Manapság két nagy névadási irányzat él egymás mellett. Az egyik az egészen különlegeset keresi olyan név legyen, amely még soha senkinek nem jutott eszébe. Amelyről senkinek nem jut eszébe egy másik ember, nincs mögötte se jó, se rossz képzettársítás. A gyerek fogja majd megtölteni a nevet jelentéssel. Ez a törekvés néha igencsak szélsőséges ötleteket szül. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai órákon át tudnak mesélni a bolondos, ám elutasított nevekről. A férfiról, aki Kazettának akarta hívni gyerekét, mert a család vezetékneve Polimer volt. Vagy arról, aki a Talán nevet kérvényezte, és indokul világnézeti válságát hozta fel.
Magyar vagy nemzetiségi?
Előfordul persze, hogy a szülőnek sikerül átverekednie magát a hivatal útvesztőin. Eddig a nemzetiségi hovatartozásra hivatkozva a kiejtés szerinti írásmódtól eltérően is lehetett nevet anyakönyveztetni, illetve az extrém nevekről bárki állíthatta, hogy valójában nemzetiségi név. Ám ez a kiskapu mostanában kicsit szűkebb lett megjelent ugyanis a Nemzetiségek utónévkönyve, ezért már hiába állítja valaki, hogy a Fradika régi ruszin név, ha nincs benne ebben a névgyűjteményben, akkor a hivatal el fogja utasítani a kérését. Persze ez csak arra a tizenkét nemzetiségre érvényes, amely Magyarországon hivatalosan be van jegyezve. Mert ha az apuka (vagy az anyuka) afrikai, dél-amerikai, akkor már nehezebben ellenőrizhetők az ottani szokások.
De nem kell olyan messzire menni, hogy az ember törvényen kívülivé váljon. Egy ismerős finn-magyar vegyes páros kislánya az itthon eddig nem engedélyezett Pipacs nevet kapta. Itthon azt vallották, hogy ez ősi finn név, a kinti anyakönyvezésnél pedig azt, hogy ez régi magyar név.
 |
Szabadságot vagy korlátot?
A Magyar Tudományos Akadémiához egy évben száz-százötven kérvény érkezik állítja Raátz Judit nyelvész. Az anyakönyvezésre javasolt nevek száma egyre nő. Az intézet igen engedékeny álláspontot képvisel. Így lett például a Lexus autómárkanévből egy kisfiú keresztneve.
A magyar névadással kapcsolatos törvények a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Amikor Ladó János a hatvanas években elkezdte összegyűjteni a Magyarországon használatos keresztneveket, maga sem gondolta volna, hogy gyűjteménye afféle zsinórmértékké válik. Akkoriban az ország egész területéről küldték a tanárok, diákok a környezetükben használt neveket de a közel háromezerből csak 1827 került be az első kiadásba. A Jácint ebben még női névként szerepelt, ennek köszönhetően úszta meg híres színészünk, Juhász Jácint a katonaságot. Az újabb és újabb kiadások során folyamatosan bővült a lista, ma már közel háromezer névből választhatunk.
A keresztnevek választásában léteznek korlátok, de ízlésbeli ficamodás ellen semmilyen törvény nem képes megvédeni a gyereket. Zöld Pálma, Száraz Virág, Bokor Málna, Karácsonyi Ajándék, Boros Tea, Vörös Hajnal, Cserép Virág ma is létező, teljesen szabályos, szabadon választható névösszeállítások. Senki nem ajánlaná egyiket sem, megtiltani mégsem lehet a hasonló névadásokat. Csúfolódástól védő hivatal felállítására ugyanis nincs remény.
Igen furcsa nevekkel is lehetnek boldogok az emberek nyugtatja meg az aggódó szülőket Nagy Brigitta pszichológus. A gyerekek általában nem érzik extrának sem a saját nevüket, sem az ismerőseikét. Számukra ez természetes, és megszokott, sőt felnőve inkább büszkék annak egyediségére. Ráadásul nem kell ahhoz különleges név, hogy viselője elégedetlen legyen vele. A saját névvel kapcsolatos probléma, az extrém esetektől eltekintve, inkább a családdal kapcsolatos gondokat jelzi.
Hivatalos szakvélemény
Az illetékes anyakönyvvezető feladata, hogy írásban kérje a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményét. De ha Ön már a szülés előtt szeretné elindítani a névengedélyezetési eljárást, akkor levélben vagy e-mailben korábban is megkeresheti a hivatalt. A levelekre általában két-három héten belül válaszolnak. Érdemes leírni, hogy a választott nevet hol találták a szülők, hol látták már leírva, hogyan kell kiejteni, mi a jelentése, mi a névadás különleges indoka.
Cím: Nyelvtudományi Intézet, Közönségszolgálat, 1068 Budapest, Benczúr u. 33. vagy tanacs@nytud.hu
A tizenkét magyarországi kisebbséghez tartozóknak az illetékes kisebbségi önkormányzathoz kell fordulniuk, mert náluk megtalálható a kisebbségi önkormányzatok által elfogadott, saját nyelvüknek és kultúrájuknak megfelelő utónevek jegyzéke, a 2005-ben kiadott Nemzetiségi és etnikai kisebbségek utónévkönyve.
Segíthet a választásban
Hallgassuk meg az ismerősök, családtagok ötleteit, olvasgassuk az utónévkönyvet, de elsősorban megérzéseinkre hallgassunk!
Feltétlenül vegyük figyelembe, hogyan hangzik az utónév a vezetéknév mellett: rövid vezetéknévhez hosszabb keresztnév illik. Nem hangzik jól, ha a vezetéknév és a keresztnév is azonos magánhangzókat tartalmaz. Nehéz kiejteni a nevet, ha mássalhangzó-torlódás van benne (Szabits Cecília). Ha a vezetéknév magánhangzóra végződik, jobb, ha a keresztnév mássalhangzóval kezdődik.
Gondoljuk végig, mit is jelent számunkra a választott név, mit sugall, milyen kép kapcsolódik hozzá, milyen képzettársításokat ébreszt a hangzása, dallama.
Top 10 női nevek 2005-ben
1. Anna,
2. Viktória,
3. Réka,
4. Vivien,
5. Zsófia,
6. Petra,
7. Dorina,
8. Fanni,
9. Boglárka,
10. Eszter
Top 10 női nevek 1967-ben
1. Éva,
2. Mária,
3. Ildikó,
4. Katalin,
5. Erika,
6. Erzsébet,
7. Zsuzsanna,
8. Andrea,
9. Judit,
10. Ágnes
Top 10 férfinevek 2005-ben
1. Bence,
2. Máté,
3. Balázs,
4. Dávid,
5. Dániel,
6. Levente,
7. Tamás,
8. Ádám,
9. Péter,
10. Gergő
Top 10 férfinevek 1967-ben
1. László,
2. Zoltán,
3. István,
4. József,
5. János,
6. Attila,
7. Sándor,
8. Tibor,
9. Ferenc,
10. Zsolt
Névböngészők
Ladó János Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv, Vince Kiadó
Dávid Emese: Kisebbségek utónévkönyve, Aranyhal Kiadó
