Távirányító és popsikrém
– Nálunk alapszabály, hogy csak a pelenkázóasztalon cserélünk otthon pelust, mert minden más helyen óriás tiltakozást váltott ki, hogy meg merészeljük zavarni az önfeledt játékot a jó meleg pelusban – meséli Tímea, az 1 éves Barnabás anyukája. – Ahhoz, hogy ne nyűgként élje meg a napi 5-6 pelenkázást, eleinte olyan játékokat tettük az asztalra, amikkel csak pelenkázás közben találkozott, így arra a pár percre érdekesek tudtak maradni. Aztán, ahogy nyílt az értelme és a mozgásigénye tovább fokozódott, a játékok már nem nagyon kötötték le, újabb ötletekkel kellett előállni, minden létező dolgot bevetünk. Most ez a forgatókönyv megy: (1) amíg bekapcsolja és elindítja a szobájában lévő CD-lejátszót a távirányítójával, legalább 1 percet nyertünk, (2) addigra lekerül a harisnya, és azt fel lehet húzni a fejünkre, hogy eljátsszuk, mi vagyunk a füles nyuszik, akinek lehet huzigálni a fülét és csiklandozni vele a gyerkőc pofiját – újabb fél perc. (3) aztán rögtön két pelenkát veszek elő, az egyikkel eljátszik 10 másodpercig, amíg megtalálja rajta a nyuszikát, bárányt stb. (4) Szerencsére nem vesz mindent a szájába, úgyhogy újabb 30 másodpercig minden egyes alkalommal lenyűgözi, hogy a popsikrém ragad, és egyszer csak eltűnik a kezéről.
Ismeretlen objektumok
– Sajnos nem megy mindig simán a pelenkázás – meséli Adrienn, az 1 éves Misi anyukája. – Egyszerűen nem akarja. Nem tudom, miért? Ilyenkor pörög-forog, van, hogy sír is. Nem akarja, sehogy sem. Ilyenkor beszélek hozzá, határozottan próbálom ecsetelni, milyen jó és fontos dolog a tiszta pelenka, és milyen jó is lesz neki ezután. De nem hatja meg. A leghatásosabb módszer, ha adok valamit gyorsan a kezébe. De nem játékot, nem, nem. Az nem jó. Hamar rájöttünk, hogy a legjobb játék, ami nem játék! A naptej flakonja, egy csomag papírzsepi, a tengervizes orrspray… Bármi, ami hirtelen a kezem ügyébe akad a pelenkázó melletti kispolcról. Ez általában működik! Míg ő elmerülve vizsgálja, amit a kezébe adtam, én, mint a villám, már végeztem is!
Okostelefon
– Nálunk az vált be, hogy pelenkázáskor odaadom neki a telefonomat, és bekapcsolom neki a BabyToy nevű egyszerű appot – meséli Judit, a másfél éves Peti anyukája. – Ezzel elvan, szépen nyomkodja. Más dolgot már nem tudtam neki kitalálni, mert a lakásban az érdekes dolgok száma véges, egy idő után a színes ékszereim sem voltak izgik, pedig elég sok van. Lehet hogy nem a legjobb módszer, de ez egy jó ideje bevált.
Babakrém és a fésű
– Én Dorkának hagyom, hogy kinyissa a popsikrémet és picit kenjen a lábára vagy valahová, miközben pelenkázom – magyarázza Bogi. – Mára odáig jutottunk, hogy ő is aktívan részt vesz a pelenkázásban, és bekeni a popsiját. Amikor kisebb volt, mindig egy olyan tárgyat adtam a kezébe, ami egyébként tiltólistán volt, például testvére kisautója vagy a fésű. Pelenkázás közben vagy magát vagy engem fésülget! Van még egy tuti receptünk, az az, hogy nagyon szereti, ha a nyakába fújok! Pelenkázás közben visszaszámolunk (közben én vetkőztetem, öltöztetem), ő nyugiban van, várja, hogy mi fog történni, aztán belefújok egyet a nyakába, ezen röhögünk, és akkor kezdjük elölről a számolást, és akkor addig (a következő fújásig) tudok megint nyugiban pelenkázni tovább.
Állva pelenkázás
– Bálint nem bír nyugton maradni a pelenkázás idejére sem, izeg-mozog, mászik, menne… semmivel nem lehet lekötni – meséli Lilla, aki pont emiatt már állva pelenkázza kisfiát, a művelet pedig a bugyipelenkának köszönhetően gyorsan kivitelezhető.
Nedves törlőkendő
– A nedves törlőkendőtartó fedele, az mindent visz – mondja Eszter, az egyéves Liza anyukája. – Miközben cserélem a pelusát, ezt rágcsálja. Aztán van egy zenélő kutyusa is, amit ő maga nyomkod, ha zenét akar hallgatni. A különféle játékok lóbálása, az érdekes szavak ismételgetése is lefoglalja egy kis ideig… (pl. huncut cica-mica és társai). A csikizés, puszilgatás is megnyugtatja, csak közben nehéz pelenkázni. Persze a nagyszülőket is bevetjük néha, van, hogy hárman integetnek és mutogatnak neki.
Állathangok és ravasz mondatok
– Nálunk az ellenkező felszólító mondatok aratnak nagy sikert – meséli Judit, Botond és Bogi anyukája. – Például amikor azt mondom: Bogi, ezt a pelust nem szabad felvenni! Ezt nem veheted fel, jó? Na, erre egyből rácsap, és csak azért is felveszi. Az is segítség, hogy minden pelenka formával, mintával, állatokkal, figurákkal van ellátva, így a pelenkázás is lehet játékos: Nézzük csak meg, milyen állat van a peluson? És ez az állatka milyen hangot ad ki? Nálunk a gyerekek nagyot kacagnak, amikor vicces állathangot adok ki! Ezzel is le tudom kötni őket, míg észrevétlenül fel is kerül a pelus.
Az áldott dédimama
– Szerencsések vagyunk, a picinek első körben már fülig ér a szája, amikor elkezdem kicsomagolni – meséli Brigi, a 2 éves Nóri anyukája. – Persze jár keze-lába. Ilyenkor csak beszélek hozzá, és amikor egy kicsit lelassul, villámgyorsan becsomagolom. Amikor már nagyobb, a legjobb megoldás, ha valamit adsz a baba kezébe, ami leköti, különben lehetetlen tökéletes „csomagot” alkotni. Nekem Nórinál nagyon sokat segített a dédike, így ő gagyogott a babának, én meg tettem közben a dolgom… Más módszer nagyon nincs…
Ha mégis, azt írd meg nekünk!
