Annyi bizonyos, hogy a tabletták elhagyásával nagyobb bajt okozhatunk, mint amekkorát a beszedésével vállalunk. Az antibiotikumok nagy része például nem szerepel az ártalmas gyógyszerek között, míg a magas láz, az asztma miatti fulladás esetleg ártalmas lehet. Sokszor nehéz eldönteni, hogy mit lehet szedni és mit nem. Mindenki látott már olyan tájékoztatót, amelyen fel van tüntetve, hogy terhesség idején tilos a szer alkalmazása, vagy csak orvos javaslatára szedhető. A gyógyszerek nagy részén pedig nem találunk útmutatást arról, hogy ilyen esetben fogyasztható-e. Egy dolog biztos: minden esetben ki kell kérni az orvos tanácsát.
A fejlődő embrióra, illetve magzatra ható külső tényezők károsító hatásával a teratológia foglalkozik. Ezek a hatások lehetnek kémiai (alkohol, gyógyszerek), de fizikai (sugárzás), illetve fertőző eredetűek is. Igazán nagy jelentőségük azoknak az ártalmaknak van, amelyek veleszületett rendellenességeket okoznak. Ezeket teratogéneknek nevezzük. A korai magzati halálozások (spontán megszakadt terhességek) egy része is ilyen külső okokra vezethető vissza.
Sérülékeny időszak
 |
Szerencsére elmondható, hogy igen ritka a súlyos rendellenesség. Ennek felmérése érdekében pedig célszerű teratológiai tanácsadáson részt venni, ugyanis csak olyan esetben javasolhatunk terhesség-megszakítást, ha a tizenkettedik hétig kiderül, hogy tíz százaléknál nagyobb a súlyos rendellenesség kockázata.
Nemzetközi felmérések alapján az orvosságokat öt kategóriába sorolják a terhességre való hatásuk alapján, és az adatokat az új gyógyszerek megjelenése miatt folyamatosan frissítik.
Az A kategóriába az elegendő adattal igazolt ártalmatlan készítmények tartoznak. A B jelzés szintén ártalmatlanságot jelent, de itt nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat. A C kategória állatkísérletekben teratogén, emberben nem teratogén, de magzatkárosító gyógyszereket tartalmaz. A D jelzés a feltételezhető magzatkárosodásra utal. X jelet az igazoltan emberi teratogének kapnak, ezeket várandósoknak vagy gyermeket tervezőknek nem adjuk.
Mit szabad?
 |
Allergiás betegségek (szénanátha, asztma)
a felnőtt lakosság 20-25 százalékát érintik, ezek a kellemetlenségek nem kímélik a terhes nőket sem.
Az antihisztaminok, amelyek a viszketést, váladéktermelést csökkentik, és a béta-mimetikumok, amelyek a hörgők szűkületére jelentenek megoldást, gyakorlatilag veszélytelenek, egyikükről sem merült fel, hogy fejlődési rendellenességet okoznának.
A béta-mimetikumok szedését a szívfrekvenciára és cukoranyagcserére gyakorolt hatása miatt a szülés előtt hat héttel lehetőleg abba kell hagyni.
A szteroidok azonban, melyeknek gyulladáscsökkentő a hatásuk, csak komoly mérlegeléssel adhatóak, de akiknek elég a helyileg alkalmazott spray, azoknak a terhesség alatt nincs különösebb teendőjük, mivel ezek a gyógyszerek alig jutnak be a keringésbe.
– A várandósság idején lezajló hormonális változások hatására a kismamák nemegyszer küzdenek nőgyógyászati problémákkal, melyeket szintén kezelni kell, hiszen a magzatra is károsak lehetnek.
Epilepszia, antidepresszánsok
Mindig komoly mérlegelést igényel, és figyelemmel kell kísérni a következményeket. Egyes kutatások szerint súlyosbodhat a kismama állapota, ha a terhesség alatt elhagyja az antidepresszánsokat, ha viszont az utolsó három hónapban alkalmazzuk a készítményeket, az a magzatra jelenthet veszélyt.
Megfázás, láz:
Az acetilszalicilsav, például az Aspirin, a Kalmopyrin és a non-szteroidok a terhesség 34. hete után nem adhatók, mert szív- és tüdő-rendellenességet okozhatnak, a sennatartalmú hashajtók a vetélés kockázatát növelik, a norefedrin-tartalmú készítmények (orrcseppek), pedig a magzat vérnyomását emelik.
A legnagyobb veszélyt a vény nélkül kapható lázcsillapítók, illetve a hormonkészítmények jelentik, ezek többsége magzati károsodást okozhat.
Éppen ezért fontos, hogy ha nem zárhatjuk ki teljesen a terhesség lehetőségét, inkább egyetlen szert se szedjünk be felelőtlenül.
Dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász
Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ
