Életük első hat évében a gyerekek fejlődése részben önjáró, sok esetben elég teret adni nekik. Megtanulnak fogni, kúszni, ülni, állni, járni, és egyiket sem kell tanítani nekik. Ám minél többet gyakorolnak, mozgásuk úgy lesz egyre pontosabb. Minél több dolgot mutatunk meg nekik a világból, annál gyorsabban fejlődnek. Ehhez nem feltétlenül kellenek drága játékok, elég a gyereket játékosan bevonni a hétköznapi feladatokba. A házimunka, a kerti és ház körüli tevékenységek előnye, hogy a kisgyerek számára szórakoztatóak és a szülőkkel együtt tudja csinálni.
Egyszerű feladatok
Az egyik klasszikus házimunka, amelybe a gyerekeket már korán be lehet vonni, az a zoknik párosítása és hajtogatása. A nagy halom zokni közül kiválasztani az azonosakat: javítja a gyerek megfigyelőképességét, a hajtogatás a kéz és ujjak ügyességét fejleszti. A zoknik jó terepet kínálnak arra, hogy az azonosságot és a különbözőséget, valamint a színeket tanulja, gyakorolja a kicsi.
De a munkát már a szennyes színek szerinti szétválogatásával is el lehet kezdeni, közben fejlődik a gyerek figyelme, gyakorolja a színeket és az árnyalatokat. Ez a feladat lehet akár a napi rutin része is, ha már a ruhák levetésénél színek szerint válogatjuk le a ruhákat, és külön szennyestartóba kerülnek. Praktikus tipp, hogy a szennyeskosarak jól megkülönböztetőek legyenek:a színes tartóba a színes ruhák kerüljenek, a fehérbe a fehérek, de az azonosításhoz használhatunk matricákat is. Átgondolt, jól azonosítható rendszerekkel a gyerekek könnyebben boldogulnak.
Teregetés, gyümölcsszedés
4-5 éves gyerekeket a teregetésbe is be lehet vonni. A feladat egyszerű: a ruhákat el kell helyezni a szárítón. Ez nemcsak a mozgáskoordinációt és a finommozgást erősíti, fejlődik az arányérzékelés is, hiszen a gyereknek fel kell mérnie, melyik ruha hova fér el. Teregetés közben a zoknipárosítást is el lehet végezni: az összetartozó zoknik egymás mellé kerülhetnek a szárítón.
Nyáron a kert rengeteg lehetőséget rejt a mókázásra. Az érett gyümölcsöket és zöldségeket le kell szedni, és a gyerekek nemcsak azt ismerik meg, milyen zöldségek és gyümölcsöket terem a kert, de azt is meg tudják majd különböztetni, melyik az érett paradicsom és melyik nem az. Ha fáról barackot vagy szilvát szednek, javul a mozgáskoordinációjuk, ujjaik egyre finomabb műveletek elvégzésére képesek, és a következő éven már a ribizli és málna szüretelését is rájuk lehet bízni.
Felnőtt felügyelete mellett – gyümölcsszüret ürügyén – a gyerekek mászhatnak létrára, állhatnak székre, mászhatnak fára. Általában a gyerekek habitusától függ, hogy milyen könnyen vállalnak bátorságot igénylő feladatokat, ám ezek a kihívások kedvezően hatnak a mozgáskoordinációjukra és javítják az egyensúlyérzéküket. Minden siker, amivel legyőzik félelmeiket, erősíti az önbizalmukat és önmagukba vetett hitüket.
A finommozgás fejlődését segíti a borsópirgálás, a babtisztítás és a lencse, rizs válogatása. De a csavarkulcsot és csavarhúzót is a gyerek kezébe lehet adni, hogy a meglazított csavarokat ő tekerje ki vagy éppen be. A kézkoordináció és az eszközhasználat roppant fontos lesz az írás elsajátításánál.
