Illatok százai
Akár krumpli, akár pisze, nem lehet kikapcsolni. Legfeljebb befoghatjuk, de nem sokáig. Levegővételnél az illatok az orrkagylók előtt elhaladva az orrüreg tetején lévő szaglómezőhöz érnek. Ezen a négy-öt négyzetcentiméternyi területen helyezkedik el sűrűn egymás mellé szorítva, az orr nyálkahártyájába ágyazódva mintegy harmincmillió hosszúkás, rövid életű szaglósejt. Egy-három havonta kicserélődnek, így mindig jó orrunk van a fontos dolgokhoz.
A szaglósejtek finom csillószőrei a nyálkahártyába türemkednek. A csillószőrökön háromszázötven különböző fajta receptor (minden szagingernek a sajátja) érzékeli a nyálkahártyában oldott szagmolekulákat. A molekula és a receptor úgy illeszkedik egymáshoz, mint kulcs a zárhoz. Ha egymásra találtak, a szaginger elektromos ingerületté alakul, és a szaglósejtek idegvégződésein keresztül a gyufafej nagyságú szaglóhagymába kerül. Ez az agynak továbbítja a jeladást. Végül a szaglókéregben tudatosul, mit is érzünk, itt jön létre a jó és rossz szagok keverékéből az a szagminta, amit emlékezetünk megőriz.
Szag vagy illat?
Ha hosszabb nyaralás után benyitunk a lakásunkba, kellemes szag fogad: otthonunk megnevezhetetlen illata. Ugyanilyen jó érzés tölt el minket, ha a babaszobába lépünk. Legszívesebben egész nap kisbabánk nyakába dugnánk az orrunkat, olyan gyönyörűséggel tölt el az illata, pedig nem is tudjuk leírni, milyen szag ez. Az orrunkba áradó mintegy tízezer féle szagból csupán harminc-negyvenre van kifejezésünk. A szülők azonban pontos magyarázat nélkül, bekötött szemmel, pusztán a szaga alapján is felismerik saját kisbabájukat, ahogyan a kisbabát is elvezeti az orra saját édesanyjához. A magzatvíz íze előkészíti az újszülött szaglását, így ismeri fel a kicsi édesanyja jellegzetes szagát, és így talál oda az anyamellhez közvetlenül megszületése után. A szaglószerv a terhesség 22. hetében fejlődik ki, és a megszületés pillanatától kezdve tökéletesen működik. Öt érzékszervünk közül egyedül szaglószervünk áll közvetlen összeköttetésben az agyunkkal. Amíg a hallott és látott ingerek akár hat kapcsolószekrényen is áthaladnak, mire az agyban tudatosulnak, addig a szagingerek két állomás után elérik a szaglókérget, ahol emlékeink és érzéseink is kapcsolódnak hozzájuk.
Szaglás nélkül nincs ízlelés
Egyes szagok jó vagy rossz emlékeket hívnak elő bennünk, eszünkbe juttatnak valakit vagy egy régen átélt helyzetet. A fahéj- és fenyőillatról jellemzően a karácsony jut eszünkbe, az üres lépcsőházban az orrunk segítségével is megérezhetjük, ki ment el előttünk. Az orvosi rendelőbe lépve csak a szagok alapján is összeszorulhat a gyomrunk.
Akárcsak többi érzékszervünk, szaglásunk élessége is tompul az életkor előrehaladtával bár ideig-óráig akár egy-egy nátha is megfoszthat az illatoktól: a szagmolekulák, amelyek szinte minden anyagból kiáradnak, olyankor nem jutnak el az orr nyálkahártyáján keresztül a szaglószőrökig.
Bár az ember szaglása gyengébb, mint a legtöbb állaté, a náthás napokon tapasztalhatjuk, még így is mi mindent jelent számunkra: nem érezzük a szappan vagy a habfürdő illatát, igaz, izzadságszagunkat sem, nem érezzük az ételek illatát és döbbenet! az ízét sem! Hiába eszünk, nem jelent élvezetet. Mennyi kellemes élmény kimarad a frissen lenyírt fű, a faforgács, a rózsa illata nélkül! Talán társra is nehezebben lelnénk. Nem is gondoljuk, milyen sokat számít párkapcsolatunkban az orrunk. Távol tartjuk magunkat attól, akinek a szagát sem bírjuk, és odabújunk ahhoz, aki meghitt illatot áraszt. Orrunk a veszélyre is figyelmeztet: szivárog a gáz, megromlott az étel, füst terjeng.
 |
Az alvásnál nélkülözhetetlen kendő vagy plüssállatka a baba saját ismerős szagát vagy a mama meghitt illatát árasztja. |
Szaglásunk is fejleszthető
A törzsfejlődés során nemcsak nyertünk, vesztettünk is: például valamikori ezer szaglógénünknek mindegyik egy bizonyos fajta szaglósejt programozója volt ma már csak harmada működik. Használjuk ki ezt a maradékot! Ha elegendő szagingerhez jutnak, szaporodnak az orr nyálkahártyájában lévő szaglósejtek. Minél több a szaglósejt, annál több a szőröcske, annál több az idegvégződés az egyes szagingerek fogadására.
