 |
Minden éjjel bepisil |
Kedves Judit!
Három és fél éves kislányom szeptember óta jár oviba. Eleinte semmi gond nem volt vele. Azonban három hónapja minden nap bepisil a délutáni alvásnál, két hete pedig be is kakil, noha itthon nem szokott. Eleinte mesélt az oviról, elmondta a mondókákat, jókedvvel mentünk reggel. Most nem mesél semmit, és nem akar menni. Van egy kistestvére, akivel itthon vagyok. Mikor Maja elkezdte az ovit, Milán mindig akkor aludt, amikor hazaérkeztünk az oviból, tudtunk játszani Majával, de ez megszűnt, mert Milán már csak délben alszik. Lehet, hogy ez viselte meg? Elhozzam délben? De ezt csak addig tudom megtenni, míg itthon vagyok. Nem lenne megterhelő neki, hogy később megint ott kell aludni? A gyerekorvosunk azt mondta, vegyem ki az oviból, az óvónők szerint nem jó, ha egy ideig elhozom délben, mert nehéz lesz visszaszoktatni. Viszont ez sem jó, hogy mindennap bepisil, bekakil. Az óvónők szerint az oviban nem történt semmi, akkor miért nem szeret már ott lenni?
Katalin
Kedves Katalin!
Az ovi és a testvérszületés könnyen átmeneti zavart okozhat egy kisgyerek életében, ami teljesen természetes dolog. Szuper, ha testvére van valakinek, de ebbe az új helyzetbe mindenképpen bele kell rázódni. Neki is és a szülőknek is. Ez utóbbiról néha elfeledkezünk. Nem egyszerűen annyi történik, hogy eggyel több gyerek van a háznál. Minden változik. Ezt természetesen érzi Maja is, keresi a helyét az új rendben, de egyelőre bizonytalan. A változás miatti szorongás legtöbbször nem azonnal tör rá a gyerekre, sokszor hónapok is beletelnek, míg leesik a tantusz: ez már csak így van, testvérem született, óvodás lettem. Van ok tehát, de én azért még nyomoznék kicsit. Az, hogy csak az oviban kakil be, felveti a kérdést: vajon csak a figyelmet szeretné magára irányítani, kifejezni azt, hogy sok rajta a teher, vagy valami konkrét ok is vezet a bepisiléshez, bekakiláshoz? Lehet, hogy valami miatt nem mer kikérezkedni. Talán valami nem tetszik neki az ottani vécében, vagy megijedt ott valamitől. Esetleg valaki másra úgy szóltak rá az óvó nénik, hogy ő nem mer kimenni.
Ha te jobbnak tartod, hogy továbbra is járjon oviba (amit megértek), akkor sokat segíthet, ha ebben a témában olvasol neki meséket esténként. A Már óvodás vagyok Janikovszky Évától vagy a Pöttyös Panni sorozatból az ovis rész érdekes lehet, bár az ő korában még nem biztos, hogy ezeket föl kell olvasni – inkább a te szavaiddal, egyszerűbben meséld el, miközben nézegetitek a könyvet. Ha te szerettél oviba járni, arról is mesélhetsz. Nektek való Az ovi-ügy című könyv, vagy a Bogyó és Babóca az óvodában. A bekakilás, bepisilés dolgában pedig segíthet a Bilikönyv, ami már sok gyereket térített vissza a szobatisztaság útjára. Az óvó néniktől pedig kérjetek kis türelmet, és próbáljátok elérni, hogy a bepisilésért, bekakilásért senki ne szidja meg a kislányt.
Ha számodra megfelelő megoldásnak tűnik, hogy kivedd az oviból, vagy ne aludjon ott délután, ezt is megtehetitek, feltéve, ha nem egy-két hónap múlva kell visszaállnia újra az egész napos ovis életre. Ha még sokáig otthon maradsz a kicsivel, lesz ideje megnyugodni a nagylánynak (aki persze még szintén nagyon pici), és megérni arra, hogy kiegyensúlyozott nagy óvodás legyen. Ha a probléma továbbra is fennáll, érdemes óvodapszichológus segítségét kérni.
Cikkünk a Kismama májusi számában jelent meg.
A magazin tartalmából:
- Tehetséges a gyerek?
- –9 kiló három hónap alatt
- Tudatos édességek
- Teszteld: hogy szeretsz?
Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!
