hogy
2006. január 1-jétől az új, vagy
2006. március 31-ig még a régi összegű családi pótlék és ezzel egyidejűleg a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítását kéri.

A családi pótlékra és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra egyszerre jogosult személy 2006. január 10-ig kérheti – a Magyar Államkincstár lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes Megyei Területi Igazgatóságánál és kirendeltségeinél –, hogy részére 2006. március 31-ig a régi összegű családi pótlékot folyósítsák tovább.
A kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő, azaz aki a megadott határidőig nem nyújtja be kérelmét, annak az új összegű családi pótlékot folyósítják a gyereke után.

Ha a szülő a régi összegű családi pótlék folyósítását kéri, az Igazgatóság a kérelem benyújtását hatósági bizonyítvány kiállításával igazolja.

Ha a szülő 2006. január 1-jétől már az új összegű családi pótlékot kívánja igényébe venni, nincs tennivalója, ha nem kéri a folyósító szervtől a régi családi pótlék folyósítását, az új összegű ellátást automatikusan megállapítják a részére.

A Kismama Magazinban olvasható táblázat tartalmazza a 2005. évi családi pótlék, a gyermekvédelmi támogatás és családi adókedvezmény, valamint a 2006. évi családi pótlék összegeit.
A családi pótlék és a családi adókedvezmény együttes összege azt az esetet feltételezi, amikor a szülő az adókedvezmény teljes összegét igénybe tudja venni. Aki az adókedvezményt nem tudja teljes mértékben érvényesíteni, annak a megjelölt összegnél arányosan kevesebbet folyósítanak.
Az egy- és kétgyerekes családok a családi adókedvezményt 2006. január 1-jétől már nem érvényesíthetik.
A három gyereket nevelő családok évi 6 millió forintos, háromnál több gyerek esetén gyerekenként 500 ezer forinttal emelkedő mértékben legfeljebb évi 8 millió forintos jövedelemhatárig vehetik igénybe a családi adókedvezményt. A magzat utáni adókedvezmény a harmadik, illetve negyedik, ötödik stb. gyerek várható születése esetén vehető igénybe. Átmeneti szabályozás rendelkezik arról, hogy akinél 2005. december 31. napján igazolható a várandósság ténye és az, hogy a fogantatás óta eltelt 91 nap, annál a családi adókedvezmény a gyerek megszületéséig igénybe vehető.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

A családtámogatási rendszer átalakítása érinti a gyermekvédelmi törvény egyik pénzbeli ellátását, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást is.

2006. január 1-jétől új jogosult számára nem lehet rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani.

Kivételt képeznek e szabály alól azok a nagykorú személyek, akik a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytatnak, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulnak. Amennyiben részükre 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-ig előterjesztik, és a jogosultsági feltételek fennállnak, a települési önkormányzat képviselőtestülete legfeljebb 2006. augusztus 31-ig tovább folyósítja vagy megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást.

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás nemcsak pénzbeli ellátást jelent, hanem különböző kedvezmények (normatív étkezési térítési díjkedvezmény, ingyenes tankönyv, évi egyszeri támogatás) igénybevételére is jogosít. A támogatás megszűnésével a rászoruló gyerekek ezeket a kedvezményeket továbbra is igénybe vehetik.

Azok a szülők, akik 2006. január 1-jétől az új összegű családi pótlékban részesülnek (s ezáltal a rendszeres gyermekvédelmi támogatást nem kaphatják), a kedvezmények igénybevétele céljából kérhetik a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság” megállapítását (azok a szülők, akik gyerekük után 2006. március 31-ig rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapnak, 2006. április 4-től kérhetik a kedvezményre való jogosultság megállapítását).
A kedvezmények megállapításához az önkormányzat jegyzője hatósági bizonyítványt állít ki, amely azt igazolja, hogy a gyerek szociális helyzete alapján jogosult
– a gyerekétkeztetés normatív kedvezményének,
– az évi egyszeri támogatásnak,
– az ingyenes tankönyvnek
igénybevételére.

A települési önkormányzat jegyzője egy évre annak a gyereknek állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, feltéve, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a törvényben meghatározott értéket.

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyereket gondozó családban
– külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hússzorosát vagy
– együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja.
Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú személy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kérheti.

A feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság a gyerek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, ameddig a jogosult a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig, továbbá ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a 25. életévének betöltéséig.

A törvény új rendelkezése szerint a települési önkormányzat jegyzője annak a gyereknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, minden év május hónapjában egyszeri támogatást folyósít.
Az egyszeri támogatás gyerekenkénti összege 2006. évben 5000 forint. A 2006. évet követően az egyszeri támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

A gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeiben is történt változás.

2006. január 1-től gyermekgondozási segélyre jogosult az a személy is, aki a saját háztartásában nevelt gyereket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

2006. január 1-jétől a 16. életévét betöltött kiskorú szülő részére is meg lehet állapítani a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot.

2005. december 31-ig a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő a gyerek egyéves kora után napi négy órában folytathatott kereső tevékenységet. (Ha otthonában dolgozott, időbeli korlátozás nélkül tehette.) 2006. január 1-jétől a szülő a gyerek egyéves koráig továbbra sem folytathat kereső tevékenységet (kivéve a kiskorú szülő gyerekének gyámját), a gyerek egyéves kora után azonban akár napi 8 órában is dolgozhat.
Az a szülő, aki a gyerek hároméves kora előtt visszament napi nyolc órában dolgozni, és gyerekgondozási segélyre egyébként jogosult, munkaviszonya megtartása mellett 2006. január 1-jétől kérheti a gyes megállapítását.

Tekintettel arra, a szülő a gyermekgondozási segély folyósítása alatt napi nyolc órában dolgozhat, a korábbiaktól eltérően gyerekét időbeli korlátozás nélkül elhelyezheti a gyerekek napközbeni ellátását biztosító intézményben. Korábban a gyes folyósítása alatt csak napi négy órában lehetett a gyereket intézményben elhelyezni.

2006. január 1-jétől kérheti a gyermekgondozási segély megállapítását az a személy is, aki rokkantsági járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesül.

Megváltoznak a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításának szabályai is.
2006. január 1-jétől a Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörében csak az alábbi két esetben járhat el:
– megállapíthatja a gyereket nevelő személynek, ha a gyerek szülei a gyerek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
– megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyerek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyerek 8. életévének betöltéséig, ha a gyerek betegsége miatt gyerekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

2006. január 1-jétől a szülő a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek 10. életévének betöltését követően a lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól kérheti az ápolási díj megállapítását. Az ápolási díj összege azonos a gyes összegével, és a folyósítás időtartama a gyes folyósításához hasonlóan szolgálati időnek minősül, mivel az ellátás összegéből nyugdíjjárulékot vonnak (a korábbi években a gyes helyett a szülő választhatta az ápolási díjat is). Összege 2006. január 1-jétől 25 800 Ft.

2006. január 1. előtt megállapított, méltányossági alapon engedélyezett ellátásokat a határozatban megjelölt időpontig, illetőleg a jogosultsági feltételek fennállásáig tovább folyósítják.

Összeállította: Forgó Györgyné, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Tájékoztatási és Tanácsadási Főosztály vezetője