| A WHO és az UNICEF – a két irányadó nemzetközi egészségügyi szervezet – ajánlása szerint normális esetben az anyatejen kívül semmilyen más táplálékra vagy folyadékra, még vízre sincs szükség ahhoz, hogy egy csecsemő tápanyag- és folyadékigényét kielégítsük az első hat hónapban. Azok a gyermekek, akik tápszeren növekednek, négyszer gyakrabban kaphatnak el betegségeket. A szoptatott csecsemők ritkábban szenvednek emésztőrendszeri, légzőszervi és húgyúti betegségektől, illetve fülfertőzéstől, mint cumisüvegből, tápszerrel etetett társaik. Ez részben az anyatejben található antioxidánsoknak köszönhető. Az antioxidánsok megakadályozzák a fertőzések során és egyéb körülmények között termelődő szabad gyökök által okozott károsodást. |
Négyesben ülünk egy budai kávézó teraszán. Anikó, aki valóságos kálváriát járt be, tényleg mindent megtett, hogy tudjon, Kata, akinek esélye sem volt, és Dia, aki hallani sem akart róla, hogy valaha is szoptasson. Anikó viszi végig a prímet, neki van a legtöbb érve, hogy meggyőzze az asztaltársaságot igazáról. „Julcsi császárral született, koraszülött volt, kis súllyal, bent tartottak minket. A nővérek úgy döntöttek, hogy majd tudtomon kívül, cumisüvegből adnak enni a babámnak. Ha tudom, soha nem engedem, ugyanis Julcsi addig nem szopott, vagyis az első találkozása nem a cicimmel, hanem a cumisüveggel történt. Ez óriási hiba, onnan ugyanis kínkeserves visszaszoktatni őket, vért izzadtunk már otthon a férjemmel. Óránként, kétóránként keltünk, kiskanállal tuszkoltuk az aprócska testbe a lefejt anyatejet. A végkimerülés határán voltunk. Amikor mentem kontrollra a kórházba, a védőnő rákérdezett, hogy a lány szopik-e és letorkollt, mondván, olyan nincs, hogy nem. »Az a gyerek tud szopni.« De még a hatodik hétig szenvedtünk, mire megtörtént a csoda. Háromévesen, már szinte erőszakkal szoktattuk le a szopizásról, mert a nőgyógyászom nekem esett. Látta, hogy milyen a mellem, mondtam, hogy persze, hiszen szoptatok. Kidülledtek a szemei, majd azt kérdezte: »Azt a gyereket, kint a váróban? Mondja, magának elment az esze?!« Komoly észérvekkel tudtuk csak meggyőzni Julcsit, hogy nem kell már neki az anyatej.
Katának ugyanez rövidebben és szomorúbban telt. „Sajnos volt egy mellműtétem, így a tejcsatornáknál elveszett a kivezető kapcsolat. Amikor várandós lettem, majd világra jött Borka, a melleim ugyan duzzadtak, de nem lehetett sem lefejni, sem szoptatni belőle. Borka különböző »pótlékokkal« kellett, hogy beérje” – meséli Kata.
 |
| Fotónk csak illusztráció |
Diát nem hatotta meg egyikőjük beszámolója sem, ő nem tulajdonít különösebb jelentőséget a szoptatásnak, szerinte remek tápszerek kaphatók, amikben benne van minden, ami Dávidnak, a kisfiának kell. „Nem gondolom, hogy szégyellni kellene magam, csak mert nem akarom, hogy a hasamig lógjanak a melleim a szétrágott mellbimbókkal. Azért, mert anya vagyok, nő ne legyek többet? Attól leszek rossz szülő vagy egoista, hogy gondolok arra is, hogy kívánatos maradjak? Szép és jó nő, nem utolsósorban feleség. Én ezt vállalom, miközben Dáviddal emiatt semmivel sem lesz kevesebb vagy szeretetet nélkülöző a kapcsolatunk” – summáz szárazon Dia.
