Élet a bölcsiben

A bölcsődei életet nagyon nehéz általánosságban bemutatni. Meghatározó, hogy az ország melyik részén, mekkora településen található az intézmény, a fenntartók – elsősorban önkormányzatok – mennyire tudják és akarják finanszírozni. Az alapelvek viszont mindenütt azonosak: kis létszámban, két gondozó kitüntetett figyelme mellett, a kicsik életkorának megfelelő ellátást biztosítanak.

A munkás hétköznapokba átlépő fiatal családnak fontos, hogy a bölcsőde olyan intézmény legyen, amelyre teljes bizalommal támaszkodhat. Az anyukák általában kicsit fáradtan, kicsit háztartásbelivé válva érkeznek a napi huszonnégy órás készenlétet igénylő „babázás” évei után. A családoknak előnyére válik, hogy megújulnak, az anyák visszatalálnak nőiességükhöz, karrierjükhöz. De ehhez feltétlenül szükséges, hogy tudják: szemük fénye a bölcsiben a legjobb kezekben van.

A legtöbb bölcsőde igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a családok igényeihez. Kezdjük az elején: reggel ma már nem csak átveszik a gyereket. Érkezéskor a gondozónő megbeszéli a szülővel, milyen volt a kicsi éjszakája, jól aludt-e, történt-e valami különleges esemény, mióta utoljára találkoztak. Ez az oka annak, hogy egyes bölcsikben be kell érni reggeli előtt, hiszen tíz-tizenkét apróság etetése közepette nem tudna a gondozónő a szülőre és a kicsire figyelni.
A személyes törődés különben az első perctől jellemző: a többhetes beszoktatási idő alatt a gondozónők megfigyelik, hogyan viselkedik a mama és a gyerek együtt, hogy reagál a kicsi a különböző eseményekre, milyen a természete, hogyan lehet együttműködni a szülőkkel. Ez alapozza meg a későbbiekben a gondozók és a család kapcsolatát. Vannak olyan rendezvények is, amelyekbe a szülőket is bevonják: ünnepi készülődés, évzáró buli. Egy közös mézeskalácssütés hangulata elősegítheti a szeretetteljes, bizalommal teli kapcsolat kialakítását.

Napirend




Reggel hattól este hatig tart a bölcsődei munkaidő. Természetesen nem kell tizenkét órát szüleitől távol töltenie a kicsinek, akár ebéd után is hazamehet. Általában a délutáni alvás után viszik haza a gyerekeket. Napközben szinte egész nap játszanak, az időjárástól függően az udvaron vagy a csoportszobában. Délelőtt ezt rövid tízórai szakítja meg, majd a dél körüli ebédet mese és alvás követi. Pihenés után uzsonnáznak a picik.

Étkezés
Minden bölcsődébe kerülő gyerek egyéniség, és egyúttal magával hozza a családban kialakult étkezési szokásokat. Sok a válogatós, rossz evő gyerek, aki alig ismeri a különböző ételféleségeket. Ám egy idő után a kicsik és a gondozónő hozzáállása olyannyira hathat egymásra, hogy a csoportból állandóan repetát kérő kis csapat is kialakulhat.
A többi országhoz képest mi, magyarok nagyobb jelentőséget tulajdonítunk az étkezésnek. Hazánkban az Országos Élelmezéstudományi Intézet táblázatában életkor szerint előírt étrend található, mely alapján a hétköznapokra lebontott menüt szakképzett élelmezésvezető vagy dietetikus alakítja ki. A bölcsiseknek helyben főznek, így figyelembe tudják venni, ha a kicsi egy ideig vagy tartósan különleges diétára szorul.





Várólistán
Manapság olyan kevés a bölcsődei férőhely, hogy sehol sem tudják kielégíteni tökéletesen az igényeket, jellemzőek a várólisták. A várakozási idő átlagosan fél év, vagyis a most jelentkező szülők gyerekeinél általában szeptemberi felvételre lehet számítani. Egyes régiókban az is előfordul azonban, hogy már csak 2008 szeptemberében tudnak felvenni új gyereket, vagyis még a szülők sem tudják, fiú-e vagy lány a bölcsődei helyre pályázó trónörökös. Érdemes feltérképezni előre a helyi viszonyokat, hogy időben tudjunk lépéseket tenni. Krízishelyzetben, veszélyeztetett gyerekek esetében természetesen mindig találnak megoldást az elhelyezésre.

Jog szerint
Az áldatlan állapotok ismeretében felmerül néhány kérdés, melyekkel szakértőkhöz fordultunk. Motilné Faggyas Ágnes, a Közép-Magyarország régió módszertani vezetője és Acsainé Végvári Katalin, a Szemünk Fénye Bölcsőde és Regionális Módszertani Központ vezetője, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke adta meg a válaszokat.

Kinek jár a bölcsődei ellátás?
Húszhetes kortól hároméves korig mindenkinek. Általában egy- és kétéves kor között kerülnek be hozzánk a gyerekek.
A bölcsődének alapellátási kötelezettsége a más nevelési igényű, illetve fogyatékossággal született vagy küzdő gyerekek nevelése is. A kicsi állapotát felmérő szakértői bizottság állapítja meg, hogy egészséges környezetben tudjuk-e őt nevelni. Ideális esetben szakember – fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász, logopédus – keze alá kerülnek.
Több bölcsődében működik már a játszócsoport vagy baba-mama klub néven ismert szolgáltatás is. Amíg a szülő ügyeit intézi, vállaljuk a gyerek felügyeletét, de lehetőség van arra is, hogy más szülőkkel és gyerekekkel együtt eltöltsenek nálunk néhány kellemes órát.

Kizáró tényező, ha a szülőnek nincs munkaviszonya?




A gyermekvédelmi törvény szabályozza a bejutás feltételeit. Az a kicsi kerülhet be az intézménybe, akinek a szülei nem tudnak gondoskodni a napközbeni ellátásról munkavállalás, betegség, tanulás és egyéb okok miatt. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk mindenkit felvenni. Aki már meghozott egy olyan komoly döntést, hogy gyerekét bölcsődébe adja, annak oka volt rá, ami lehet munka, betegség, de az is előfordul, hogy egyszerűen csak elfáradt a szülő, és szüksége van egy kis segítségre. A kevés férőhely miatt azonban előnyt élveznek az alkalmazásban álló szülők gyerekei. A munkakeresőknek általában három hónapos türelmi idő áll rendelkezésére az állás megtalálására.