Belgyógyász szakértőnk segítségével az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy mely vitaminokra és mekkora mennyiségben van a legnagyobb szüksége a mamának és a babának, illetve választ keresünk arra is, hogy az optimális vitaminszintet milyen módszerekkel lehet megállapítani.
Ahogy azt dr. Balaicza Erika, belgyógyász szakorvos megállapítja, a terhesség alatt a legfontosabb vitaminoknak a B-vitaminok tekinthetők. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak az ebből a szempontból legismertebb B9-vitaminra, más néven folsavra van szükség, hanem a B-vitamin-család valamennyi tagjának pótlása elengedhetetlen.
Miből mennyit?
A B-vitaminok segítik a vérképzést, a magzat idegrendszerének fejlődését, védenek a vetéléstől és a koraszüléstől, támogatják az immunrendszer működését. Az egyes B-vitaminok ajánlott napi mennyiségei a következők: B1: 1,4 mg/nap, B2: 1,5 mg/nap, B3: 17mg/nap, B5: 6-7 mg/nap, B6: 1,9 mg/nap, B12: 3,5 mcg/nap, folsav: 800 mcg/nap (mg=milligramm, mcg=mikrogramm).
A B-vitaminok mellett szükség van azonban nagyobb adagban a többi vitaminra is, mert ezek nemcsak külön-külön fontosak a baba megfelelő fejlődése és a mama hiánytüneteinek megelőzése szempontjából, hanem egymás felszívódását, hatását is erősítik.
Nagy hangsúlyt kap a kellő mennyiségű kalcium (800-1000 mg/nap) és magnézium (500 mg/nap) bevitele is, mert az előbbi a csontképződést támogatja a D-vitaminnal együtt, utóbbi pedig a méh és az izmok kellő rugalmasságáról, ellazulásáról gondoskodik, vagyis véd a vetélés és koraszülés ellen is.
Vashiányra szinte minden várandós mama hajlamos. Hogy ne alakuljon ki vérszegénység, és a baba fejlődése is megfelelő legyen, ezért a vasszintet is érdemes legalább kéthavonta ellenőriztetni.
Omega–3 a központi idegrendszerért!
Kevesen tudják, hogy a terhesség és szoptatás alatt szedett Q10-vitamin (200 mg/nap), L-carnitin (2000 mg/nap) és az omega–3 zsírsavak (3 g/nap) nagy mértékben támogatják a központi idegrendszer fejlődését a magzatban, javítják a placenta keringését és védik az ereket is. Ezek az összetevők különösen fontosak lehetnek a 40 éves kor körüli kismamák esetében, mivel megakadályozzák a placenta korai „öregedését”.
A sejtek szaporodása, regenerálódása, az immunsejtek kellő aktivitása, a jól működő pajzsmirigy és más hormontermelő szervek szempontjából a cink (50 mg/nap) és a szelén (200 mcg/nap) is nagyon fontosak.
A hiányállapot tünetei
A vitaminhiányos állapot leggyakoribb tünetei a következők: fáradékonyság, sápadtság, levertség, rossz koncentrációs képesség, kedvetlenség, hajhullás, fertőzésekre való fogékonyság, vérnyomásproblémák, májfunkciós eltérések, gyakori fejfájás, bőr érzékenysége, berepedezése, ekcéma, fokozott nyálkahártya-érzékenység, vérzékenységre való hajlam, fokozott görcskészség, alhasi görcsök. Intő jel lehet, ha a vizsgálatok szerint a baba nem megfelelő mértékben fejlődik.
Magyarországon a rutin-laborvizsgálatok során a vas, a kalcium, a magnézium, a nátrium és a foszfor szintjét ellenőrzik. Egyes laborok ma már vizsgálják a folsav-szintet is, de a többi B-vitamin, a Q10-vitamin, L-carnitin, a cink, a szelén és esszenciális zsírsavak mérése nagyon kevés helyen bevett gyakorlat, és sajnos csak a privát praxisokon keresztül érhető el.