Leginkább az asztalnál kínálkozik a lehetőség, hogy sokféle illat között szimatolhassunk, hiszen minden ételnek saját szaga van. Kínáljunk különböző gyümölcsöket, zöldségeket, fűszerezzünk változatosan, használjunk többféle zöld fűszernövényt! Beszélgessünk is az illatokról: ha megnevezzük, összehasonlítjuk őket, tudatosabbá válnak. Nemcsak ételünk, hanem életünk is élvezhetőbb lesz, ha jó orrunk van a finom különbségek érzékelésére.
Milyen szaga van az A-nak?
Emlékszünk a sütőből kivett almás lepény illatára? Vagy a fenyőerdő gyantaszagára? Minden érzékünknél gyorsabban hívja elő emlékezetünkből ismereteinket egy-egy illat. Ezt a tényt használják fel egyes pedagógiai programok. A tanulás során a betűkhöz egy-egy jellegzetes illatot társítanak: például az F-hez a fahéj, az E-hez az eper illatát.
Orrgyakorlatok – Szimatolás közben jót játszunk, ráadásul fejlődik a szaglásunk!
Egyet a sok közül – Cseppentsünk citromlevet, ecetet, habfürdőt kis kendőkre, és dörzsöljünk be néhányat hagymával, fokhagymával, köménymaggal. Először szagoltassuk meg mindegyiket a gyerekekkel, nevezzük meg a szagokat, majd kössük be egyikük szemét. Szagolgatás alapján kell az egyik jellegzeteset, például a köménymagot megtalálnia. (ötéves kortól)
Illatosító – Papír zsebkendőből vagy szalvétából hajtogassunk madarat vagy más egyszerű formát. Cseppentsünk rá kedvenc parfümünkből, cérnával kössük fel a lámpa alá. A meleg fokozza a párolgást, erősebben árad az illat. (hároméves kortól)
Szegfűszegsün – Szurkáljunk néhány szegfűszeget citromba, narancsba vagy kisebb almába szorosan egymás mellé. Hagyjunk ki egy kör alakú területet, ide szúrjunk egyet-egyet szemnek, alakítsunk ki szájat. Asztaldíszként finoman illatozik. (kétéves kortól)
Virágcsokor – Kössük be csemeténk szemét, és adjunk a kezébe egy szál jellegzetes illatú virágot. Szagolgassa meg, majd állítsuk vázába több különböző virág mellé. Vegyük le a gyerek szeméről a sálat. Próbálja kiválasztani az illata alapján a vázában lévők közül azt, amelyet a kezében tartott. (négyéves kortól)
Láthatatlan gyógynövények – Kirándulásaink során gyűjtsünk jellegzetes illatú növényeket: borsmenta, kakukkfű, citromfű. Dörzsöljük levelüket egy-egy papírlapra: illatuk ott marad a fehér lapon. Írjuk fel, melyiknek az illatát érezzük a lapon. (ötéves kortól)
Levendulapárnácska – Varrjunk erős vászonba néhány levendulavirágot, és tegyük a kisbaba ágyába. Illata megnyugtatja és jó alvást biztosít (remélhetőleg). (hat hónapos kortól)
Titokzatos dobozok – Gyűjtsünk össze néhány filmtekercses dobozkát. Cseppentsünk pár csepp aromaolajat egy-egy vattagalacsinra: például citromfű-, kakukkfű-, borsmentaolajat. Tegyük azonnal dobozba őket, és az aljára írjuk fel tartalmuk kezdőbetűjét. Próbáljuk csak az illat alapján megállapítani, mi van bennük! (ötéves kortól)
Anya és apa illata – Cseppentsünk egy kis textilzsebkendőre parfümünkből vagy papa borotválkozás utáni arcvizéből, és tegyük kisgyerekünk zsebébe búcsúzáskor. Napközben előveheti, és az illatával vigasztalódhat, ha elkámpicsorodott egy kicsit. (kétéves kortól)
Illatos uzsonna – Szeleteljünk fel néhány karika epret, dinnyét, banánt. Kössük be csemeténk szemét, szúrjunk egy-egy darab gyümölcsöt a villa hegyére, és dugjuk az orra alá. Eltalálja az illata alapján, mit fog bekapni? (négyéves kortól)
Szembekötősdi – Három-négy gyerek játszik. Adjunk a kezükbe egy-egy jellegzetes szagú dolgot, például mandarint, petrezselymet, félbevágott hagymát. Akinél nincs semmi, annak bekötjük a szemét. A többiek bemutatkoznak és elárulják, milyen illatot tartanak a kezükben, majd helyet cserélnek. A középen álló megszagolja az orra alá dugott illatot, és kitalálja, ki az. (négyéves kortól)
