Nem minősíti a kismama teherbíró képességét, anyai érzéseit és bátorságát, hogy képes-e vagy akarja-e fájdalomcsillapítás nélkül megélni a szülést. Igencsak különbözőek vagyunk, és más-más élményeket, emlékeket, családi történeteket hordozunk magunkban a szülésről. Nem igaz az a tévhit sem, hogy az anyai érzés, a kötődés kialakulásához feltétlenül szükséges a szüléssel járó fájdalom elviselése. Természetesen az is lehet jó anya, aki a nélkül szüli meg kisbabáját.
Ritkaság, de előfordul, hogy a kismama jóformán semmiféle fájdalmat nem érez a vajúdás alatt, noha nem kap fájdalomcsillapítót. Ez egyéni adottság kérdése is lehet, de tény, hogy a fájdalomérzékelés mértékét nagyon sokféle tényező befolyásolja. Elsőként a félelemérzést kell megemlíteni, hiszen minél erősebb, annál elviselhetetlenebbnek érzi a vajúdó a folyamatot. Az sem közömbös, hogy a szülést kísérők mennyire tudják megőrizni a nyugalmukat, mennyire képesek támaszt nyújtani a kismamának, magatartásuk, szavaik azt sugallják-e, hogy minden rendben. A tapasztalatok szerint ritkábban van szükség fájdalomcsillapításra, ha a kismama biztonságban érzi magát, ha szülését hozzátartozója és választott szülésznő vagy dúla is kíséri, így nem kell magányosan vajúdnia.
Ugyancsak csökkenti a kiszolgáltatottság érzését és így közvetetten a fájdalmat is, ha kéréseit lehetőség szerint teljesítik, nem döntenek a feje felett, és számára érthetően tájékoztatják arról, hol tart a szülés, mikor várható a baba érkezése. Sok kórházban próbálkoznak ezekkel az egyszerű, ám roppant hatásos módszerekkel gyógyszeres fájdalomcsillapítás helyett.
 |
Mi fájhat?
A tágulási szakban
A méhnyak tágulása és a méhösszehúzódások. A fájdalom kisugárzik a has egész területére és a keresztcsont környékére.
A kitolási szakban
A hüvely tágulása, a medencefenék, a nagy szeméremajkak és a gát feszülése.
Gyógyszerek segítségével
Régebben kábító hatású fájdalomcsillapítót alkalmaztak, de ez rendszerint a magzatra is hatott, így születés után gyakoriak voltak a légzési nehézségek. Ma már egyre inkább kiszorítják ezt a módszert más, kevésbé veszélyes mellékhatásokkal járó eljárások. Az, hogy az adott kórházban ezek közül melyiket alkalmazzák, elsősorban a helyi lehetőségektől és a főorvos hozzáállásától, személyes tapasztalataitól függ.
A legkorszerűbb gyógyszeres eljárásnak jelenleg az epidurális fájdalomcsillapítást tartják. Ennek lényege, hogy egy egészen vékonyka kis műanyag csövet (katétert) vezetnek az úgynevezett epidurális térbe ez a gerinccsatornát borító kemény hártyán kívüli terület. Azért fontos ez a megkülönböztetés, mert létezik spinális fájdalomcsillapítás is, ezt alkalmazzák például császármetszések esetén, s ekkor a gyógyszert a kemény hártya átszúrásával közvetlenül a gerinccsatornába juttatják, katéter felhasználása nélkül. Az EDA estében a katéter használata lehetővé teszi a többszöri, igény szerinti gyógyszeradagolást, vagyis ennek segítségével órákon keresztül biztosítható a hatás anélkül, hogy újra kellene szúrni. A gyógyszeradagoló katéter nem zavarja a kismamát a mozgásban.
A spinális fájdalomcsillapítás egyetlen szúrást jelent, hatása pedig rövidebb ideig tart. Mindkét eljárás esetében először helyi fájdalomcsillapító injekciót kap a vajúdó, így a gerincközeli érzéstelenítés beadása már nem okoz fájdalmat.
Az EDA előnyei
A nyomási, tolási reflex valamivel gyengébb, így kíméletesebben, lassabban halad át a baba a szülőcsatornán.
