A jód tehát abszolút nélkülözhetetlen összetevője a pajzsmirigyhormonoknak, amelyek kiemelkedő szereppel rendelkeznek az idegrendszer fejlődésében. Az anyai pajzsmirigyhormonok már a megtermékenyülés utáni 4. héten kimutathatóak az embrió szöveteiben. A tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy a méhlepény egyfajta határvonalként szolgál, s megvédi az anyai pajzsmirigyhormonok kiugróan magas szintjeitől a növekvő embriót egészen addig, amíg annak fejlődéséhez az nem feltétlenül szükséges. Az idegrendszer pajzsmirigyhormonoktól függő fejlődése a várandós időszak első harmadának második felében indul és a megfelelő anyai hormonszinteken alapul. Ebben a fázisban zajlik az idegsejtek fejlődése és azok vándorlása a magzati agykéregbe, valamint az agy egyéb fontos területeire. A várandósság 12-13. hetére tehető a magzati pajzsmirigyműködés beindulása, azonban a magzati pajzsmirigy érellátása csak a 18-20. hétre fejlődik ki teljes mértékben.
Bár a magzat hormontermelése a várandósság előrehaladtával lényegesen növekszik, az anyai szervezet által termelt hormonok egészen a születésig hozzájárulnak a megfelelő magzati pajzsmirigyműködésekhez. Jelentősen, csaknem 50%-kal emelt jódbevitel lehet szükséges ahhoz, hogy a magzati igényeket is ki tudja elégíteni az anya szervezete.
A jódhiány mind az anyában, mind a magzatban hiányállapotot, s ebből eredő – nemegyszer súlyos – fejlődési zavarokat eredményezhet. A nemzetközi irányelvek alapján jódhiányos területen élőknek naponta 150-250 mikrogramm jód bevitele ajánlott. A jódhiány következményei igen változó súlyosságúak lehetnek, de bármelyik is fordul elő, az igen nagy problémát jelenthet mind az egyén, mind a népesség szintjén. A jódhiány által okozott golyva, a szellemi fejlődés – nemegyszer súlyos – zavarai, a növekedésbeli visszamaradás, az újszülöttkori pajzsmirigy-alulműködés és a gyakoribb újszülöttkori halálozás jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, különösen azért, mert ezek megelőzhető állapotok! Ezt a kutatók már az 1970-es évek elején felismerték jódhiányos területén végzett vizsgálatok kapcsán.
Azóta számos kutatás bizonyította, hogy a pajzsmirigyhormonok kiemelkedően fontosak az idegsejtek megfelelő irányú fejlődésében, a tökéletes működéshez fontos részek kialakulásában.
A várandósság alatti és a közvetlen szülés utáni jódhiány a gyermekek szellemi, idegrendszeri fejlődését is negatívan befolyásolja. Bizonyították, hogy a figyelemhiánnyal, hiperaktivitással jellemzett zavarok is lényegesen gyakoribbak jódhiányos területeken élők gyermekeiben. Bár számos egészségügyi program célozza világszerte a jódhiány megelőzését, becslések szerint ez a megelőzhető állapot mindmáig a világ népességének 30-40%-át érintheti valamilyen fokban, súlyos terhet jelentve az érintett családoknak. Ennek megfelelően igen fontos, hogy a kiegészítő jódpótlás szerepét hangsúlyozzuk a várandósok számára a gondozás során.
 |
| Dr. Langmár Zoltán |
Dr. Langmár Zoltán