Amikor már a kés sem tiltott
5 éves koruk környékén a gyerekek ugyanazokat az eszközöket szeretnék használni, mint a szüleik, és a kés az egyik legizgalmasabb dolog. A vajbab remek alapanyag ahhoz, hogy a kicsit életlenebb – számukra biztonságos – késekkel megtanulják a vágás technikáját. De kezükbe lehet adni hámozópengét is – a legjobb az U alakú hámozó –, és örömmel megpucolják a sárgarépát, a krumplit vagy a céklát. Természetesen a gyerekeket nem szabad egyedül hagyni, végig figyelni kell rájuk és meg kell nekik mutatni, hogyan kell ezeket az eszközöket használni. A hámozót az ujjuktól elfelé húzzák, a gyökérzöldségeket ne a kezükben tartsák, hanem egy vágódeszkán, a kést helyesen és stabilan fogják.
A sütés-főzés a legjobb alkalom a közös mókázásra. A gyerekekre nagyon sok feladatot rá lehet bízni: az alapanyagok kimérése, a keverés, gyúrás és a süteménykiszúrás számukra játék. Közben fejlődik a megfigyelőképességük, utánzással tanulnak, és magát az utánzást is tanulják, javul a finommozgásuk az arányérzékük, a térbeli koordinációjuk és az eszközhasználatuk. A tészták éppen úgy működnek és ugyanolyan áldásosak, mint a gyurma, azzal a különbséggel, hogy a végeredményt meg is lehet enni. A gyerekek játszhatnak önállóan is a tésztával, de be lehet őket vonni a kiflicsavarásba, vagy éppen a pizzakészítésbe is.
Az érzékekre hat
A gyerekek szívesen kóstolnak és sütés-főzés közben, kóstoltassunk bátran, az érzékelésük fog fejlődni, de ne csak az édes, finom ízeket, hanem a savanyút, sósat, eceteset is, illetve be lehet vezetni őket a fűszerek világába is. Az első lépés a megismerés: morzsoljon össze az ujjával egy rozmaringlevelet vagy kapjon egy csepp citromlevet a nyelvére. Később pedig lehet játszani is főzés közben: „Ezt teszem az ételbe, kóstold meg! Milyen ízt érzel? Mi ez?” Természetesen a nagyon csípős, erős ízeket kerülni kell.
Az asztalterítés olyan feladat, amit már korán rá lehet bízni az óvodás korú gyerekre, és ez javítja a megfigyelőképességét, a számfogalmát (hányan vagyunk? hány tányér kell? hány villa kell?), javul a figyelme és a mozgáskoordinációja. Mint minden játékos házimunkánál, itt is fontos, hogy először megmutassuk a gyereknek, hogyan működik az asztalterítés, utána együtt csináljuk, és a végén bízzuk rá egyedül, hogy magabiztos legyen és sikerek érjen el.
A szalvétahajtogatást néhány oviban maguk az ovisok csinálják, de otthon is a gyerekre feladata lehet. Általa pontosságot tanul, javul a mozgáskoordináció és a finommozgása egyre ügyesebb lesz.
Ha gyereket is bevonunk a házimunkába, akkor számítani kell arra, hogy egy-egy feladat elvégzése gyerekkel sokkal hosszabb, mint nélküle – tehát időt kell rá szánni és el kell felejteni a rohanást –, mindig együtt kell csinálni és nem szabad erőszakosan rákényszeríteni a munkát. A gyerek addig párosítsa a zoknit, amíg kedve van hozzá, addig szedje a meggyet, amíg jókedvvel csinálja, utána nyugodtan rohangáljon, játsszon kötöttségek nélkül. A gyerekek figyelme életkoronként eltérő, de motivációt is ki lehet találni, sőt gyakran kell is, a kitartás növelése érdekében. Pl.: „Apa tud több zoknit összepárosítani, vagy te?” „Szerintem ebből a maradék tésztából csak öt pogácsa jön ki, vagy neked sikerül a hat? Nagyobb gyerekeket sem szabad egyedül hagyni veszélyes helyzetekben (pl. létrára mászik vagy kés van nála), és a készségfejlesztés sohase legyen kín, se a szülőnek, se a gyereknek, hanem játék, móka, kacagás.