Csökkenti, majd megszünteti a fájdalom okozta stresszt, így kedvezőbb lesz a vérnyomás és a szívműködés, javul a magzat oxigénellátása.
Lazítja a gátat, így sok esetben elkerülhetővé válik a gátmetszés.
Elhúzódó tágulás, nehéz szülés esetén pihenésre, erőgyűjtésre ad lehetőséget, miközben a szervezet tovább dolgozik, a szülés halad.
Szülés utáni fájdalomcsillapításra is alkalmas, ha például varrásra, a lepény leválasztására van szükség, illetve az utófájások idején.
Császármetszés esetén alkalmas a további fájdalomcsillapításra is, újabb szúrásra nincs szükség, ám ebben az esetben emelik a gyógyszer adagját.
Beszéljünk a hátrányokról is!
Ebben természetesen megoszlik a szakemberek véleménye attól függően, hogy az intézményben mennyire gyakori az EDA alkalmazása. Általában ott, ahol a szülések jelentős része fájdalomcsillapításban zajlik, jó tapasztalatokról számolnak be, olajozottan működő, mindennapos rutinról lévén szó. A módszer ellenzői szerint a vajúdó elveszíti mozgásszabadságát, nehezebben halad a szülés; különösen a kitolási szakban léphetnek fel nehézségek, hiszen a kismama nem érzi a méhösszehúzódásokat. Valójában azonban a megfelelő adagolás lehetővé teszi, hogy a kitolási szak kezdetére csökkentsék vagy átmenetileg megszüntessék a gyógyszer adását, így ha nem is mindent, de annyit érezhet a vajúdó, amennyi a hatásos nyomáshoz szükséges. Ha mégsem így történne, akkor a szülészorvos és a szülésznő szólnak, mikor kell nyomni.
Többször is felvetődött, hogyan befolyásolja az EDA a szoptatást. Az újszülöttnél fokozott, elhúzódó aluszékonyság léphet fel, s ha a kismama sok folyadékpótló infúziót kap, fokozottabb lehet a mell és a mellbimbó ödémája a tejbelövellés körüli napokban. Ez nehezíti a helyes szopástechnikát, mivel a baba kevésbé jól képes bekapni a bimbót. Ezek azonban csupán átmeneti nehézségek. Aki igazán szükségét érzi, nyugodt szívvel kérhet fájdalomcsillapítást további hosszas szenvedés helyett. Arra is gondolni kell, hogy az EDA beavatkozás a szülés természetes folyamatába, amely többnyire minden nehézség és szövődmény nélkül lezajlana fájdalomcsillapítás nélkül is. A beavatkozások ezzel szemben kockázattal járnak, ezért csak indokolt esetben lenne szabad alkalmazni, rutinszerűen semmiképp.
Mit tegyen, aki EDA-val szeretne szülni?
Először is tájékozódjon, hogy a kórházban, ahol szülni fog, milyen gyakran alkalmazzák ezt a módszert, illetve mit tudnak helyette felajánlani. Érdemes elmenni az intézmény szülésre felkészítő tanfolyamára, mert az EDA-t gyakran alkalmazó kórházakban külön előadás foglalkozik ezzel a témával, ahol mindenki felteheti kérdéseit az aneszteziológusnak. Nem árt tisztázni, hogy éjjel-nappal lehetőség van-e EDA-ra, és hogy előre jelezni kell-e az igényt. Persze ideális, ha a kismama vajúdás közben döntheti el, él-e ezzel a lehetőséggel, de aki biztosra akar menni, feltétlenül tájékozódjék előre.
És még
Biztosan sokan hallottak már a furcsa nevű kéjgázról, ez is szülési fájdalomcsillapításra alkalmazott szer. Nitrogén-oxidul és oxigén keveréke, ezt lélegezheti be egy maszk segítségével a vajúdó. Bódító hatás és részleges fájdalomcsillapító hatás várható (kéj azért nem!), és előnye, hogy adagolását bármikor félbe lehet szakítani. Hatása csak addig tart, amíg a gázelegyet ki nem lélegezzük. Hosszú órákig húzódó vajúdásnál nem a legeszményibb megoldás.
Sok kórházban adnak úgynevezett méhszájlazító injekciót, amely ugyan nem csillapítja a fájdalmat, de kedvezően hathat a szülés menetére.