Anikó persze azonnal közbeszól, nem is titkolja: vérlázítónak tartja barátnője gondolatait. „Az én mellem nemhogy nem lóg, de sokkal szebb, formásabb és nagyobb is lett Julcsi születése után, s ilyen is maradt” – mondja.
Az örök női dilemmára persze nyilván nem ad választ ez az egy-egy kiragadott példa, azt ugyanis minden szakember elismeri: alkati és egyénfüggő, kinek mi történik a mellével szülés vagy szoptatás után. Amit viszont ma már néhány tápszergyártón kívül valóban senki sem vitat, az az a tény, hogy az anyatej a legértékesebb táplálékforrása az újszülötteknek, a kapcsolat pedig, ami a szoptatással kialakul anya és gyermeke között, megkönnyíti azt az átmenetet, ami az anyaméhből a világba vezet.
 |
| Csordás Ágnes |
Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, a szoptatás egyik „nagykövete” szerint semmilyen tápszer nem pótolhatja az anyatejet. Az ő és kollégái munkájának is köszönhető, hogy ma már háromszor annyian szoptatnak, mint húsz évvel ezelőtt, az anyák felismerték, hogy miért létfontosságú az anyatej. Akárcsak azt, hogy az édesanya akkor szoptassa meg a csecsemőt, amikor a gyerek szükségét érzi.
„Túlhaladott az a nézet, hogy meghatározott időközönként szabad csak megetetni a babát. A szigorú szoptatási rend helyett ma már a baba igénye szerinti szoptatás javasolt. Így működik a kereslet-kínálat elve, egy idő után pontosan annyi anyatej termelődik, amennyire a babánknak szüksége van” – mondja a szakember. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nem csak a babának jótékony a szoptatás, ez idő alatt a mamát is számos kedvező hatás éri. A szülés után például fokozza a méhizom-összehúzódásokat, csökken ezáltal a vérvesztés. Minél többet szoptat és minél kevesebbet fej az anyuka, annál kevésbé nyúlnak meg a mell szövetei. Ha pedig akkor adunk és annyi tejet a babának, amennyire szüksége van, fogyókúra nélkül, természetes úton nyerhető vissza az ideális testsúly és már néhány hónapos szoptatás is csökkenti a mellrák kifejlődésének valószínűségét.
| Ahogy elvágták a köldökzsinórt?
A kórházak többségében ma már elterjedt gyakorlat, hogy szülés után az újszülöttet az édesanya mellére helyezik. A kutatások szerint azoknak, akik szülés után közvetlenül és azután is gyakran mellre tették újszülöttjüket, kevesebb problémájuk volt a szoptatással, és tovább is szoptattak. A babákban állítólag 8 hétig él az a nagyon mély ösztön, hogy bármikor képes visszaszokni a cicikre, vagyis képes újra ráérezni arra, hogy kell a mama melléből kinyerni a táplálékot, ami teljesen más „technika”, mintha cumisüvegből enne. |
Még több érv a szoptatás mellett
A szoptatott gyermekek között ritkábban fordul elő felső légúti hurutos betegség és a hasmenés. Az allergiamegelőzésben is fontos szerepet játszik az anyatej: jelentősen csökkenti a csecsemőkori ekcéma, a tápszerek kiváltotta tejallergia gyakoriságát és a csecsemő-kisdedkori asztmás jellegű nehéz légzés jelentkezését. Kutatások igazolják, hogy az anyatejjel táplált csecsemők körében felnőttkorban is kisebb a túlsúly, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázata.
A szoptatott csecsemők állítólag még okosabbak is. Több éven át tartó kutatás eredménye alapján azok a gyerekek, akiket hosszabb ideig szoptat az édesanyjuk, és nem kapnak tápszert az anyatej mellé, jobb eredményeket értek el az intelligenciateszteken.
